Játéktípusonként százmillió forintos koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kell fizetniük az internetes szerencsejátékokat szervező magántársaságoknak a távszerencsejátékokról szóló törvényjavaslat szerint, amelyet a nemzetgazdasági miniszter terjesztett az országgyűlés elé.
A koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint. Az állami szerencsejáték-szervező és a törvényben meghatározott állami szervezői kör azonban „alanyi jogon” kapja meg a szükséges engedélyeket. A pályázatokról ezúttal a NAV dönt majd. Reméljük, az adóhatóság eljárása nem olyan lesz, mint amilyet a trafikok esetén láthattunk.
Sok pénz illegálisan
385 milliárd dollár, vagyis durván 85 ezer milliárd forint - nagyjából ennyi pénz forgott a világ szerencsejáték-piacán 2012-ben a piacot kutató nagy nemzetközi tanácsadó cég, a H2 Gambling Capital adatai szerint. Hogy mennyi volt ebből a magyarországi játékosok pénze, arról nehéz bármilyen hivatalos adatot szerezni, főként azért, mert a magyar piac egy igen komoly szelete, az online szerencsejátékoké teljesen illegálisan, feketén működik. Nincs szabályozva az online kártya, a kaszinó és a sportfogadás sem. Pontosabban eddig nem volt.
A hazai piac méretét másfél évvel ezelőtt 100 milliárd forintra becsülte a PriceWaterhouseCoopers szakértője, aki akkor úgy számolt, hogy egy ekkora piac kifehérítése évi 10-15 milliárd forintos többletbevételt hozna a magyar költségvetésnek.
Megint a koncesszió
Most azonban az országgyűlés előtt fekszik egy olyan törvényjavaslat, amely koncessziós joghoz köti az online szerencsejáték szervezést. A Varga Mihály által benyújtott indítvány alapján az erről szóló döntés a NAV-ot illeti meg. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, de számuk nem korlátozott. A 2013. évi költségvetési törvényre vonatkozó módosító javaslat értelmében (4-es pont) a 2013. évi koncessziós díj a teljes évre vetítve játéktípusonként 100 millió forint lesz.
A törvényjavaslat kitér arra: a koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.
Pótolni kell a veszteségeket
Nem először nyúl hozzá a szerencsejátékhoz a kormány. Elsőként (még 2011-ben) brutálisan megemelték a nyerőgépek adóját, majd miután az új adónem bebukott, tavaly októberben teljesen betiltották a „félkarú rablókat” (kivéve természetesen az állami koncesszióban működő kaszinókban találhatóakat), társadalmilag káros hatásuk miatt. Mi úgy látjuk az online szerencsejáték is betilthatnák ugyanezzel az érveléssel. Csak hogy, éppen a nyerőgépek betiltásából kieső évi 30 milliárdos bevételt akarja pótolni Varga Mihály az online szerencsejáték új szabályozásával.
Játékadó és felügyeleti díj is lesz
Az online szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére is. A játékadó a tiszta játékbevétel - a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének - 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente kell teljesíteniük.
A szerencsejáték-felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer forint és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon - a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő - másodlagos adattároló szervert helyez el. Az internetes szerencsejáték szervezőjének a szerveréhez folyamatos távoli hozzáférést kell biztosítania a NAV számára.
Aki biztos kap koncessziót
Mivel a törvényjavaslat szerint az állami szerencsejáték-szervező és a törvényben meghatározott állami szervezői kör „alanyi jogon” kap koncessziót, az biztos, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek nem kell pályáznia az engedélyekért.
2012-ben 213 milliárd forintos, rekord nagyságú árbevételt ért el a Szerencsejáték (SzRt.) Zrt., a forgalom 17,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kifizetett nyeremények 112,7 milliárd forintra rúgtak, szemben az előző évi 94,1 milliárd forinttal, ami 19,7 százalékos növekedés. A költségvetés − az osztalékfizetés nélkül − 60,9 milliárd forintos bevételre tett szert, ami 15,7 százalékos emelkedés 2011-hez képest.
A nem állami szereplők pályázatáról ezúttal a NAV dönt. Reméljük az adóhatóság eljárása nem olyan lesz, mint amilyet a trafikok ügyében láthattunk.