Mindössze három hete írtunk arról, hogy ha tovább romlik az állampapír aukciók lefedettsége, hamar bajba kerülhetünk. Nem akartunk farkast kiáltani, de most már látjuk, akár hónapokra is lehetünk a csődtől. Az államcsődhöz ugyanis nem kell más, mint néhány sikertelen kötvénykibocsátás, ami miatt az állam nem tud forráshoz jutni, ergo tartozásait kifizetni sem.
Nem pályázunk Kasszandra szerepére, de tény, hogy két hete nem sikerült eladni az állampapírokat és törölni kellett a kibocsátást. Ez megtörtént újra tegnap is, bár törlésre ekkor már nem került sor. Ha ez a következő hetekben is így folytatódik, akkor akár január közepére bekövetkezhet az, amitől tartunk. Vagy vissza kell hívnunk az IMF-et.
Kudarc kudarc hátán
A sikertelen október 27-i aukció miatt, mintegy 52 milliárd forinttal kevesebb van az államkasszában. Ennyit vont volna be az állam egy évre, melyet egyből elköltene az éppen lejáró három hónapos diszkontkincstárjegy kifizetésére. Továbbgörgetve ezzel az adósságot, miként azt szokás. Mivel ezt az összeget nem sikerült bevonnia, ezt most „zsebből” kellett kifizetnie.
Tegnap, november 10-én, már annyira rászorult a pénzre az állam, hogy nem tehette meg, hogy töröljék az aukciót, noha ugyanannyi ajánlat érkezett, mint két héttel korábban, ráadásul magasabb hozam mellett. Ez már rövid távon is fenntarthatatlan.
Hogy kellene csinálni?
Az államadósság-csökkentés egyetlen járható útja, amikor ezek a refinanszírozások kisebb összeget vonnak be, mint a lejáró adósság és egy kicsiny szeletet pótol csak ki az állam. Az is megoldás, ha a hiteles és jó gazdaságpolitika eredményeként, alacsonyabb kamatok mellett képes bevonni ezt az összeget, csökkentve a következő évek kamatkiadásait. No meg persze itt a lehetőség, hogy gyorsabban növekedjünk - ja, nem, ez nálunk még nincs itt.
Ezt az 52 milliárd forintot november első hetében mindenképpen ki kellett fizetni. Ha az összeg megvan a kasszában, akkor gond nélkül megtehető. Kérdés, hogy mi lesz a következő héten és azután. Ha esetleg a MÁV, a BKV feltőkésítésre, PPP konstrukciók kiváltására kell a meglévő pénz, akkor utóbbiak valamelyikéről le kell mondani. Valójában már rég lemondtunk róluk – az elszállt költségvetés miatt.
Akkor is baj van, ha az MNYP vagyon egy része még megvan. Jó eséllyel ez sincs már meg. Az is jól látszik, hogy ezek a törlesztések lényegesen nagyobb nagyságrendet alkotnak - heti 85 milliárd forint -, mint ami kigazdálkodható bármilyen megszorítással, bármiről lemondással. Így a fentiek feláldozásával is csupán néhány hetet, hónapot nyerhettünk. Mindezen már túl vagyunk. Ha az aukciók nem sikerülnek, akkor az államnak hamar elfogy a pénze, ami azonnali csődöt jelent.
Minden héten járnak le kötvényeink és bocsátunk ki újakat. 2011. negyedik negyedévben mintegy 1100 milliárd forintnyi állampapír jár le és ennyit is bocsátunk ki. De ha nem tudunk kibocsátani újakat, akkor is vissza kell fizetni a régieket. Ez hatalmas teher, ha nem jutunk forráshoz. Számításaink szerint az állam eddig a negyedévben mintegy 120 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jutott, mint tervezte.
November 16-án 260 milliárd forintnyi diszkontkincstárjegy jár le, éppen olyanok, amelyeket két hete és ma sem tudtunk eladni. Kérdés, hogy egyáltalán ki tudjuk-e majd ezt fizetni? És ha igen, akkor mi lesz egy vagy két héttel később? Ha nem sikerülnek az aukciók, akkor ez azt jelentheti, hogy az államkassza november 16-ra durván 120 milliárd forinttal lehet hátrébb, mint tervezte október elején. Január 11-éig további 750 milliárd forint jár le, addigra mindenképpen forráshoz kell jutni. Ha a piacról nem sikerül, ismét jöhet az IMF. Ehhez már ma el kellene kezdeni a tárgyalásokat, de kormányunk még mindig tagadásban él, vagy egyszerűen csak nem érti, mi történik.
Ahogy jeleztük három héttel ezelőtt, ahhoz, hogy ilyen módon bekövetkezzen egy államcsőd, mindössze néhány hétre van szükség. Nem kell ehhez évekig rosszul gazdálkodni, vagy adósságot felhalmozni, elég néhány szerencsétlen nyilatkozat, az IMF elutasítása, bizonytalan jövő évi költségvetés és máris menekül a tőke. Vagy máshol van rá szükség, például a végtörlesztések okozta tőkehiány, vagy az EU mentőcsomagok miatt. Felelőtlenség a kormánytól mindezeket tovább szítani, vagy ami még rosszabb: nem is érteni a folyamatokat.
Az un-ortodox megoldások, a MNYP államosítás, a végtörlesztés – ezzel végleg elbuktak. Nyert vele másfél évet a kormány, hogy leplezze hozzá nem értését. Fenntartható gazdaságpolitikát kell lerakni az asztalra, amire másfél éve képtelen Matolcsy miniszter és csapata.
Ha igazat adunk a miniszterelnöknek és elfogadjuk, hogy háborúban állunk - amiben egyébként egyelőre csúnya buktára állunk -, akkor egy olyan hadvezérre és tábornokaira van szükség, akik értik az okokat és cselekednek. Különben nem sok reményünk marad, veszíteni fogunk mindannyian.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Az utolsó 100 komment: