Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitóülésén nagy vihart kavart, hogy Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezető-pártelnöke a feloszlatott Magyar Gárda egyesületének formaruhájára emlékeztető öltözékben jelent meg. Véleményünk szerint ez a cselekedet tettenérésnek minősül, amely ellen a mentelmi jog nem ad védelmet. A kérdés csak az, hogy a Házelnök - a Parlament tekintélyének megvédése miatt - miért nem lépett fel a nyilvánvaló szabálysértés ellen, illetve, hogy a rendőrség szervének minősülő Köztársasági Őrezred tagjai (rendőrök) miért nem vették szabálysértési őrizetbe Vonát?
Elkészítettük az útmutatót, hogy mindenki tudja mi a teendő, ha esetleg megismétlődne az eset.
A szabálysértésekről szóló törvény alapján egy naptól hatvan napig terjedő elzárással, vagy háromezertől százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki:
1. a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a feloszlatás után részt vesz;
2. nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli;
3. nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel.
Vona Gábor magatartása a 2. pontban foglaltak körébe tartozhat, de ezt csak akkor lehet megállapítani, ha teljesültek a törvényi feltételek. Azt kell vizsgálnunk, hogy:
1. feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját, vagy olyan formaruhát viselt-e, amelyből a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel;
2. ezt nyilvános rendezvényen tette-e.
Az 1. kérdésre határozottan igen a válasz, Vona Gábor öltözékén egyértelműen a magyar bíróság által jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Egyesület egyenruhájára emlékeztető mellény volt.
A 2. kérdésre is egyértelmű a válasz, annak ellenére, hogy eltérő válaszok fogalmazódtak meg. Mivel azonban a tavaszi ülésszak első ülése nem minősült zárt ülésnek, az egyértelműen nyilvános. Ahogy azt az Alkotmány is rögzíti: "...az Országgyűlés ülései nyilvánosak".
A február 14-ei ülés tehát nyilvános rendezvénynek tekinthető, ezért a szabálysértés elkövetését nagy valószínűséggel megállapíthatja a bíróság.
Véleményünk szerint a fellépésre a jogszabályi lehetőségek adottak voltak. Tettenérés esetén ugyanis a mentelmi jog sem nyújt védelmet, márpedig a gárdamellény viselése kifejezetten látványos és egyértelmű volt.
A kérdés az, hogy volt-e olyan személy, vagy hatóság, aki felléphetett volna? A válaszunk határozott igen.
A Házelnök az Országgyűlés tekintélyének megóvása érdekében felléphetett volna. (Mint ahogy ezt meg is tette a tekintélyét támadó Mesterházy Attilával szemben.)
A Köztársasági Őrezred pedig jogszerűen őrizetbe is vehette volna a frakcióvezetőt.
Az persze igaz, hogy az Országgyűlés mentelmi eljárása elég bonyolult:
Az minden estre világosan látszik, hogy a képviselő akár le is mondhat mentelmi jogáról. Ha ezt nem teszi meg, akkor az Országgyűlés kétharmados többséggel dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről. Ha ez megtörténik, akkor az eljárás lefolytatható, ha nem, akkor a képviselői megbízatás fennálltáig az eljárást a bíróság vagy a hatóság felfüggeszti.
A mentelmi eljárás megindításának feltétele azonban az, hogy rendőrség vagy a bíróság kezdeményezze e jog felfüggesztését. Ha nincs feljelentés, vagy a feljelentés alapján nem indul eljárás, akkor nem kerülhet sor a mentelmi jog felfüggesztésére.
Vona sorsa tehát a nyomozó hatóságok kezében van. A nyilvánvaló szabálysértések ellenére még nem hallottuk, hogy eljárás indult volna. Mindenesetre most már mi is elmondtuk, hogy mi a teendő.
FRISSÍTÉS:
Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdést nyújtott be a belügyminiszterhez, amelyben az iránt érdeklődött, hogy milyen intézkedési jogkörei vannak a rendőrségnek a kérdéses ügyben. Válaszában a belügyi tárca államtitkára kiemelte, hogy a vonatkozó ORFK utasítás 1. §-a szerint a rendőrség az Országházban csak és kizárólag az Országgyűlés elnökének kezdeményezésére intézkedhet. Kontrát Károly arra hivatkozott, hogy a Házszabály alapján az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról az Országgyűlés elnöke köteles gondoskodni. Az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése ill. megtétele szintén az elnök feladata.
Mindez azt jelenti, hogy az ORFK utasítás a hatalmi ágak megosztására, az Országgyűlés sérthetetlenségére figyelemmel (ön)korlátozza a rendőrség mozgásterét: intézkedésre csak és kizárólag az elnök felkérése alapján kerülhet sor. Ez a belső, rendőrségi szabályozás gyakorlatilag felülírja a szabálysértési törvény és a rendőrségi törvény szabályait – az Országgyűlés autonómiájára hivatkozva.
Mivel a Ház elnöke intézkedést nem kezdeményezett, feljelentés benyújtásáról sincs jelenleg tudomásunk, ezért az ügyben továbbra sem indult semmilyen eljárás.
Ez az elemzés a www.tenytar.hu oldalon teljes egészében olvasható.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!