Előző bejegyzésünkben megmutattuk, hogy hiába ígért kisebb és olcsóbb kormányt a miniszterelnök, az ígéret csúnyán megbukott. Kiszámoltuk, hogy éves szinten 400 millió forinttal kerül többe a választóknak a 2010-ben felállított kormányzati struktúra.
Nem ez azonban az egyetlen ígéret, amely nem jött össze a II. Orbán-kormánynak. A spórolás, a költségstop, no meg persze a luxus hanyagolása szintén nem úgy sikerült, ahogy anno tervezték. Megmutatjuk, mire ment el több milliárd forint a vezetői béreken túl.
Forrás: nol.hu
Költségstop?
Nem csak a kisebb és olcsóbb állam, de egy másik ígéret, a teljes telefon-, bútor-, gépkocsivásárlás és -cserestop a közszférában is elbukott. Első alkalommal 2011 áprilisában döntött úgy a kormány, hogy a gépjárműpark rossz állapota, a magas javíttatási költségek és az uniós rendezvények miatt lecseréli a gépjárműpark közel egyharmadát, és 97 darab Skoda Superb gépkocsit vásárol, darabonként 6 millió forintért.
2012 szeptemberében a Józsa István szocialista képviselő írásbeli kérdéseire adott válaszokból pedig az derült ki, hogy közbeszerzési stop ide, takarékoskodás oda, mégis sikerült 89 milliárd 910 millió 963 ezer 285 (majd 90 milliárd) forintot elkölteni a 2010-es kormányváltás óta jármű-, bútor-, telefon- és informatikai beszerzésre, utazásra és külsősök foglalkoztatására.
A legnagyobb költekező a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) volt, ahol összesen majdnem 30 milliárdból vásároltak be. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) alig maradt el az NFM-től, itt 28 milliárd forint ment el erre-arra. A legkevesebbet a Külügyminisztériumban költötték, itt két év alatt alig több mint egymilliárd forintot fordítottak új beszerzésekre és külsős tanácsadói, ügyvédi szerződésekre.
Józsa idén februárban ismét a jól bevált írásbeli kérdést vetette be. Ezúttal arra volt kíváncsi, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mostanság hogyan takarékoskodik a gépjármű-, mobiltelefon, bútor-, vagy informatikai eszközök beszerzésénél. Bár a képviselő számára megküldött adatok sok esetben olvashatatlanok voltak, annyit azért sikerült kisilabizálni, hogy a különféle háttérintézmények és cégek mintegy 92,3 millió forintot költöttek járműbeszerzésre, míg bútorbeszerzésre a háttérintézményeknél a tárca 14 milliót költött, főként az új víziközmű-társaságoknál.
Az informatikai beszerzések költsége 44,2 millió forint volt, az új telefonok pedig 6,62 millió forintba kerültek. A különböző nonprofit és egyéb háttérintézményeknél emellett található egy 1,6 milliárdos bútor, telefon, vagy informatikai beszerzést összegző táblázat.
Legutóbb most áprilisban (szintén Józsának köszönhetően) tudtuk meg, hogy az állam összesen tíz államtitkárnak bérel lakást Budapesten. Ez havonta 1.45 millióba kerül nekünk, az adófizetőknek. Az igazán nagy költséget azonban nem a bérelt lakások, hanem a gépjárművek jelentik. a vonatkozó rendelet értelmében ugyanis, a kormánytagoknak ingyen autó jár, méghozzá korlátlan (!) használattal.
Őket leszámítva, még további kilencven helyettes államtitkár kap ingyenesen autót. Igaz, náluk legalább már az üzemanyagköltség korlátozott. A legnagyvonalúbbnak a Miniszterelnökség számít. Itt a jócskán felduzzasztott helyettes államtitkári kar havi 10 ezer kilométernyi benzinpénzt kap.
Vége a luxusnak?
Mindezeken felül időről időre az is kiderül, hogy egy kis luxust is megengednek maguknak vezetőink, ha úgy alakul. Alapvetően nem is lenne baj egy-egy luxusdarabnak számító nyakkendővel, órával vagy hátizsákkal, de még egy magángép bérlésével sem. Csak éppen kormányra kerülésük előtt gyakorta támadták az akkori vezetést - hasonló okok miatt.
Mindent összevetve tehát kijelenthetjük, hogy a “luxuskormányzás helyett valóban az emberek számára fontos döntéseket hozó, a puritán elveket szem előtt tartó plebejuskormányzás” eszméje nem igazán jött össze.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés blogváltozata.
