A magyar sajtóban jelentős nyilvánosságot kapott az a hír, hogy az Európai Bizottság a közösségi joggal ellentétesnek tartotta a magyar távközlési különadót, s ennek megállapítása érdekében az Európai Bírósághoz fordulhat.
Egyesekben felmerült, hogy ez egy újabb európai intő Magyarország részére. Bár ennek is lehet némi alapja, hiszen az elmúlt egy évben jelentősen megnőtt a jogsértési eljárások száma Magyarországgal szemben. Azonban, ha jobban megvizsgáljuk a kérdéskört, akkor láthatóvá válik, hogy e tekintetben Magyarország egy összeurópai vita keretébe is jól beilleszthető.
Az Európai Bizottság ugyanis vitatja az ágazati különadók - s különösen a telekomadók - létjogosultságát, s ezért minden ilyen közterhet kivető országgal szemben eljárást indított. Így Magyarország Franciaországgal és Spanyolországgal együtt várja a bíróság döntéshozatalát.
Ki is osztjta a kokit?
Míg a miniszterelnök kokik és sallerek kiosztásáról beszél, addig egyes meglátások szerint Magyarország az, akinek inkább ki kellene osztani a kokit. Ezen kokiosztogatós körbe tartozhat hazánknak a telekomadóval kapcsolatos elutasító magatartása is.
Azonban ebben az esetben egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki fog kinek kokit adni. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt egy évben Magyarországnak az uniós jog átvételével kapcsolatos teljesítménye romlott.
Mit mondanak a számok?
Összességében hazánk még mindig a közepesen teljesítő országok közé sorolható. Sőt, azt is kiemelhetjük, hogy viszonylag kevés új jogsértési eljárás indult hazánk ellen: 2010-ben 4, amellyel a 4-7. legjobb eredményt értük el. És az ország ellen beérkezett panaszok száma sem volt jelentős: 2010-ben 5 darab, amellyel a 8-11. helyen vagyunk. A sereghajtók közé tartoztunk azonban azzal, hogy 23 alkalommal mulasztotta el Magyarország az uniós jogot érintő hazai jogalkotás bejelentését, amellyel a 24. legrosszabb eredményt produkáltuk a 27 ország közül.
Az EU 2010-ben 65 formális figyelmeztetést adott ki, amelynél többet csak Olaszország (72) és Görögország (82) kapott. A figyelmeztetéseket általában nem követte rovó, ugyanis csak 15 esetben nyújtott be a Bizottság indokolt véleményt - azaz a többi esetben a jogsértő állapotot a kormányzat rendezte -, amellyel a 11. helyezést szereztük meg.
Az Európai Bizottság azonban nem semmisíthet meg nemzeti jogszabályokat - ahogyan a mellékelt ábra is mutatja. A tagállami törvények megsemmisítésére csak az Európai Bíróság jogosult. Ha arra tekintünk, hogy 2010-ben az Európai Bíróság elé végül is csak 3 ügy került (amely a 8-9. helyezést jelentette), akkor összességében kiemelhetjük, hogy a romlás ellenére is egy közepesen teljesítő állam vagyunk, amely nem rí ki az uniós tagállamok sorából.
Akkor mégis miért ilyen erős a Bizottság támadása?
Amennyiben a telekomadót tágabb környezetben vizsgáljuk, láthatjuk, hogy Magyarország egy nagyon fontos területen jelenti az egyik hadszínteret. Bár a magyar telekomadó csak évi 60 milliárd forintos terhet (kb. 200 millió euró) jelent. Ám némileg nagyobb ez a lépték, ha azt is hozzávesszük, hogy Spanyolország és Franciaország is bevezetett ilyen közterhet. Ott egy kicsit nagyobb összegekről van szó, elég, amit jól láthatunk akkor is, ha a spanyol telekomtársaság székházára tekintünk:
Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis a közösségi jog pontosan meghatározza, hogy a telekomtársaságokra milyen közteher vethető ki: ez a vonatkozó irányelv alapján a szektorral összefüggő államigazgatási feladatok ellátását finanszírozó igazgatási szolgáltatási díj lehet. A Bizottság álláspontja szerint ezen a közterhen kívül egyéb, ágazati adók kivetését nem teszi lehetővé a közösségi jog.
Ezzel szemben Franciaország, Spanyolország, - s immáron - Magyarország is úgy vélekedik, hogy a Bizottság által hivatkozott szabály nem zárja ki azt, hogy az államok adóztatási szabadságuknál fogva egyéb, bizonyos szektorokat - így a távközlési ágazatot is - terhelő különadókat szabjanak ki, ezért ezek az országok elzárkóznak törvényeik módosításától.
A kérdés igen nagy súlyú: ha következetesen végigvisszük a Bizottság álláspontját, akkor elvileg a telekomszektorban nem lehet semmilyen ágazati különadót meghatározni. Ez márpedig a 27 uniós tagállam tekintetében nem egy kis volumenű kérdés, így nem csoda, hogy mind a Bizottság, mind az érintett tagállamok - így Magyarország is - az utolsó csepp vérükig küzdenek.
S hogy mi lesz a hazai adó sorsa?
Ez ma még bizonytalan. Annyi azonban bizonyos: mivel Franciaország és Spanyolország ellen már tavasszal megindult az eljárás, ezért az ügyükben hozott döntés biztosan iránymutató lesz majd Magyarországra nézve is. Így csak azt mondhatjuk, amit Batsányi János: "Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!"
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!