2012 novemberét egyértelműen az ellenzék tematizálta. Jól látszik, hogy - bár papíron még messze van - valójában szép lassan elindul a kampány. Még akkor is, ha a kormánypártok a kampányidőszakot hivatalosan mindössze 50 (!) napban határozták meg a nagy nehezen elfogadott választási eljárásról szóló törvényben.
Egyelőre azonban teljes a zűrzavar az ellenzék körül: hetente olvashatóak újabb és újabb ötletek az együttműködés megteremtésére, miközben régi-új szereplők is csatlakoznak. Persze érthető, ha egyik fél sem akar engedni, de sok idő már nincs az erőfitogtatásra. Valamilyen formában meg kell egyezni, hogy ne csak jól csengő kampányszlogen maradjon a rezsimváltás. A nácizmus elleni tömegtüntetés (amelyen részt vett Mesterházy és Bajnai is) jó példája annak, hogy ha valami tényleg fontos, akkor csak sikerül félretenni az ellentéteket - függetlenül attól, hogy ez már decemberben volt.
Együtt Bajnai, Mesterházy és Rogán
Soha nem látott összefogást eredményezett Gyöngyösi Márton antiszemita parlamenti felszólalása. A jobbikos képviselő az országgyűlés november 26-i ülésnapján felszólalásában azt mondta, hogy: "Pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt: az itt élő és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára” – jelentette ki Gyöngyösi a gázai konfliktus kapcsán folytatott vitában. A Jobbik frakcióvezető-helyettese Orbán Viktortól akarta megkérdezni, mikor várható, hogy a Külügyminisztérium "kiáll a szenvedő palesztinokért is".
A felszólalást követően az ülést éppen vezető jobbikos Balczó Zoltán nem adott szót az elhangzottak ellen tiltakozni akaró Schiffer Andrásnak, de később a Fidesz, az MSZP, az LMP és a KDNP frakciója is határozottan elítélte a hétfőn elhangzottakat. Sőt, minden párt egyetértett abban, hogy szigorítani kell a fellépést az antiszemita megnyilvánulások ellen a T. Ház falain belül (is). A nácizmus elleni tömegtüntetésen pedig Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Bajnai Gordon volt miniszterelnök is felszólalt. (Kérdés persze, hogy ez okos döntés-e az ellenzéki vezetők részéről tekintettel arra, hogy baloldalról rendszeresen felróják a Fidesznek, hogy nem lép fel elég határozottan a szélsőjobb ellen.)
Zavaros ellenzéki viszonyok
Hiába támogatta az LMP (volt) frakcióvezetője az Együtt 2014-hez való csatlakozást, a kongresszusi küldöttek - igaz csekély többséggel - a Schiffer-féle különutas politika mellett döntöttek.
A döntés után Jávor Bendek, a párt frakcióvezetője azonnal lemondott posztjáról, akit követett a szintén együttműködéspárti frakcióvezető-helyettes Karácsony Gergely is. Schiffer ekkor még cáfolta, hogy frakcióvezető akarna lenni, pár nappal később mégis őt választották meg (ismét) a frakcióvezetői posztra.
Az önállóság melletti döntés ebben a Fidesz által átalakított választási rendszerben egy ilyen gyenge, a parlamentbe való bejutás küszöbéről ellépni képtelen pártnak könnyen a végét jelentheti. Csak úgy, mint egy nagyobb, meghatározóbb szereplőkkel való együttműködés is. Ebben az esetben a párt könnyen önállóságát veszheti - különösen, hogy olyan szereplőkkel kellene együttműködnie, akikkel szemben anno létrejött, és akikkel szemben identitását felépítette.
Látható, hogy nem volt könnyű a döntés, és nem tudja senki, hogy jó döntést hoztak-e. De az, hogy erre a lépésre ilyen állapotban kényszerültek, és lényegében nem volt jó választási lehetőségük, már önmagában az LMP eddigi legnagyobb kudarca. És könnyen lehet, hogy a párt végét is jelenti - legalábbis ahogy eddig megismertük őket.
Közben az MSZP is színre lépett: Mesterházy Attila szintén együttműködést kezdeményez “Szövetség a változásért” címmel. A javaslatcsomagot a szocialisták az Együtt 2014 választói mozgalom alapítóinak - a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Egyesületnek, a Milla Egyesületnek és a Magyar Szolidaritás Mozgalomnak -, az LMP-nek, a Demokratikus Koalíciónak, a 4K!-nak, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak és az Árok Kornél elnökölte Szövetségben, Együtt Magyarországért pártnak küldték el a bejelentéssel egy időben.
Mesterházy szerint legfőképpen programalapú együttműködésre van szükség, ez a feltétele a választási együttműködésnek. A regisztrációs kampányra való felkészülésbe és a regisztrációs kampányba azok is bekapcsolódhatnak, akik a programegyeztetésben nem vettek részt, a szavazói aktivitás növelése ugyanis minden demokratikus elkötelezettségű szervezet közös érdeke.
Tovább erősítve az ellenzéki erők körül kialakult “katyvaszt”, Bokros Lajos is visszatért a hazai politikai élet porondjára. A jelenleg Brüsszelben európai parlamenti képviselőként dolgozó volt pénzügyminiszter bejelentette, hogy létre kíván hozni egy új jobboldali konzervatív pártot, amelynek fő célja a csalódott Fidesz szavazók megnyerése lenne. Bokros biztos benne, hogy 2014-ben rá és pártjára is be lehet húzni majd az ikszet.
Kormányon a helyzet változatlan
Igazságtalan lenne, ha a kormánypártokkal nem foglalkoznánk, ha csak röviden is. Itt ugyanis nincs új a nap alatt. A várakozásoknak megfelelően - bár némi csúszással - átverték a Házon az új választási törvényt, most már biztosan tudjuk hogyan szavazunk majd 2014-ben.
Megszorítás és tandíj természetesen továbbra sincs. Igaz a Matolcsy-féle gazdaságpolitikának köszönhető kiigazító csomagok összege 2653.8 milliárd forintra rúg, jövőre pedig újabb 8000 fővel csökken az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek száma.
Aggodalomra semmi ok: 2013 már egészen biztosan a gazdasági növekedés éve lesz, 2014-re pedig még a 4-es metró is elkészül.
