Aki azt gondolta volna, hogy a kormány az utóbbi időben – a plágium-ügy árnyékában – esetleg tétlenkedett volna, nagyot tévedett. A Széll Kálmán terv 2.0-ás változatának bejelentése komoly csattanó minden bizonytalankodónak. Idézzük hát fel, mi történt az elmúlt hetekben, és hogy miként jutottunk el öt új, a lakosságot is terhelő adó bejelentésééig.
Az Orbán-kormány tegnap előállt a Széll Kálmán terv 2.0-ás verziójával. Ami előző héten még rossz viccnek tűnt, mára valóság lett. Így biztossá válik, hogy lesz sárga csekkadó, telefon-, és smsadó, duplájára emelkedik az energiacégek jövedelemadója, 10 és 30 százalék közötti biztosítási adót is fizetünk majd, valamint néhány mezőgazdasági termék adója növekszik 10-15 milliárd forinttal.
Van egy jó hír is. A kormányzati végkielégítések mostantól nem számítanak pofátlannak. A csomag része ugyanis a 98 százalékos különadó megszüntetése is. Csak nem kormányátalakítás van a láthatáron?
Korábban még minden szebbnek látszott
Március végén az NGM megjelentette a Nagy Reformkönyvet, amelynek célja az elmúlt másfél évben hozott és a jövőben tervezett kormányzati gazdaságpolitikai lépések bemutatása lett volna. A portfolio.hu szerencsére képes volt ezt végigolvasni, és ki is szúrta, hogy az anyag angol nyelvű változatában, a Széll Kálmán tervet bemutató fejezetben szerepel az itthon tiltott és kínosan kerülgetett „megszorítás” (austerity) kifejezés. A magyar verzió úgy fogalmaz, hogy „strukturális reformok és a költségvetési takarékosság együttesen biztosíthatják, hogy az államháztartás hiánya 2012-ben a GDP 2,5 százalékát tegye ki”.
No meg az öt új, frissen bejelentett adó - mint ahogy ezt már tudjuk. Persze valami hasonló várható volt, hiszen már április elején kiderült, hogy összejött az esztendő első három hónapjában az éves hiánycél 90 százaléka. És egyre több szakértő riogatott egy 500-600 milliárd forintos kiigazítás szükségességével.
Kevesebb hiányt nem lehet hazudni
Matolcsy ezután újabb győzelmi jelentést adott közzé: a tavalyi 2,43 százalékos költségvetési hiányt egyszeri tételek nélkül sikerült elérni. Azonban úgy tűnik, ezt a verziót megint csak itthonra szánták, mert az Olli Rehn uniós pénzügyi biztosnak elküldött angol levelében már elismeri, hogy bizony a számításban szerepel egyszeri tétel. A KSH is alátámasztja az EB véleményét: „a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor hiánya 1541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5 százaléka". A hiány a 2010-esnél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb.
Az értelmezhetetlen és kaotikus hiányjelentés után pedig jött az ötkulcsos áfa és a tranzakciós adó ötlete.
A pénzügyi tranzakciós adóról
A pénzügyi tranzakciós adó kistestvérét eredetileg devizatranzakciókra találták ki, hogy enyhítsék a spekulatív tőke gyors mozgását, ami adott esetben a hitelintézetek és bankok működését veszélyeztette volna. Bár a részletek még nem teljesen ismertek, Matolcsy gyakorlatilag minden pénzügyi tranzakcióra kiveti azt.
Minden bankszámla-tulajdonos viselheti a tranzakciós adó terhét, valamennyi pénzforgalmi műveletet után fizetni kell majd: a sárga csekkes befizetéstől az összes lakossági és céges pénzátutalásig. Az NGM évi 130-228 milliárd forint bevételt vár az új adónemtől.
Az ötkulcsos áfáról
Mindeközben az ötletelés nem állt le. Az ötkulcsos áfával kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter kifejtette:
„Lépéseket tettünk egy széthúzott áfarendszer felé. Jobb volna öt kulcs – 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal –, de az unió még nem engedi – írja Matolcsy. – Megyünk azonban egy ötkulcsos, élőmunkát terhelő adózás felé, ami elismeri a magyar munkaerő kínálati és keresleti egyenlőtlenségeit."
