Erősen megdorgálta a kormánypárti polgármestereket Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz és a KDNP sárvári frakcióülésén, azért mert több százmilliárdnyi uniós forrás „áll beragadva" országszerte. Furcsa, hogy éppen a miniszterelnök hozta fel ezt a számára kellemetlen témát, az ellenzék pedig lapít a fűben. Régen ez fordítva volt.
Pedig a helyzet komoly. Minden esélyünk megvan rá, hogy valóban akár több száz milliárd forint uniós felzárkóztatási forintot is „elbukjunk".
A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusra 8200 milliárd forintnyi támogatást kapott hazánk, amelyet 2015-ig tudunk igénybe venni, ám ennek csak 35 százalékát tudtuk eddig lehívni. Ezzel a sereghajtók között vagyunk. A miniszterelnök megígérte, hogy a rendszer változni fog, ám ez korántsem tűnik elegendőnek. Különösen azért, mert részben pont amiatt lassultak le a kifizetések, mert az Orbán-kormány átalakította a rendszert.
Hetente nagyságrendileg 30 milliárd forintot kellene az államnak kifizetni ahhoz, hogy most ne bukjunk sokat. Ráadásul, mint már korábban is megírtuk, az új költségvetés szűkösebb kereteket ad majd számunkra.
Nézzük hát meg, hogyan is alakulnak a kifizetések.
Hogy is van ez a támogatás?
Az Unió hét évre előre megtervezett költségvetési keretben határozta meg, hogy egy adott ország mennyi felzárkózási támogatást kap. Magyarországnak nagyságrendileg 8200 milliárd forint támogatást tett elérhetővé a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusra, amelyet 2015-ig tudunk lehívni.
Ha azt akarjuk, hogy az összes pénz eljusson a gazdaságba, akkor a 2013-as év végéig valamennyi projekt esetében meg kell születniük az erről szóló szerződéseknek. Ezt követően a vonatkozó uniós szabály szerint még két éve lesz az állami apparátusnak arra, hogy a pénzt kifizesse a kedvezményezetteknek.
Ehhez az kell, hogy hetente nagyságrendileg 30 milliárd körüli kifizetést produkáljon az állam, és akkor talán nem ragadnak bent a pénzek. Ha ez nem sikerül, akkor Brüsszel a fel nem használt pénzt visszaveszi és a közösben újra elosztja azt. Amint már arról korábban beszámoltunk, a 2014-2020 közötti időszakra jóval kevesebb forrást szán nekünk az Unió. Elgondolkodtató, hogy Orbán Viktor azt nyilatkozta a csúcson, hogy számára ez elfogadható.
Rosszul teljesítünk
Az eddigi kimutatások szerint Magyarország a 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszakban rendelkezésére álló felzárkóztatási források 35,28 százalékát volt képes csak lehívni. Ez azt jelenti, hogy az Unió a támogatások mindössze egyharmadát fizette ki másfél évvel a pályázati határidő lejárta és három évvel az utolsó pénzek lehívására adott határidő előtt.
Az uniós átlagot éppen megütjük, ám ezzel a teljesítményünkkel is csak a huszadik helyig jutottunk a huszonhét tagállomos Unióban. Olyan országokat hagytunk magunk mögött, mint Románia (17,26 százalék), Bulgária (23,55 százalék), Szlovákia (27,76 százalék), Csehország (26,47 százalék), Málta (29,97 százalék), Franciaország (34 százalék) és Olaszország (23 százalék).
Összesen eddig nyolc olyan tagállam van, amely mostanáig képesnek bizonyult a számára elérhető források több mint 40 százalékának a lehívására. Ezek közül is kiemelkedik a több mint 55 százalékos abszorpciós rátával büszkélkedő Írország, a 47 százalék fölött járó Litvánia, Észtország, Svédország, Németország, Finnország, az utóbbi hónapokban a masszív uniós technikai tanácsadásnak köszönhetően felgyorsult Görögország és Luxemburg is.
A Regionális Fejlesztési Alapból 39,44 százalékot tudtunk lehívni (5 milliárd euró), ezzel a tizennegyedik helyen vagyunk, Kohéziós Alapból 29,95 százalékot tudtunk lehívni (2,588 milliárd euró) ezzel a tízedikek vagyunk, az Európai Szociális Alapból 33,49 százalékot értünk el (1,215 milliárd euró) így a tizenötödikek vagyunk.
Mennyi a vége
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kifizetés számlálója szerint több mint 2800 milliárd forint jutott el eddig a nyertesekhez, és körülbelül 5400 milliárd forintot kötöttek le szerződéssel. A kifizetett összeg ennek egy része, tehát 2600 milliárd forintnak már van gazdája. 1000 milliárd forint pályázati pénzt azonban még egyáltalán nem hirdettek meg.
Ígéretek vannak, de nem elég
30 százalékos előlegfizetés, 50 milliárdos önerőalap, az új költségvetési ciklusra egy új intézményrendszer kialakítása, ezekkel az intézkedésekkel szeretné Orbán Viktor felgyorsítani az uniós pénzek lehívását. A bejelentett intézkedések nagy része már eddig is ismert volt, ám átütő változást egyelőre nem hoztak, miközben az uniós források kezelésébe változatlanul több kormányzati szereplő szól bele, így többfejű a rendszer. A kifizetések elszámolása és jóváhagyása továbbra is nagyon bürokratikus folyamat, az intézményrendszer sem bízik a kialakított eljárásrendben és a kedvezményezettekben. Az államigazgatási mechanizmusokat és beidegződéseket nem sikerül ezzel új alapokra helyezni és modernizálni. Az uniós támogatások által megcélzott közszféra továbbra is nehézségekkel küszködik az uniós pénzek lehívásakor.
Alapvető ellentmondás, hogy egy működési jellege és külső meghatározottsága miatt szélsőségesen nehézkes adminisztratív mechanizmustól várjuk, hogy elősegítse a megvalósítást. Ezért elsőként célszerűbb lenne a piachoz inkább kapcsolódó rendszert létrehozni. A másik alapvető feladat a támogatási rendszer további egyszerűsítése lenne.
Az NFÜ mindenesetre derűlátó. Néhány nappal ezelőtt ígéretet tettek arra, hogy az elkövetkező egy évben 1000 milliárdos keretre várható új pályázati kiírás. Csepreghy Nándor, a Fejlesztési Ügynökség szóvivője szerint így egész biztosan le tudjuk hívni a rendelkezésünkre álló 8200 milliárdos keretet 2013. december 31-ig. No persze ezt már májusban is megígérték, és azóta sincs változás. Reméljük ezúttal nem így lesz.
