Tekintettel a közelgő országgyűlési választásra elkezdünk komolyabban foglalkozni a határon túli (új) szavazókkal. Mivel nyilvános számokat nem találtunk és azért, hogy pontos adataink legyenek a 2011 január utáni, az egyszerűsített honosítási kérelem útján kettős állampolgárságot kapott személyek számáról, az Átlátszó Ki mit tud-rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Miniszterelnökséghez. Ezt azonban egy meglehetősen furcsa érvelés mellett, miszerint ez államtitok, elutasították.
Közben Potápi Árpád fideszes képviselő egy olyan tartalmú törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amely nemzetbiztonsági okokra való hivatkozással éppen ezeket az adatokat titkosította volna. Abban talán nekünk is volt egy kis szerepünk, hogy képviselő a javaslatot végül visszavonta.
A sikertelenségen felbátorodva több más adatigénylést is beadtunk, hátha egy kis trükkel mégis megszerezhetőek az adatok. És egyben felülvizsgálatot kezdeményeztünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.
A hvg.hu-val párhuzamosan folytatott harcunk tegnap részeredményeket hozott. Bár a Miniszterelnökség továbbpasszolta a kérésünket egy másik szervhez, a Magyar Posta viszont elküldte a választ. Így annyit már tudunk, hogy összesen 164 ezer köszöntő levelet adott fel a Miniszterelnökség 38,3 millió forint értékben (plusz 7,5 millió adóforint az előállítás). Az tudjuk tehát, hogy kb. 185 ezer háztartásban élnek új, egyszerűsítve honosított választópolgárok (néhány országba ugyanis nem küldött levelet a miniszterelnök).
Mindeközben megtört a jég a Miniszterelnökségnél is, és nyilvánosságra hozták, hogy 2011. január 1-je óta 422 ezren kérelmezték egyszerűsített honosítási eljárás keretében a magyar állampolgárságot és április első napjáig 341 ezren tették le az állampolgársági esküt.
Kitartó munkánk eredményeként tehát azt már tudjuk, hogy eddig hány új magyar állampolgár van országonként, és hogy ők kb. hány háztartásban élnek. De azt még mindig nem, hogy hány új választópolgár és melyik településről. Pedig ez már csak a 2014-es választások tisztasága miatt is különösen fontos kérdés, hiszen látható hogy kb. fél millió új állampolgárral kell számolnunk a választásokig.
Forrás: index
Amikor a Ténytár trükközni kényszerül
Mivel egyelőre nem sikerült megszereznünk az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot kapott határon túli potenciális szavazók számát, egy kis trükkhöz kellett folyamodtunk. Egy kedves olvasónk juttatta eszünkbe, hogy nemrégiben köszöntő leveleket küldött a Miniszterelnökség Orbán Viktor nevében a határon túli állampolgároknak. Ez gyakorlatilag arról tájékoztatta őket, hogy hamarosan velük is megindul (a Magyarországon már óriási sikerrel alkalmazott) nemzeti konzultáció.
Erről egyébként 2012 decemberében döntött a kormány. A miniszterelnök sajtófőnöke azt mondta, hogy idén már a határon túliak is megkapják a konzultációs kérdőíveket. Az erre vonatkozó kormányhatározat szerint Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) útján kell gondoskodnia a személyes adatot nem tartalmazó miniszterelnöki levelek és nyilatkozatok soron kívüli megküldéséről a külföldön érvényes lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező magyar állampolgároknak.
Az ehhez szükséges adatfeldolgozási tevékenységek ellátására pedig a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak, Lázár Jánosnak kellet adatfeldolgozási szerződést kötnie - azonnali határidővel - a KEK KH-val és a Magyar Postával.
A hazai konzultációk logikáját ismerve joggal feltételezhettük, hogy a köszöntőt azok kapták meg, akik nemrégiben kapták meg a magyar állampolgárságot, illetve akikre a kormány potenciális szavazóként tekint. Így innen nézve is beszerezhetőek az oly bőszen titkolt adatok. Ezért aztán gyorsan beadtunk két új igénylést (mostanra már nagy tapasztalatunk van ebben). Ezekben az Orbán Viktor nevében, a határon túli magyarok számára elküldött tájékoztató levelek számára (országonkénti, illetve településenkénti megoszlásban), valamint ezek költségére kérdeztünk rá.
