Az eddigi adatok alapján nem törik magukat a határon túli magyarok azért, hogy leadhassák voksukat a jövő évi választásokon. Mostanáig mindössze 50 ezren adták le regisztrációjukat, ez pedig (hosszas sumákolás után csak kiderült) a honosított állampolgárok körülbelül 10 százaléka. A legtöbben Romániából és Szerbiából jelentkeztek, míg az amerikai kontinensen, ahol viszonylag nagy számú magyar él, elég csekély az érdeklődés.
Ez persze változhat: november 1-jéől nem csak levélben, már elektronikusan is benyújthatják kérelmüket a határon túli, illetve a tartósan külföldön tartózkodó magyarok. Az egy külön érdekes történet, hogy míg előbbiek akár levélben is szavazhatnak majd, utóbbiaknak erre nem lesz lehetőségük. Nehéz logikus érvet találni erre a megkülönböztetésre. Sokkal valószínűbb, hogy a politikai érdek játszik benne szerepet.
Hosszú út az állampolgárságig
A II. Orbán kormány egyik első lépése volt a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Ez a döntés azonban nem csupán szimbolikus: annak ellenére, hogy sokáig tagadták, a kétharmad 2011-ben szavazati jogot is rendelt az új állampolgárság mellé.
Bő egy évtized kellett ahhoz, hogy a Fidesz teljes egészében megváltoztassa a határon túliak állampolgárságával és az ahhoz kapcsolódó szavazati jogával kapcsolatos álláspontját. A 2001-ben elfogadott státustörvény után azt ígérték, hogy ez (Patrubány Miklós állításával ellentétben) nem jelent újabb lépcsőt a kettős állampolgárság megadása felé. A 2002-ben elveszített választás azonban ismét megerősíthette a gondolatot a Fidesz vezetőiben az újabb vereség elkerülése érdekében.
A kudarcba fulladt 2004-es népszavazás után a győzelemre készülő Fidesz (2008-2009 tájékán) újra pedzegetni kezdte a kettős állampolgárság ügyét. 2010-ben kormányra kerülve aztán a kétharmados többségükkel megalakult országgyűlés egyik első elfogadott törvénye, a kettős állampolgárság bevezetése volt. Igaz ekkor még választójog nélkül.
Nem csak állampolgárság, automatikus választói jog is
Ezután azonban felerősödtek azok a hangok a kormánypárt(ok) soraiban, amelyek a kettős állampolgárságot az automatikus választói joggal kapcsolták össze. Sőt, az (azóta elkaszált) előzetes választási regisztráció bevezetésének fő ürügye is a határon túli szavazók voltak.
Ilyen előzmények után jutottunk el addig, hogy a regisztrációt követően ők is beleszólhatnak a hazai politikai viszonyok alakításába.
Eddig a tíz százalék
A kormány 500 ezer honosított állampolgárral számol 2014-re, és ennek elérésére a (nagy nehezen megszerzett) adatok alapján minden esélyük megvan. Közülük eddig mintegy 10 százalék, 50 ezer határon túli jelezte, hogy részt kíván venni jövőre a voksoláson.
"Regisztrálni 2013. augusztus 1-től levélben, novembertől azonban már elektronikus úton is lehet. Ehhez érvényes magyar személyi azonosító, érvényes magyar útlevél, honosítási okirat vagy állampolgársági bizonyítvány szükséges. A kérelmeket a Nemzeti Választási Iroda bírálja el. A regisztráció tíz évig érvényes, és automatikusan meghosszabbodik, ha valaki részt vesz egy választáson, vagy ha az adatait frissíti, módosítja.'
Ahogy a honosítás esetén, itt is megfigyelhető, hogy a legtöbben Romániából és Szerbiából adták be kérelmüket, míg az amerikai kontinensen, ahol viszonylag sok magyar él, meglehetősen csekély az érdeklődés. A kettős állampolgárságot tiltó országok (Szlovákia, Ukrajna) esetében nem meglepő, hogy mindössze 160 kérelem érkezett ezidáig.
Határon túli magyarok vs. kivándoroltak
A tartósan külföldön élő magyar állampolgárok (akik száma egyre magasabb) más megítélés alá esnek. Bár regisztrálni ők is tudnak levélben és elektronikusan is, a jelenlegi szabályok szerint voksolni csak személyesen tudnak majd.
Ez már csak azért is érdekes, mivel a határon túliak számára a levélben történő szavazás lehetősége (az azt övező kritikai hangok ellenére) továbbra is adott. Annak viszont, aki külföldön él és dolgozik nem lesz más lehetősége, mint “elbattyogni” az illetékes külképviseletre, ami akár több száz kilométer távolságra is lehet.
Ezt a megkülönböztetést racionális érvekkel igazolni aligha lehet, így aztán a kormánypártok politikai érdekét sejthetjük mögötte. A Fidesz (és a KDNP) gondoskodik arról, hogy a feltehetően nekik kedvező szavazatok (azaz a határon túliaké) könnyedén eljuthasson a megfelelő helyre, míg a bizonytalan sorsú voksok leadását nem könnyítik meg.
Tény és való, hogy az elmúlt időszakban kivándorolni kényszerültek százezrei nem biztos, hogy a jelenlegi kormánypártokra adná le a voksát. Jobb, ha elveszik a kedvüket a szavazgatástól.