A friss államháztartási adatok alapján kiderült az, amit már előre sejteni lehetett: 2012-ben drágábban finanszíroztuk az államadósságot, mint korábban bármikor. Mindezt annak ellenére, hogy a kormányváltás óta megközelítőleg 7 százalékkal csökkent a GDP-arányos államadósság. Összességében ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy csökkenő trend figyelhető meg az adósságállomány változásában, unortodox módon a költségvetés kamatterhei mégis növekedtek az emelkedő hozamok miatt. Egy 2009 óta tapasztalható csökkenő trend tört meg ezáltal.
A magasabb kamatkiadás természetesen azt jelenti, hogy a költségvetésnek nagyobb arányban kell hozzájárulni az adósságfinanszírozáshoz, így más költségvetési tételekre kevesebb pénz jut, vagy növelni kell az adóbevételeket annak érdekében, hogy a költségvetési hiánycél teljesüljön. Szebb szóval élve: a magasabb kamatkiadás több megszorítást jelent.
Ha csak a kamatfelárat nézzük, akkor évi kb. 130-140 milliárd forint az úgynevezett pénzügyi szabadságharc ára. Ez több mint 126 milliárd, amennyit az elvonások után a teljes felsőoktatásra költünk!
Egy év leforgása alatt 100 milliárd forinttal növekedett a költségvetés kamatkiadása annak ellenére, hogy az adósságállomány nem növekedett. Ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium eredeti terveihez képest 137 milliárd forinttal finanszírozta magát drágábban az állam. Csak a kamatkiadások növekedése több, mint amennyi a kormány 2013-ban a felsőoktatásra kíván költeni - 126 milliárd forint az elvonások után.
A drágább kamatkiadás természetesen a magasabb állampapírhozamoknak köszönhető. Év elején az unortodoxia miatt nem csak a forint árfolyam szállt el, hanem a állampapírhozamok is jelentősen növekedtek. Az 5 és 10 éves lejáratú papírok hozamai például a 10 százalékot is elérték, de a rövidebb lejáratú papírok és kincstárjegyek hozamai is meghaladták a 8 százalékot, a korábbi 5-6 százalékos szintekhez képest. A befektetők számára ilyen magas hozamok mellett vonzóvá váltak a magyar állampapírok és kincstárjegyek, így a kockázatok enyhülésével egy olyan prémiumvadászat vette kezdetét, amely bár garantálta az államadósság refinanszírozását, de jóval magasabb felárak mellett.
Ennyibe kerül a "szabadságharc" - évente
A hozamok csak azután kezdtek csökkenni, miután a kormány meglebegtette, hogy mégis hajlandó lesz megállapodni az IMF-fel, ami azóta sem történt meg. Ennek ellenére a hozamok tovább csökkentek a kedvező nemzetközi légkörnek köszönhetően, például a FED és az EKB likviditásösztönző programjai pozitívan hatottak a magyar kockázati mutatókra is. A kedvezőbb hazai légkörhöz hozzájárult a költségvetési hiány lefaragása is, bár a magyar gazdasági környezetre még mindig elsősorban a bizonytalanság a jellemző.
Ha lett volna IMF-megállapodás...
Magyarország sokkal jobban járt volna. Egy év eleji IMF-megállapodásnak köszönhetően a piaci hozamok gyorsabb ütemben csökkentek volna, és olcsóbb lett volna a refinanszírozási költség. Így az ország sokkal többet nyert volna, mint amennyibe az IMF-hitelkonstrukció fenntartása, ráadásul az IMF-hitel a piacinál jóval kedvezőbb kamatozású.
A megállapodásért cserébe az IMF bizonyos követelményeket támasztott volna, amely kötelezettségek viszont távol állnak az Orbán Viktor által meglebegtetett, majd az októberi lejárató kampányban megjelent nyugdíj és bércsökkentéstől. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió olyan feltételekkel állapodott volna meg Magyarországgal, mint például az unortodoxia feladása, vagy a kiszámíthatóságra és növekedésre építő gazdaságpolitika visszahozása, ez pedig Magyarország számára egyáltalán nem lett volna káros. Viszont kontrollt állított volna a Fidesz unortodox megszorító csomagjai és lépései elé, így inkább maradt a gazdasági "szabadságharc", mintsem egy ésszerű megállapodás.
(Kattintva megjelenik nagyobban a táblázat.)
Az IMF a héten ismét Magyarországra látogat, hiteltárgyalás viszont nem lesz, pusztán az elmúlt fél év reálgazdasági és költségvetési folyamatait értékelik a felek. Az értékelés mellett előkészítik a következő Magyarországról szóló éves jelentést, valamint utólagos ellenőrzést is végrehajtanak a 2008-as hitellel kapcsolatban. Tehát a szokásos "formai" egyeztetéseken kívül semmire sem kell számítani.
Várható-e hozamemelkedés?
Jelenleg mind a rövid távú, mind a hosszú távú állampapírok hozamai relatíve alacsony szinten vannak, köszönhetően a kedvező nemzetközi légkörnek és a költségvetési hiánycél teljesülésének.
A következő hónapokban a hozamszintet és ezzel együttvéve a költségvetés kamatkiadásait az új MNB elnök személye körüli hírek fogják meghatározni. Amennyiben Orbán Viktor egy olyan jegybankelnököt nevez ki, akit a piacok nem tudnak elfogadni és átülteti a nem-tankönyvszerű lépéseket a monetáris politikába is, akkor a befektetők büntetni fognak, amely egyrészt forintgyengülésben - ez már most is tapasztalható -, másrészt hozamemelkedésben formájában fog jelentkezni.
Amennyiben egy kompetens személy kerül a jegybank élére, és nem lesznek olyan unortodox lépések, mint például a devizatartalékok felhasználása, vagy másodpiaci állampapír vásárlás, akkor a büntetés elmaradhat.
A másik meghatározó pont a 2014-es választás, és az ehhez kapcsolódó költségvetés. Amennyiben a Fidesz feladja a költségvetési hiánycél teljesítését, és kiköltekezésbe kezd - például 13. havi nyugdíjak - akkor a piacok könnyen büntethetnek, viszont a hiánycélhoz való ragaszkodást díjazhatják a befektetők.
Véleményünk szerint a kormánynak érdemes lenne megfontolnia, hogy hogyan cselekszik, hiszen az unortodox lépések könnyen visszafelé sülhetnek el, mint idén, a költségvetés kamatkiadási oldalán. Idén nem kevés adósságot kell megújítani a piacokról, így a kormánynak mindenképpen oda kell figyelnie, hogy milyen döntéseket hoz.
