Félidejéhez érkezett a II. Orbán-kormány. Az elmúlt két év során, a Ténytár igyekezett feldolgozni a kormányzati szereplők legfontosabb ígéreteit. Két esztendő elteltével, úgy látjuk, itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást arra, miként teljesít a Nemzeti Együttműködés Kormánya. Elsőként azokat az ígéreteket vesszük számba, amiket sikerült teljesíteni 2010 májusa óta.
A lista saját gyűjtésünkön alapul. Az, hogy mi került bele az általunk rögzített, közel 300 ígéretből, a mi válogatásunk eredménye.
Az természetesen mindig helyes, ha egy kormány betartja, amit ígér. Az már kevésbé örömteli, ha a teljesült ígéretek között olyanokat találunk, amelyekre a költségvetés újabb és újabb lyukainak betömése miatt van szükség. Márpedig a munkanélküli támogatás összegének és idejének drasztikus csökkentése, vagy a korengedményes nyugdíjak rendszerének eltörlése éppen ilyen.
Azt ugyanakkor nem vitatja senki, hogy az árfolyamgát, illetve a végtörlesztés intézménye sokaknak segített. Bár az is igaz, hogy mindkét intézkedés inkább a jobb módúaknak jelentett segítséget. Mindezek ellenére, egyértelműen pozitív példákat is találunk: a dohányzás zárt helyekről történő kitiltásával, vagy a különböző fasiszta szervezetek elleni határozott fellépéssel a társadalom többsége egyetért – ahogy a pálinka szabadságharc győzelmének is nyilván sokan örültek.
Lássuk hát a tíz teljesült ígéretet:
Egykulcsos adó
A kormány gazdaságpolitikájának egyik központi eleme, amihez - történjék bármi - vakon ragaszkodik Matolcsy György. Az első gazdasági akciótervben meghirdetett ígéretnek megfelelően, 2011. január 1-jével 16 százalékos, egykulcsos lett a személyi jövedelemadó (szja) rendszere. A vele szemben felmerült kritikákra válaszul, a miniszterelnök magabiztosan kitartott amellett az álláspont mellett, miszerint „senki nem járhat rosszabbul az új adórendszerrel."
Miután kiderült, hogy a valóságban mintegy másfél millió ember járt rosszabbul, a nemzetgazdasági tárca is belátta: hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Így bevezették a bérkompenzációt és megemelték a minimálbér összegét, ami a keresetek nettó értékének megőrzését szolgálta volna.
Ráadásul bevezették az „átmeneti hozzájárulást", ami gyakorlatilag plusz egy kulcsot jelent. Mindaddig, amíg az egykulcsos adó bevezetése bárkinek is jövedelemkiesést okoz, addig az eddigi adóterheknél alacsonyabb mértékű, átmeneti jellegű hozzájárulást kell fizetni a havi bruttó 202 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező munkavállalóknak.
A dohányzás zárt helyekről való kitiltása
Bár volt néhány döccenő és némi csúszás, 2012. április 1-jétől Magyarországon is betiltották a zárt helyeken történő dohányzást. Mi többször leírtuk, hogy egyetértünk a döntéssel, és reméljük, hogy hamarosan tapasztalni fogjuk az ennek köszönhető pozitív hatásokat is.
Három csapás
Már a 2010-es választási program része volt a három csapás törvény bevezetése. A törvény alapján, az ismétlődően, legalább három alkalommal súlyos - korábban már kétszer végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt -, személy által elkövetett erőszakos bűncselekmény esetén (őket nevezi a törvény erőszakos, többszörös visszaesőknek) nem lehet méltányolandó körülményt figyelembe venni, és az enyhítő szakaszt alkalmazni. Az ilyen elkövetőkel szemben a büntetési tétel felső határa - szabadságvesztés esetén - a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja vagy – a törvény szerint – a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.
Elfogadásával a kabinet - az elrettentő szándék mellett - nyilvánvalóan annak a társadalmi elvárásnak kívánt megfelelni, miszerint súlyosabban kell szankcionálni a visszaeső, erőszakos bűncselekmények elkövetőit. Annak ellenére, hogy a szigorúbb szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az új Büntető törvénykönyvben is megmarad a szigorítás.
Árfolyamrögzítés
Eleinte ugyan volt egy kis kormányzati kommunikációs zűrzavar, de 2011 márciusára biztossá vált, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, az eurónál 250, a japán jennél pedig 2,20 forint.
A programban mindenki részt vehetett, akinek jelzáloghitele van, és megfelelt a feltételeknek. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális jelzáloghitelt (gyűjtőszámlahitelt) nyújt, amelynek fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében.
Az árfolyamrögzítés nem a kormány legsikeresebb programjai között szerepel majd: az olykor magának is ellentmondó kormányzati kommunikációnak, valamint az Országvédelmi terv keretei között meghirdetett újabb „mentőcsomagnak" köszönhetően, kevesen vették igénybe ezt a segítséget. A 36 hónapra szóló árfolyamrögzítést január 8-ig 3250-en kérték.
