Ahogy mi is megírtuk, a felsőoktatás irányításától megválni kényszerül Hoffmann Rózsa. Megijedni azért nem nagyon kell, a Pinokkió-díjas államtitkár a továbbiakban a közoktatás területén folytathatja áldásos tevékenységét.
Ettől függetlenül “lefokozása” mindenképpen mérföldkőnek számít, ezért úgy gondoltuk, szükséges, hogy méltóképpen vegyünk búcsút tőle. Összeszedtük tehát az elmúlt két és fél év legjobb “Hoffmannizmusait”. Természetesen előfordulhat, hogy valami elkerülte a figyelmünket, így minden kedves Olvasónkat arra biztatjuk, hogy kommentben egészítse ki a Best of Hoffmann Ténytár-listát.
Mi mással kezdhetnénk összeállításunkat, mint Hoffmann nevével talán leginkább összeforrott: “de hát nincs is tandíj!” mondattal. Államtitkár asszony szerint “csak a finanszírozás más”, a tandíj pedig nem más, mint hogy a „hallgató maga fizeti tanulmányait”. Így például, ha egy hallgató diákhitelt vesz fel azért, hogy finanszírozni tudja felsőoktatási tanulmányait, az nem tandíj, hanem “önköltség”. Ami ugyebár egy teljesen más történet.
Nem fog összeomlani a felsőoktatás
A kormány 2012. november elején döntött úgy, hogy a sokadik “nem megszorító” költségvetési csomag keretében 7,33 milliárd forintot (ebből végül 7,43 lett) zárol a felsőoktatási intézmények támogatásából. A technika egyáltalán nem új, szinte minden kormány alkalmazta, ha a megbillenő költségvetési egyensúlyon kellett átmenetileg (és szerkezeti változások hiányában általában ideiglenesen) javítani.
Az elvont összeg tulajdonképpen nem is tűnik olyan magasnak, tekintve, hogy a felsőoktatás teljes költségvetése 430 milliárd forint, ebből az állami támogatás pedig “mindössze” 160 milliárd. Ez alkalommal azonban mind a feszültség, mind a várható kár nagyobb. A felsőoktatást ugyanis már az elmúlt két évben is számos költségvetési elvonás sújtotta, ez gyakorlatilag az utolsó jobbegyenes, ami a már amúgy is tántorgó áldozat fejét érte. Mondanunk sem kell, államtitkár asszony töretlenül optimista maradt a kérdésben.
Tekintettel arra, hogy a jövőben nem számíthatunk újabb gyöngyszemekre, már ami a felsőoktatást illeti, jobb, ha áttérünk a közoktatásra, elvégre ezen a fronton továbbra is nyomon követhetjük államtitkár asszony áldásos tevékenységét.
A pedagógus-életpályamodell
A pedagógus-életpályamodell bevezetése, illetve a hozzá kapcsolódó fizetésemelés, gyakorlatilag Hoffmann kinevezése óta napirenden van. Még 2010-ben tett arra ígéretet az államtitkár, hogy a modellt bevezetik. Amikor kiderült, hogy erre nincs pénz, egyszerűen letagadta, hogy ígért volna ilyesmit.
A modell bevezetése azóta is folyamatosan késik, az ahhoz szükséges kb. 73 milliárd ugyanis rendszerint az aktuális költségvetés toldozgatására kell. Most éppen ott tartunk, hogy idén szeptemberben (nyilván az óriási gazdasági sikerekre való tekintettel) tényleg megvalósul. Mondanunk sem kell, hogy az érintettek, és persze mi is meglehetősen szkeptikusak vagyunk e tekintetben.
A titkos háttéranyag
Amikor a fn24 hírportál elsőként beszámolt - mint azóta kiderült - az Ecostat által készített háttéranyagról, újságírói kérdésre Hoffmann kerek-perec letagadta még annak létezését is. Állítása szerint az "olyannyira titkos, hogy még ő sem tud róla". Az mondjuk már ekkor gyanús volt, hogy a számítások elvégzéséhez a készítők az oktatási államtitkárság által rendelkezésükre bocsátott adatokat és statisztikákat használták. Ezek kiadásáról elvileg tudnia kellett volna az államtitkárság első emberének.
A hazugság végleges leleplezésére azonban az országgyűlés oktatási bizottságában került sor, ahol a T. Háznak benyújtandó előterjesztés részeként, az azért felelős Hoffmann aláírásával tárgyalták a javaslatot. Ő maga ugyan nem vett részt az ülésen, de a helyette "kínpadra" állított Gloviczki Zoltán beismerte: előfordulhat, hogy államtitkár asszony rossz választ adott, mivel az anyagot ismernie kellett.
Nem lesznek tömeges iskolabezárások, nem lesznek tömeges pedagógus elbocsátások
A tehát Hoffmann aláírásával készült “titkos” háttéranyag összességében 14 ezer pedagógus elbocsátásával, valamint 633 feladatellátási hely megszűnésével számolt. Azt persze még nem tudni, hogy egészen pontosan mennyi lesz a végső szám, az viszont nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a "tömeges" jelző használata mindenképpen indokolt. Így aztán kénytelenek vagyunk azt a következtetést levonni, hogy államtitkár asszony egyik kedvelt eszközéhez, a hazugsághoz nyúlt.
Nyugodtan kezdődik a tanév
Káosz és zűrzavar jellemzi a közoktatást a Fidesz “reformja”, különösképp az államosítás óta. Hoffmann Rózsa feltehetőleg egy másik univerzumban él, mivel szerinte „nyugodtan kezdődött az iskolaév”. Sőt, ő egyenesen sikertörténetként, a megtestesült nemzeti együttműködés megvalósulásaként értékeli az eseményeket.
Vele szemben mi úgy látjuk, egy jó hangulatú országjárásnál sokkal többre lesz szükség ahhoz, hogy az új rendszer legalább minimális szinten működjön, és rengeteg felesleges energiát vesz majd el mindenkitől. Az elpazarolt erőforrások pedig éppen a gyerekek oktatásából és neveléséből hiányoznak majd.