Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Nemzeti Együttműködés Rendszerének fontos szereplője. Kiemelt helyét az is mutatja, hogy immáron a harmadik, nevéhez köthető „lex”-et fogadta el az országgyűlés.
Ezek fő célja elég egyértelmű volt: azt eredményezték, hogy Szász Károly valamely közteher megfizetése alól mentesüljön, vagy valamilyen többletjuttatást kapjon. Ugyanez a logika érvényesült a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény megalkotása során is: az utolsó percben egy zárószavazás előtti módosító biztosította azt, hogy a PSZÁF vezetői az MNB-be olvadás során ne veszítsék el a „lelépti díjukat”.
A Lex Szász 1.0.
Az első lex Szászra még 2010 novemberében került sor. Ekkor egy Lázár János által beadott módosító javaslat kivette Szász Károly PSZÁF elnök és helyettese, Sáray Éva – 2007-ben bírósági ítélettel nyert – összességében kétszázmillió forintot meghaladó végkielégítését a 98 százalékos különadó hatálya alól. Annak ellenére, hogy főszabály szerint öt évre visszamenőleg kell befizetni az adót, a módosítás a következő kitételt tartalmazza
„Tekintettel arra, hogy a jogviszony megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban utólagosan megállapított felmondási időre járó bér, végkielégítés címén járó összegek (...) kivételként történő szerepeltetése.”
Bár az Alkotmánybíróság későbbi döntése nyomán a 2009-et megelőzően juttatott összegek mentesültek a különadó megfizetése alól, azonban az, hogy ezeket a szereplőket már eleve mentesítették a fenti közteher megfizetése alól, már önmagában is jelzésértékű volt.
A Lex Szász 2.0.
A 98 százalékos különadót nemcsak a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság, hanem Szász Károly és vezetőtársai is méltánytalannak és igazságtalannak vélték. Erre utal az is, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénybe 2011-ben egy olyan szabályt illesztettek, amely az elnök, az alelnök, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke „lelépti” juttatását kiveszi a különadó hatálya alól.
A fenti szabályozás indokát elvileg az jelentette, hogy ezeknek a szereplőknek a jogviszonyuk megszűnése utáni, a pénzügyi (verseny)szférában történő elhelyezkedését is korlátozta a törvény. Így a jogviszony megszűnésekor fizetett egyösszegű juttatás nemcsak egyfajta végkielégítésként, hanem az elhelyezkedési tilalom megváltásaként is funkcionált.
Lex Szász 3.0.
A lex Szász 2.0. aktualitását előbbre hozta a PSZÁF-nak a Magyar Nemzeti Bankba történő beolvasztása. Ez ugyanis szükségszerűen a PSZÁF vezetői megbízatásának a megszűnésével jár. A kormány által benyújtott törvényjavaslat szerint a 2013-as őszi megszűnés során is alkalmazni kellett volna a „lelépti díjra” vonatkozó, a végkielégítéseknél jóval kedvezőbb szabályt. A Fidesz-frakció azonban 2013. nyarán úgy gondolta, hogy egy újabb lex nem lenne szerencsés, főleg a „pofátlan végkielégítések” kapcsán, amelyet annyit támadtak ellenzéki pártként. Éppen ezért egy bizottsági módosító indítványban ezt a kedvezmény eltörölték - volna.
A kormányzat azonban közbelépett. Hiába fogadta el az országgyűlés a PSZÁF vezetői számára kedvezőtlen szabályt, egy zárószavazás előtti módosítóval csak-csak visszacsempészték azt. A mód is nagyon érdekesre sikerült: ahogyan arról már írtunk, a kormánypártok újabb taktikája az, hogy elhúzzák a kényelmetlen, de nem (nagyon) sürgős javaslatok vitáit, a kellemetlen módosítókat pedig suttyomban és az utolsó pillanatban nyújtják be.
Ez történt ebben az esetben is: míg nyáron a kormánypártok a méltányosság nevében elvették volna a PSZÁF vezetőitől a lelépti díjukat, addig most ősszel, egy részletesen meg nem vitatott, zárószavazás előtti módosító javaslat 73. (!) pontjában visszacsempészték azt.
A módosítás indokolása is nagyon szemérmes: eszerint ezek a változtatások azt a célt szolgálják, hogy „hogy az átvett foglalkoztatottakat a jogviszonyváltásból ne érhesse hátrány”. Végül is, az indokolás korrekt, elvégre a módosító egy egyenlőbb személyi kör előjogait őrzi meg. Az már más kérdés, hogy ezt - ellentétben más végkielégítésekkel - miért nem tartották „pofátlannak” a kormánypártok.
Az összesített lexes táblát pedig a táblázatra kattintva tudjátok megnyitni.