Ennek módosított változata, az árfolyamgát, jelenleg is zajlik. Több lépcsőben hajtják végre az intézkedést: áprilistól először a közszolgák, majd júniustól a lakáshitellel rendelkezők, végül szeptembertől pedig a szabad felhasználású jelzáloghitelesek vehetik igénybe. A legfontosabb eltérés a tavalyi árfolyamrögzítéshez képest, hogy a rögzített árfolyamok fölötti rész nem teljes egészében kerül a gyűjtőszámlára. Ezzel több százezer forintot is átvállalhat a bank és az állam a devizaadóstól.
Végtörlesztés
Az Országgyűlésben jelentette be a miniszterelnök, hogy a kormány Otthonvédelmi akciótervben rögzítse a korábban már megállapított devizaárfolyamokat, és ezeken az árfolyamokon nyissa meg a lehetőséget arra, hogy a fennálló devizahiteleket egy összegben vissza lehessen fizetni.
A bejelentést gyors tettek követték. Az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én elfogadta a Rogán Antal által benyújtott, „az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról" szóló jogszabályt.
A végtörlesztéssel a kormány ismét a jobb módúaknak kedvezett, ráadásul nem vette figyelembe az azzal járó negatív hatásokat. Az IMF tanulmánya szerint, a magyar eset a mintapéldája lehet annak, hogy egy kötelező, de rosszul célzott, és a terheket egyedül az amúgy is törékeny bankrendszerre hárító program hogyan tudja veszélybe sodorni a pénzügyi rendszer stabilitását, miközben a kitűzött célt nem tudja elérni. Az minden estre biztos, hogy - az árfolyamgáttal szemben - a végtörlesztés beváltotta a hozzá fűzött reményeket: mintegy 170 ezer lakossági hitelt törlesztettek, összesen 1355 milliárd forint értékben. Az persze más kérdés, hogy mennyibe került ez nekünk.
Két pofon a gárdának
A gyöngyöspatai események hatására született meg az a kormányzati akarat, hogy végre komolyan fellépjenek a különböző „Magyar Gárda variációk” ellen. Ennek érdekében - az MSZP és az LMP támogatásával - szigorították a Büntető törvénykönyvet. Ennek alapján, akár három év szabadságvesztésre lehet ítélni valakit, aki „kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra,hogy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozó közösség tagjaiban riadalmat keltsen". Két év járhat emellett annak, aki a rend őrének vagy polgárőrnek adja ki magát, erre való jogosultság nélkül.
A korengedményes nyugdíjak rendszerének megváltoztatása
Eleinte felülvizsgálatról volt szó, amelynek a vége a korengedményes nyugdíjak rendszerének teljes megszüntetése (kivétel a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők) lett. Ennek értelmében, 2012. január 1-jétől megszűnt az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíja. Az átalakítást egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, ami azt mondta ki, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók, illetve - a kedvezményezettek munkaképessége esetén - megszüntethetők.
Munkanélküli támogatás 90 napig
Ebben a kérdésben is beletelt némi időbe, míg a kormány kialakította végleges álláspontját. Az olykor-olykor egymásnak is ellentmondó nyilatkozatoknak az vetett véget, amikor 2011. szeptember 1-jétől hatályba lépett az a módosítás, amelynek alapján, az álláskeresési járadék maximum 90 napig jár. Folyósítását a közfoglalkoztatás ideje alatt felfüggeszthetik. Kiszámítási módja ugyan nem változott, maximális összege azonban igen: míg korábban a minimálbér 120 százalékát tette ki (az első időszakban, ami 91 nap volt), addig szeptembertől maximum a minimálbér összege jár a teljes időszakra. Annak az álláskeresőnek, aki nyilvántartásba került, „a felajánlott munkát – ide értve a közfoglalkoztatást is – a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, azonnal el kell fogadnia". Ez utóbbi pedig a két világháború között megismert, úgynevezett ínségmunka gyakorlatát hozta vissza.
Az érdekegyeztetés új rendszere
Az érdekegyeztetés elavult rendszerének újjászervezésével indokolta a kormány a 2011. július 4-én, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvényjavaslat elfogadását. Az új testület - a megszűnt OÉT-tel szemben - csupán konzultatív funkciókat lát el. Ezzel a lépéssel - ahogy azt részletes elemzésünkben megírtuk - végleg eltűnt az érdekegyeztetés régi rendszere.
A pálinka szabadságharc győzelme
Az első gazdasági akcióterv ismertetésekor a legnagyobb tetszést a parlamenti patkóban vitathatatlanul a 9. pont, azaz „a pálinka szabadságharc győzelme” aratta. A miniszterelnök ígéretének megfelelően, 2010 szeptember 27-től lépett hatályba a jövedéki törvény módosítása, amely szerint, minden magyar háztartásban évente 50 liter párlat főzhető ki - saját felhasználásra - szabadon és szeszadómentesen, mégpedig úgy, hogy az ehhez felhasznált gyümölcs eredetét sem vizsgálja senki.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.