2013. április 8-án elfogadta az országgyűlés a választási eljárásról szóló törvény módosítását. A legfontosabb változás, hogy „a központi névjegyzék tartalmazza az e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár adatait”. Ez a mondat jelzi azt, hogy belföldön mégsem kell regisztrálni - 2014-ben legalábbis biztosan nem.
Bár a javaslat orvosol minden, az Alkotmánybíróság által megjelölt problémát, így is marad aggályos pont bőven. Az egyik ilyen, hogy bár az Ab szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos, aránytalan korlátozása volt az eredeti törvényben, hogy kizárólag a közszolgálati médiában engedélyezték a politikai reklámok közzétételét, a kétharmad ebből nem enged.
Így (az Alaptörvény IV. módosításának megfelelően) az új szabályok szerint országos listát állítani tudó pártok csak és kizárólag a közszolgálati televízióban és rádióban hirdethetnek, bár az is igaz, hogy a szolgáltatók kötelesek egyenlő arányban elosztani az erre a célra szánt 600 percet. No persze azt, hogy mikor kinek a hirdetését szerepeltessék, már nem írja elő számukra a törvény. Velük ellentétben az országos listát állítani nem tudó (kis) pártok csak és kizárólag a kereskedelmi médiumok ingyenes (!) hirdetési lehetőségét vehetik igénybe. Nem kell mondanunk, hogy vajon mennyi időt engednek majd ezek a médiumok az ingyenes hirdetések közzétételére. Ezzel a kis pártok, illetve a független jelöltek megjelenési lehetősége gyakorlatilag a nullához konvergál majd.
Ennél azonban sokkal aggályosabb, hogy a határon túli szavazók regisztrációját és szavazását továbbra sem rendezték el megnyugtatóan. Marad a levélben történő feliratkozás és szavazás lehetősége, amely jelenlegi formájában komoly visszaélésekre adhat okot.
A magyarországi lakcímmel rendelkezők nem regisztrálnak
Véglegesen eldőlt, hogy a Fidesz visszavonulót fúj a belföldi regisztrációt illetően. Azoknak a magyar állampolgároknak tehát, akik jogosultak részt venni a választáson és rendelkeznek magyarországi lakcímmel megmarad a régi módi. Azaz automatikusan felkerülnek (a kormánypártok által sokat bírált lakcímnyilvántartás adatai felhasználásával összeállított) központi névjegyzékbe.
Akinek viszont nincs magyar lakcíme, a módosítás értelmében – 2013. augusztus 1-jétől legkésőbb a szavazást megelőző 15. napig – kérelmeznie kell, hogy felvegyék a névjegyzékbe. A határon túli magyarok ezt négyféleképpen tehetik meg: levélben, az ügyfélkapun keresztül, a választások hivatalos honlapján, illetve bármely magyarországi választási irodában. Ez után kerülnek fel az ún. levélben szavazók névjegyzékére.
Valós szavazatok?
Ez a megoldás, miként arra választási szakértők is rámutattak, erősen veszélyezteti a szavazás tisztaságát. A levélben szavazók névjegyzéke ugyanis titkos. Abba csak és kizárólag a kétharmados Fidesz többségű Nemzeti Választási Bizottság tagjai nézhetnek bele, de (a határon túli magyarok védelme érdekében) arról feljegyzést vagy másolatot készíteniük tilos.
Márpedig ha nem tudjuk, hogy hányan (nem azt, hogy pontosan kik!) szerepelnek a névjegyzékben, akkor azt sem tudjuk, hogy a későbbi szavazatok valós emberekhez tartoznak-e majd. Nem kell megmagyarázni, hogy ez miért veti fel a választási csalás lehetőségét.
Az természetesen igaz, hogy néhány országban kifejezetten veszélyes lehet, ha valakiről kiderül, hogy kettős állampolgár. Ukrajnában például pénzbírsággal sújtják azt, akiről kiderül, hogy titkolja kettős állampolgárságát, illetve arra is „megkérhetik", hogy hagyja el az országot. Szlovákiában „csak" a szlovák állampolgárságtól fosztanak meg, mégpedig azonnali hatállyal és jogorvoslati lehetőség nélkül (ezt egyébként Viviane Reding alapjogi biztos éppen vizsgálja). Ennek megfelelően érthető, ha a személyes adatokat titkosítják. Az viszont semmiképpen nem elfogadható, ha a statisztikai adatok is titkosak. Ezzel a megoldással semmiképpen nem beszélhetünk tiszta választásról.
A politikai hirdetések újraszabályozása
A módosítás a kormánypártokra jellemző leleményességgel felel a kereskedelmi rádiókban és tévékben való reklámokra vonatkozó Ab-határozatra. Az Alkotmánybíróság szerint a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos, aránytalan korlátozása volt az eredeti törvényben, hogy kizárólag a közszolgálati médiában engedélyezték a politikai reklámok közzétételét. A kétharmad ebből nem enged, bár az ezt megkerülő megoldás igen ügyes húzás. Az új szabályok szerint országos listát állítani tudó pártok csak és kizárólag a közszolgálati televízióban és rádióban hirdethetnek, bár az is igaz, hogy a szolgáltatók kötelesek egyenlő arányban elosztani az erre a célra szánt 600 percet. No persze azt, hogy mikor kinek a hirdetését szerepeltessék, már nem írja elő számukra a törvény.
Velük ellentétben az országos listát állítani nem tudó (kis) pártok csak és kizárólag a kereskedelmi médiumok ingyenes (!) hirdetési lehetőségét vehetik igénybe. Nem kell mondanunk, hogy vajon mennyi időt engednek majd ezek az ingyenes hirdetések közzétételére. Ezzel a kis pártok, illetve a független jelöltek megjelenési lehetősége gyakorlatilag a nullához konvergál majd. Ezt a nyilvánvaló egyenlőtlenséget a módosító azzal indokolja, hogy míg a nagyobb pártok ki tudják majd fizetni az egyéb (nyomtatott és online sajtó, köztéri) hirdetési lehetőségeket, addig a kicsik számára ily módon biztosítják a megjelenést a kereskedelmi médiumokban.
Ezen az egyenlőtlenségen az sem segít (sőt), hogy a köztéri plakáthelyeket továbbra sem egységes és nyilvánosan közzétett áron kell értékesíteni (itt is gyönyörűen visszaköszön a lex Mahír), ellentétben a nyomtatott és online médiumokkal. A kampány finanszírozásáról ezúttal sem tudunk meg semmit, holott az nyilvánvalóan a korrupció egyik melegágyát jelenti már a kezdetektől.
Ami még változott
A módosítás ezen felül megszünteti a kampánycsend intézményét, mégis engedélyezi a politikai hirdetéseket a mozikban, illetve nem tiltja a közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatalát a választást megelőző héten (bár ezt az Ab már korábban elmeszelte, szóval eddig is érthetetlen volt az izmozás).
Ezek mindegyike támogatandó változás. A fentiekre való tekintettel azonban mi mégsem tudunk örülni ezeknek az apró engedményeknek.