Orbán Viktor pedig szintén megerősítette jobb keze elképzeléseit, miszerint a társadalmi igazságosságot akkor kell számon kérni, amikor az emberek elköltik a jövedelmüket. Így nem a munkáért járó jövedelmeket adóztatná, hanem fogyasztást. Viszont az ötkulcsos áfa esetén az alapvető élelmiszerek, a rezsiköltségek nagyon alacsony kulccsal adóznának, míg a luxuscikkeket magas áfakulcs terhelné. A luxus áfakulcsról már korábban is volt szó, de az unió már akkor sem nagyon rajongott az ötletért. Tehát az ötkulcsos rendszer bevezetése alighanem uniós akadályokba ütközne, így ez is csak a közvélemény borzolására volt hatással.
Nőttek az adósságszolgálat kamatai
Az eddigi gazdaságpolitika sikerét jól jelzi, hogy komolyan nőttek az államadósság kamatai. „A 2012-re tervezett összes kamatkiadás majdnem felét már ki kellett fizetnünk március végéig" - írja az mfor.hu.
A folyamatosan halogatott IMF-hitel után fele annyi kamatot kellene fizetnünk, de a kormány továbbra is kitart a piacról való finanszírozás mellett. Ez pedig kétszer akkora kamatterhet jelent az ország számára.
A jegybanktörvény és az EKB
Matolcsy végül a Nagy Reformkönyv Brüsszelbe is elküldött változatát terjesztette az Országgyűlés elé. Azt, amelyben – az EKB véleménye alapján – továbbra is súlyosan sérül a jegybank függetlensége. A monetáris tanács bővítése és az alelnökök számának kettőről háromra növelése alkalmas a jegybanki döntéshozatal befolyásolására.
Mindenesetre a bullshit-generátor már beindult az NGM-ben, amely közleményben tudatta, hogy mindenben megfelel Matolcsy módosítója az uniós ajánlásoknak. Ami különösen abból a nézőpontból vicces, hogy tegnap főnöke, Orbán, Brüsszelben már azt mondta, hogy ezen ügy miatt valószínűleg az Európai Bíróság előtt fogunk kikötni.
Fordulópont lehetett volna egy tárgyalás az IMF első vezérigazgató-helyettesével. Azonban ebből végül nem lett semmi.
Széll Kálmán terv 2.0
Tegnap az NGM nyilvánosságra hozta a terv második részét, amelytől azt várja, hogy kikerüljünk a túlzott deficiteljárás alól, és az EU ne fagyassza be a kohéziós támogatásokat. Erre az évre 155 milliárd forint kiigazítást, majd jövőre 600 milliárdos egyenlegjavulást tervez a kormány. Mindezt az alábbiaktól várja:
Változások a kormányban?
500-600 milliárdnyi új adó, amelyet most már nem lehet telekom cégek, bankok és bevásárlóközpontok álcája mögé bebújtatni. Kiigazítás, amit már nem lehet nem-megszorításnak kommunikálni, elég komoly présbe helyezhetik a kormányt. Ezeket az adókat mindannyian fizetni fogjuk, és kivetésüket nehezen lehet az elmúltkétév sikereként beállítani.
A miniszterelnök által kilátásba helyezett változások pedig – úgy tűnik – tényleg itt vannak a sarkon. És az elbocsátandó miniszterek, államtitkárok végkielégítése mostantól nem számít majd pofátlannak. A terv egyik, szerényen „kisadók megszüntetésének" nevezett pontja ugyanis a – most már egyértelműen – csak az előző kormány végkielégítéseire kivetett 98 százalékos különadó megszüntetését is tartalmazza.
Persze ez valószínűleg továbbra sem érinti a jobbkéz, Matolcsy személyét. Így még az is lehet, hogy a kormányzati ciklus végéig élvezhetjük géniusza csillogását.