164 ezer miniszterelnöki levél
A Miniszterelnökség első körben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK-KH) passzolta le az igénylést. A Magyar Posta viszont elküldte a választ. Így annyit már tudunk, hogy összesen 163 ezer 970 köszöntő levelet adott fel a Miniszterelnökség, 38 millió 361 ezer 825 forint értékben. Ennyi háztartásban tehát egészen biztosan él új választó a határainkon túl.
Akit az is érdekel, hogy pl. Cape Verdébe, Szingapúrba és Tongába hány levél ment, a pontos számokért ide kattintson.
A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy Ukrajnába, illetve Szlovákiába nem küldtek levelet. Ennek oka rendkívül egyszerű: ezekben az országokban be van tiltva a kettős állampolgárság intézménye és komoly retorzióktól kell tartania a törvényt megszegőknek. Egy ilyen levél pedig egyértelmű bukta lenne.
Ukrajnában például pénzbírsággal sújtják azt, akiről kiderül, hogy titkolja kettős állampolgárságát, illetve arra is "megkérhetik", hogy hagyja el az országot. Szlovákiában "csak" a szlovák állampolgárságtól fosztanak meg, mégpedig azonnali hatállyal és jogorvoslati lehetőség nélkül (ezt egyébként Viviane Reding alapjogi biztos éppen vizsgálja).
A Miniszterelnökség is feladta a harcot (részben)
Bár a kormányzat egyéb szervei eddig törvénnyel is biztosítani akarták, hogy a friss állampolgárok adatai titkosak legyenek - talán némileg a mi aknamunkánk következtében is - megtört a jég. Talán ők is belátták, hogy már csak az eljövendő választások tisztasága érdekében is lassan nyilvánosságra kell hozniuk ezeket az adatokat. Így néhány újabb részletet tegnap délután közzétettek.
Így megtudhattuk, hogy 2011. január 1-je és 2013. április 3-a között 422 ezren kérelmezték az egyszerűsített honosítási eljárás keretében a magyar állampolgárságot és 341 ezer 447-en tették le sikeresen az állampolgársági esküt. Azaz összesen majd 350 ezer új állampolgár "született" az elmúlt kicsit több mint két évben.
A Fidesz tíz év kemény munkájával, sok be nem tartott ígérettel, hazugsággal és igazi politikai játszmákkal érte azt el, hogy a határontúli magyarok ne csak állampolgárságot, hanem szavazójogot is kapjanak, mégha az nem is teljesen egyenrangú a "régi" állampolgárok szavazatával.
Hol lesz a harc a szavazókért?
Az már látható, hogy az új állampolgárok, és valószínűleg a szavazók 97 százaléka három országban sűrűsödnek: Romániában, Szerbiában és Ukrajnában. Így a komolyabb határon túli kampányolás is itt várható. Különösen meglepő a szlovák állampolgárok különösen alacsony száma és aránya.
Ahol - Ukrajnához hasonlóan - tilos a kettős állampolgárság, és mégis a magát magyarnak valló lakosság arányában teljesen eltérő trendeket tapasztalunk. Szlovákiában a honosítási kérelmek aránya messze a legalacsonyabb, még a fél százalékot sem éri el. Ukrajnában - ahol egyébként a retorziók messze a legdurvábbak - Szerbiát is megelőzve kiemelkedően magas. Itt a magyar ajkúak egy harmada élt az állampolgárrá válás lehetőségével.
Sok mindent még mindig nem tudunk!
Ebből a - talán időzített - húzásból az is látszik, hogy a kormányzat rájött: ebben a nagyon fontos kérdésben nem titkolózhat. Különösen, hogy várhatóan kb. félmillió új állampolgárral kell számolnunk a választásokig.
Bár jópár adatot már sikerült kipréselnünk, sok mindent még mindig nem tudunk. Többek között azt sem, hogy a sikeresen magyar állampolgársági esküt tettek esetében milyen az "eredeti" állampolgárságok közti megoszlás.
Egy dolgot megígérhetünk olvasóinknak: nem adjuk fel, addig harcolunk, amíg meg nem kapjuk a határon túli magyar állampolgárok (azaz választók) pontos számára és területi eloszlására vonatkozó adatokat. Ez ugyanis már csak a 2014-es választások tisztasága miatt is közérdekűnek számít.