A kormánypártok legutóbb 2012 decemberében (harmadjára) módosították a „gránit szilárdságú” Alaptörvényt. A változtatás oka, a még készülőben lévő földtörvény sarkalatos törvények közé emelése volt. (A Fidesz előszeretettel bővíti a kétharmados törvények listáját, erről itt írtunk részletesen.) Ez utóbbi jogszabály egyébként februárban már másodszor kerül az országgyűlés elé.
A kétharmados erőtér - eddigi úthenger-politikájához képest – szokatlan lassúságú törvényalkotása javarészt a kormánypárton belüli érdek és véleménykülönbségekből fakad, amelyeknek szimbóluma az ex-vidékfejlesztési államtitkár Ángyán József, aki mellett egyre több fideszes politikus is a jogszabály újratárgyalását sürgeti.
A földtörvény ugyanis nem csupán a nagybirtok-kisbirtok vitában képes évtizedekre meghatározni a favorizált trendet, hanem a vidéki tulajdonviszonyokat, a rurális térségek eltartóképességét, és a mezőgazdaságon túl az egész vidékstratégiát alapjában véve meghatározza. A Fidesz felső vezetése azért is döntött elfogadásának lassítása mellett: a földtörvény (a közoktatási törvény mögött) dobogós a kormánypárti módosító indítványok számát tekintve.
Februárban tehát ismét a T. Ház elé kerül az immáron sarkalatos jogszabály, de addig sem maradunk botrány nélkül köszönhetően az ún. „konyhakert-díjnak”, amely a felületes és a pontatlan hírközvetítés, valamint az átgondolatlan jogalkotás és a kormányzati kommunikáció újabb tökéletes mintapéldája.
Konyhakert-díj a.k.a. földhasználat bejelentési kötelezettség
A média a napokban kezdett foglalkozni a földtörvényben (még decemberben elfogadott) módosításokkal. A hírek minden 1 hektár (10 ezer négyzetméter) alatti konyhakert, kiskert bejelentési kötelezettségéről szóltak, amelynek díja egységesen 6000 forint, egyes hírműsorok pedig téves határidőt is szabtak, február elsejével.
A valóság sem feltétlen rózsás (már ha ennek a szónak maradt még pozitív kicsengése), de a fentebb vázolt helyzetnél derűsebb. Valójában a cél az országos földhasználati adatbázis bővítése, amely végre teljes körű információt nyújthat majd a termőföldek tulajdonosi köréről és a birtoknagyságról. Ebből adódóan a termőföldről szóló törvény friss módosítása alapján a földhasználati nyilvántartás kötelező tartalmi elemei bővültek. A földbirtokosoknak tehát bejelentési kötelezettségük van a járási földhivatal felé. (Bérbeadott föld esetén a regisztrációt a bérlőnek kell elvégeznie.)
Itt kell megemlítenünk, hogy a bejelentési kötelezettség birtokméret alapján két részre osztható. Az egy hektár feletti földterületeket művelő, gazdálkodó szervezeteknek és személyeknek eddig is bejelentési kötelezettségük volt, így esetükben csupán adatbővítésről van szó. Itt új elem a személyi azonosító szám és az állampolgársági adatok felvétele, gazdálkodó szervezet esetén pedig a statisztikai azonosító és a cégjegyzékszám. A bejelentés abban az esetben díjmentes, ha a földhasználattal kapcsolatban egyéb változás nem áll fenn. Tehát az eddigi földtörvény által is termőföldként nyilvántartott terület bejelentése ingyenes, és kizárólag erre vonatkozik a hírhedt március 31-jei határidő. (Itt megjegyeznénk, hogy a 6000 forintos illeték megfizetése eddig is kötelező volt változások bejelentésekor).
Most akkor mit is kell bejelenteni?
Új elemként az egy hektárnál nagyobb belterületi termőföldek is regisztrálandók (a külterületiekre eddig is érvényes volt a bejelentési kötelezettség), valamint az egy hektár alatti külterületi termőföldek is bejelentés kötelesek lettek. A legnagyobb felzúdulást a kérdésben a veteményesek, kis gyümölcsösök bejelentési kötelezettsége okozta, hiszen ezek egy része az ingatlan-nyilvántartásban belterületként szerepel. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek nem azonosak a ház mögötti konyhakertekkel, kiskertekkel, azok ugyanis egy hektárig nem bejelentés kötelesek. Szintén nem kötelesek bejelentésre az erdőként használt földterületek. Ugyanakkor a korábban zártkertekké nyilvánított 1 hektárnál nagyobb földek regisztráció kötelesek.
A bejelentési kötelezettség a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) szerint mintegy 350 ezer családot érint. Az ebbe a körbe tartozó termelőket február elsejétől a törvénymódosítás értelmében bejelentési kötelezettség terheli (a határidő azonban nem február elseje), valamint a jelenleg hatályos rendelkezés szerint kötelesek megfizetni a 6000 forintos földhasználati eljárási díjat is, ennek elmulasztásával pedig az ingatlan aranykorona értékének ezerszeresének összegével bírságolhatóak. Külön pikantériája a történetnek, hogy több családtag esetén – hacsak a felek egyikének a többi tag úgynevezett szívességi földhasználatra át nem adja földrészét – személyenként kötelező az eljárási díj megfizetése. Fontos megjegyezni azonban, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az egy hektárnál nagyobb belterületi termőföldek, valamint az egy hektár alatti külterületi termőföldek bejelentési kötelezettségének jelenleg nincs határideje, így annak eddigi elmulasztása esetén bírságolásra nem kell számítani.
A MOSZ a törvény végrehajtási módját kritizálva (annak célját nem megkérdőjelezve) az alapvető jogok biztosához fordult, hangsúlyozva, hogy a kormány semmiféle egyeztetést nem eszközölt a szakmai szervezetekkel – ezen mi már egyáltalán nem lepődünk meg. A legfrissebb hírek szerint Szabó Csaba, földügyekért felelős miniszteri biztos bejelentette, hogy a 6000 forintos regisztrációs díjat eltörlik, az eddigi befizetők pedig visszakapják pénzüket. Ezt az információt a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája is megerősítette. Ennek fényében mi is várakozásra intenénk az érintett olvasóinkat, hiszen láthatólag megint gyorsabb volt a jogalkotás keze, mint az esze.
Érdekek és ellenérdekek
Közben zajlanak a csörték a földtörvény körül a frakción belül is, legutóbb a gyulai frakciógyűlésén került szembe ismét Orbán és Ángyán, ahol a volt államtitkár megkérdőjelezte a kormánypártok alapcéljait a mezőgazdasági törvényhozással. A vita előzményei óta ugyanis még mindig nem dőlt el, mely mezőgazdasági modellt húzza rá a magyar vidékre a Fidesz által kétharmadossá váló földtörvény. A következő forduló a kérdésben februárban várható, amikor újranyitják majd a földtörvény vitáját, amelybe feltehetően belekerül majd a fiatalok előnyben részesítése.
A két mezőgazdasági modell közül az egyik győzni fog, a nyertes megállapításához pedig csupán azt kell meghallani, melyik fél veri az asztalt a törvény elfogadásakor: Ángyán és Bencsik, vagy Csányi, Leisztinger és Nyerges – a három legbefolyásosabb nagytőkés földbirtokos.