Sokan azzal szembesültek idén év elején, hogy a számukra megállapított gyermekgondozási díj (gyed), valamint terhességi gyermekágyi segély (tgyás) összege az előző évihez képest csökkent. Ez nem téves utalás vagy egyéb számítási hiba miatt alakult így, hanem azért, mert a 2012-es személyi jövedelemadó változásai során megszűnt az adójóváírás, s így ezeknek a kisebb összegű juttatásoknak megnőtt az adóterhük.
Természetesen nem mindenki járt rosszul az új rendszerben: a minimálbér jelentős növelése miatt a magasabb jövedelmű háztartásokban növekedett az ellátás összege - még az adójóváírás megszűnése ellenére is.
Talán ez volt az oka, hogy – bár ez a változás már előre látható volt – a „legcsaládbarátabb" kormány mégis csak akkor lépett, amikor a pórul jártak széles köre kezdte kifogásolni ezt a „családbarát" intézkedést. Így 2012. január 13-án a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közigazgatási és társadalmi egyeztetésre bocsátott egy kompenzációs rendszerre vonatkozó szabályozási tervezetet.
A kompenzáció azonban nem automatikus: annak megállapítását külön kell kérelmezni, ami ismét csak kellemetlenséggel jár, s nem is biztos, hogy minden érintett tudomást szerez annak létéről.
Mi is az a gyed és tgyás?
A magyar családoknak nyújtott ellátások rendszerében nemhogy az egyszerű állampolgárok, de a képzett jogászok sem mindig tudnak könnyen eligazodni. A gyermek születésével és az anyasággal kapcsolatban ugyanis többféle címen és jogon nyújt támogatást az állam.
A legismertebbek az alanyi jogon járó, úgynevezett családtámogatások, amelyeket minden magyar (és hazánkban tartózkodó uniós) állampolgár megkap. Ilyen a családi pótlék, az egyszeri anyasági támogatás, valamint a gyermekgondozási segély (gyes). Ezek összege – univerzális jellegük miatt – alacsonyabb, mint a járulékfizetéshez kötött biztosítási ellátásoké. Alanyi jogon jár még – ám csak a jövedelemmel rendelkező családok tudják igénybe venni – a családi adókedvezmény, amelynek összege az egy és két gyermekesek esetén a családi pótléknál egy kicsit kevesebb, három- vagy több gyermekeseknél viszont annak többszöröse.
Az alanyi jogon járó juttatások mellett, a legszegényebb, rászoruló családok elsősorban természetbeni támogatásban részesülnek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény révén: így például ingyen vehetik igénybe a bölcsődét stb.
Ha dolgozol kapod!
Nevével ellentétben, a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) és a gyed nem segély, hanem biztosítási alapon járó ellátás: azaz ezt csak azok vehetik igénybe, akik a biztosítási esemény (terhesség, gyermek megszületése, illetve csecsemő és kisgyermek nevelése) meghatározott ideig dolgoztak. Azaz: ez az ellátás a dolgozó nőknek nyújtott kompenzáció arra az időszakra, amikor a kisgyermek nevelése miatt nem képesek kereső tevékenységet folytatni.
Összegük is magasabb, mint a családtámogatásoké: a tgyás gyakorlatilag a táppénzzel egyezik meg, a gyed pedig a számított jövedelem 70 százaléka. A gyed alapjául szolgáló jövedelem során azonban csak legfeljebb a minimálbér kétszeresét veszik figyelembe, így a gyed maximális összege a minimálbér 140 százaléka.
Hogy jön ide az adó? MI a változás lényege?
Mivel a gyed és a tgyás egy jövedelemkiesést pótló biztosítási ellátás, ezért mindkettőt úgy kell tekinteni, mintha munkabér lenne: így azok adó- és járulékkötelesek. Itt jön a képbe az adóváltozás és a minimálbér módosulása is. Ugyanis a gyed – maximált jellege miatt – éppen abba a jövedelmi sávba tartozott, ahol az adójóváírás komoly kedvezményt jelentett. Ám ez az intézmény 2011. december 31-én megszűnt, így – a „félszuperbruttó" kivezetése ellenére is – nőtt az ellátás adóterhe. Az adóteher változásait jól foglalta össze a Pénzcentrum táblázata:
Ez a táblázat csak persze vázlatosnak tekinthető: a kormányzati javaslat melléklete ugyanis 11 oldalon keresztül mutatja be a jövedelmi viszonyok változásainak lehetséges eseteit a „söralátét" egyszerűségű magyar adórendszerben. Azonban a változásokkal nem mindenki jár rosszul: azok, akiknek korábbi bruttó jövedelme meghaladta a 2011-es minimálbér kétszeresét, nyertek a változásokkal. 2012-ben ugyanis a minimálbér összege jelentősen emelkedett, így megnőtt a gyed maximumának mértéke is.
Ha a változásokra tekintünk, akkor jól látjuk, hogy az alacsonyabb keresetű szülők gyermekei után járó nettó támogatás csökkent volna, míg a magasabb keresetűeké pedig emelkedne. Ez ismét jó példája a kormányzat középosztályt megerősítő politikájának: azaz, a jól keresők szociális juttatásait emeli, a rosszabbul keresőkét pedig csökkenti. A nyertesek száma azonban nem lett volna túl jelentős: figyelemmel a magyar munkaerő-piaci helyzetre, valamint a szülő nők átlagéletkorára, ebben az időszakban nem túlzottan gyakori még a minimálbér kétszerese feletti bruttó fizetés.
Baki vagy perverz újraelosztás?
A kormányzat 2012. január elején készítette el a kompenzációs rendszerre vonatkozó javaslatát – jóllehet a várható változás főbb vonalaiban már 2010-ben is előre látható volt. Így felmerülhet az a kérdés, hogy ez a változás szándékos volt-e, vagy csak egyszerűen bakizott a kormányzat?
A tervezett kompenzáció egyrészt nem teljes körű, másrészt nem automatikus. Így a kompenzáció igénybevételére csak külön kérelem alapján kerülhet sor, ami sokakat eltántoríthat annak igénybevételétől. Másrészt azokra nem terjed ki, akik idén kérték a juttatás megállapítását, s azokra sem, akik tavaly kértek tgyás-t, s annak lejárta után, idén kérik a gyed megállapítását.
Mindezek arra utalnak, hogy a kompenzáció kései előkészítése nem feltétlenül kormányzati baki volt, hanem valószínűleg ez az intézkedés is részét képezhette a középosztály megerősítésével kapcsolatos kormányzati szándéknak (amelyet Ferge Zsuzsa akadémikus a "perverz újraelosztás" fogalmával jellemzett).
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!