Múlt héten bemutattuk az elmúlt egy év 10 legjobb intézkedését. Már akkor ígéretet tettünk rá - és mi mindig betartjuk az ígéreteinket - hogy megmutatjuk a 10 legrosszabbat is. Most nem mutatjuk be újra a kiválasztás kereteit, de aki tudni szeretné, hogy mi alapján válogattunk az kattintson ide.
Nézzük tehát – ismét véletlenszerű sorrendben – hogy minek nem tudtunk örülni az elmúlt évben. Az írás végén most is szavazhat!
Az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentése
Nem szól védhető érv az Alkotmánybíróság jogköreinek csökkentése mellett. Az alkotmány a társadalom és a politikai rendszer kiemelten fontos érdekeit és intézményeit védi, és ennek őre az AB. A kormánypártok csak egy indokkal akarhatják felszámolni ezt az ellenőrzést: tudják, hogy alkotmánysértést fognak elkövetni a jogalkotás során. Ezt meg is tették; nem is egyszer. Állítólag ezt diktálja a nemzet érdeke, kiváltképpen az ország adóssághelyzete.
Új Alkotmány
Ez a hal és a bicikli tipikus esete. Mármint úgy kellett nekünk az új alkotmány, mint halnak a bicikli. A Fidesz azt állítja ugyan, hogy náluk központi választási ígéret volt az alkotmány, de ez nettó hazugság: semmilyen választási ígéret nem volt az alkotmány, nemhogy központi. Ettől függetlenül az alkotmány lehetett volna jó is, de nem az: giccses és felesleges retorikai sallangokkal teli, a szociális jogokat és a jóléti államot építi le, és nem utolsósorban a fideszes apparatcsik bebetonozását, illetve egy következő, nem-fideszes kormány megbuktatását teszi lehetővé.
MANYUP Einstand
Lehet racionális és szakmai érveket felhozni a nyugdíjrendszer átalakítása mellett. A kormány arra hivatkozva, hogy az időskori megélhetést biztosító nyugdíjellátás nagyobb biztonságban van az ő kezében, mint a magán-nyugdíjpénztárakban, kényszerválasztás elé állította a három millió magánnyugdíj-pénztártagot: vagy feladja megtakarításait, vagy lemond addig felhalmozott állami nyugdíj-követeléseiről, valamint az állami nyugdíjpénztárba továbbra is fizetendő összeg járadékairól is.
Új médiatörvény
A kormány egyik legfontosabb érve a médiatörvény mellett az volt, hogy a kritikusok nem is olvasták el. A számos ellenérv egyik legerősebbike egy idő után Fellegi Tamás „Ezt elbXXXtuk”-ja lett. Merthogy tényleg. Számos probléma van a médiatörvénnyel, de a kormány az általa tagadott gondok mellett mindenképpen elismerni kényszerült, hogy a törvény rossz kommunikációja miatt igencsak rontott Magyarország imázsán. Egyébként kár, mert a szakemberek szükségesnek tartották a média-szabályozás modernizálását.
Egykulcsos adó
Arról volt szó, hogy mindenki jól fog járni ezzel az adócsökkentéssel, ami finoman szólva nem felel meg a valóságnak: ahhoz, hogy igazán jól járjon valaki, magas fizetés kell és/vagy három gyerek. Több adót fizetnek vagy a jobb esetben csak minimálisan több nettót kapnak kézhez az alacsony és átlagkeresetűek, míg hatalmas összegekkel többet vihetnek haza azok, akik többet keresnek – ez ugyebár az egykulcsos adó lényege.
A mameluk forradalom - lojalisták kinevezése a független intézmények élére
A Fidesz hozzá lojális embereket nevezett ki olyan posztokra is, amelyeknek nemhogy lojálisnak nem szabadna lenni a kormánypártok felé, hanem azoktól függetlennek kellene lennie. Sőt kritikusnak. Ilyen az Állami Számvevőszék, a Főügyészség és az Alkotmánybíróság. A több cikluson átívelő kinevezéssel együtt ezzel jelentősen csorbult ezen intézményeknek a demokratikus működéshez elengedhetetlen kontrollfunkciója jelentősen csökkent – legalábbis addig, amíg a Fidesz van kormányon.
Indoklás nélküli elbocsátás
Ez a vezető mamelukok több cikluson átívelő bebetonozásának másik oldala: mit ér a fideszes vezetés, ha a hal alulról bűzlik, azaz tele van a közigazgatás komenistával? A kormány, amely a múltat végképp eltörölni kívánja, a tisztogatást és a saját káderek beköltöztetését felgyorsítandó alkotmányellenesen úgy döntött, hogy még csak indokot sem kell adni a kirúgáshoz. Ez önmagában a beismerése annak, hogy sok esetben a politikai ellenszenven – ami jogilag elfogadhatatlan kategória – az égvilágon semmi köze nincs a kirúgásoknak.
Munkanélküli segély időtartamának csökkentése
Szociális területen ez a kormány amúgy sem érzékenységéről ismert. Az álláskeresési juttatások esetében viszont szokatlanul durván vonja el a kormány a létező jogosultságokat. A legfőbb probléma, hogy a három hónap nem véletlenül egyedülállóan rövid idő Európában. Emellett az intézkedés már csak azért is aggályos, mert a munkanélküli járadék nem pusztán segély, hanem a társadalombiztosítási rendszer része. Itt is jogosultságot szereznek a biztosítottak a befizetéssel. Jelen helyzetben a kormány a munkanélküli biztosítási díjakkal olyan extraprofitot ér el, hogy ha magánvállalat lenne, akkor gyorsan kiszabna magára egy válságadót.
Elmaradt az oktatás felvirágoztatása
Az oktatás területén az Orbán-kormány sokat tervezett eddig, de szinte semmire nem futotta: a nagy változás, hogy ismét lehet általánosban buktatni. Eme változás előnyeiről lehet vitatkozni, de arról nem, hogy ez nagyon kevés. Annyi most már bizonyos, hogy lesznek komoly változások az oktatásban. Eddig azonban ezekről annyit tudtunk meg biztosan, hogy komoly forráselvonással járnak, intézmények bezárását és a kapacitások csökkentését eredményezik.
A munka világában bekövetkezett változások
Az összes közpolitikai terület közül valószínűleg a munka világa alakult át a leginkább. A fent említett legnagyobb hatású változáson – a munkanélküli járadékok időtartamának jelentős csökkentése – túl számos kisebb változás alkotja azt az összcsomagot, amely révén a munkavállalók kiszolgáltatottabbak lesznek és érdekvédelmük több oldalról csorbul egyszerre.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
