Kormányaink időnként egy kis, eldugott dokumentumban titkos nyelven kommunikálják (21. oldal), hogy mik a középtávú (3 éves) költségvetési terveik. Az adatok közreadása törvényes előírás. Azok rejtjelbe történő becsomagolása annak érdekében, hogy a kutya se értse meg már önkéntes „vállalás”.
Adott esetben már az is elég kellemetlen, ha kirajzolódik a megszorítás – az pedig végképp nem előnyös, ha azt is lehet tudni, hogy mit szorítanak meg és mennyire. A dokumentumnak tehát nem az a célja, hogy a kormány konkrét tervei ismertté váljanak, hanem mindössze az, hogy a központi vállalásait előzetesen ismertesse. Arra azonban már használhatatlan, hogy kiderüljön: mennyit vonnak el az egyetemektől vagy kórházaktól, az meg pláne, hogy melyektől.
Mi a rejtjel-értelmezés tudományát most a „költségvetési bevételek és kiadások 2012–2013. évi tervezett összegéről, valamint a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó költségvetési fejezetek 2012–2014. évekre vonatkozó kötelezettségvállalási korlátairól” (129/2011. (VII. 18.) című rendelet értelmezésére próbáljuk meg alkalmazni. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a módszer szükségszerűen spekulatív.
Pedig nem kellene annak lennie, ha a kormányok nyílt lapokkal játszanának (de hát nem ezért szeretjük őket). Mindaddig azonban, amíg titkolóznak, addig a jóslás pontatlan művészete jobb, mint teljesen a sötétben tapogatózni arra vonatkozólag, hogy mit hol vonnak el, illetve mit kell pluszban befizetni.
Költségvetési ködösítés
Az eleve nehéz vállalkozást megnehezítette, hogy az előző évek gyakorlatával szemben még az infláció-várakozást sem tette a Fidesz a dokumentumba. Így hát amikor az ún. fogyasztói árkiegészítés, azaz a közösségi közlekedési kedvezményekre fordított nominális összeg 7-8%-kal csökken 2013-ig, akkor nem tudjuk, hogy ez az inflációval kiigazítottan mit jelent: lehet, hogy ez lényegét tekintve a látható csökkenésnél jóval nagyobb megszorítást indikál.
S bár megdöbbentő, hogy a mindenkorilegcsaládbarátabbkormány 2014-ig nominálisan kb. 3%-kal kevesebbet fordít majd családtámogatásokra (628 helyett 610 milliárd), de ha történetesen alacsony lesz az infláció, akkor a csökkenő születési számok mellett nem is biztos, hogy ez fel fog tűnni. Ha viszont kiemelkedően magas lesz, akkor a mindennapi megélhetés szempontjából a szegényebb családoknál komolyabb megszorítást jelenthet az állam kiadásainak csökkentése e téren.
Nem lesz kánaán…
Bár ez már a korábbi kormányzati előrejelzésekből is kiderült, a költségvetés várt bevételi oldala is azt jelzi, hogy nem számítanak masszív növekedésre . A legjobban talán a fogyasztás alapú adókból (azaz ÁFA) származó bevétel jelzi ezt, hiszen az adócsökkentés elvileg fogyasztás-ösztönző hatása ellenére is csak 3%-kal magasabb bevételt várnak itt 2012-ben, és aztán kb. 5%-os növekedést 2013-ban: ez összességében nem sokkal fogja meghaladni az infláció várható mértékét.
A többi indikátorból sem olvasható ki, hogy valóban nagy tempóval hagynánk magunk mögött a válságot, a kormány előrejelzései alapján legjobb esetben egy lassú felívelés várható.
Összességében is csak 4%-kal vár több bevételt a kormány 2013-ban, mint ez évben, ami jelentősen alacsonyabb növekedés, mint a várható infláció addig. Ez persze nem a beígért csoda, de ettől még jó lehet. Viszont annak függvénye, hogy nem csap be a világválság második hulláma, vagy egy potenciális euró válság nem hat ki súlyosan Magyarországra.
…de további megszorítás várható…
A kiadási oldalon több területen csökkentés várható, és kevés terület lesz, ahol akár lépést tartanak az inflációval a kiadások. A már bejelentett megszorításokon túl (nyugdíjak, munkanélküli segély, stb.) az egyik legérdekesebb az ún. egyedi és normatív támogatások 32,7 milliárdos, azaz 15%-os nominális csökkentése, valamint a költségvetési szervek bevételi előirányzatainak – azaz a kötelezően beszedendő bevétel mértékének – 332,78 milliárd forinttal történő (18,54%-os) megemelése. Ez elég ártatlanul hangzik, kivéve hogy ez is bújtatott adót jelent majd.
Ide tartozikazoknak az intézményeknek a működtetése is, amelyek jelentős ügyfélszolgálati felülettel rendelkeznek, például igazolványokat és engedélyeket bocsátanak ki, és az utóbbi keretében közvetlenül is pénzt szedhetnek be. Nem beszélve az egyetemekről, iskolákról, könyvtárakról , amelyek korábbi, jutányos áron nyújtott szolgáltatásaik díjainak (az egyetemek, főiskolák esetében pl. a költségtérítés) mértékét lesznek kénytelenek emelni, ha a költségvetés nem finanszírozza kiadásaikat.
...ami szerencsére nem mindenkit érint!
Zárásként azért még találni kis csemegéket a sok megszorítást ígérő számcsomagban.
Nem fogják elhinni az olvasóink (mi sem hittük el), hogy a kormánypárt házi építészén kívül mely területre jut még az inflációt jelentősen meghaladó kiadásnövelés .
Az egyik legnagyobb nyertese - az amúgy sok vesztessel teli - leendő büdzséknek a minap költségmegtakarítási okoknál fogva giga-leépítést elszenvedő közmédia. A jelenlegi 58,7 milliárd forintot 2013-ig 66,7 milliárdra fogja felsrófolni a kormány.
Nem teljesen világos, hogy miértkell először 600 „kitüntetett fideszes média-dolgozó igazolvánnyal” nem rendelkező, de elsöprő többségében nem politizáló közmédiást a keserves anyagi helyzetre való hivatkozással elbocsátani, majd jelentősen növelni a közmédia állami apanázsát.
Elképzelhető természetesen, hogy a plusz pénzeket nem a személyi állomány növelésére fordítják majd. Amennyiben azonban kiderül, hogy a kormány által beígért „minőségi” műsorszolgáltatást nem lehet megvalósítani oly módon, hogy főleg a műsorkészítőket küldjük el, és ezért tömegesen kell felvenni majd a Hír TV, Echo TV és egyéb kormánymédiából a „független” munkatársakat, akkor a mostani leépítés politikai indíttatása még egyértelműbb, mint jelen pillanatban.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
