Az országgyűlés novemberi ülésszakán két újabb jogi lex-szel bővült az egyedi esetek alapján indult jogalkotási termékek köre. Az elsőt a lex ároktői banda jelentette, amelynek keretében az előzetes letartóztatás időtartamát tennék végtelenné egyes, súlyos bűncselekmények esetében. A javaslat gyors elfogadása érdekében a kormánypártok - a parlamentarizmus dicsőségére - még a Házszabállyal való trükközéstől sem riadtak vissza.
A másik lex elvileg ellenzéki lenne, de azt lelkesen támogatják a kormánypártok is: az országgyűlés vizsgálóbizottságával csak mérsékelten együttműködő Laborc Sándor - jelenleg jogszerű - magatartását szankcionálná Mile Lajos LMP-s képviselő indítványa, amelynek tárgysorozatba vételét a kormánypártok is támogatták.
A Iustitia szobor a Kúrián. Forrás: Kormány.hu
Az előzmények
Mindkét javaslat esetében úgynevezett lexről beszélhetünk: a javaslatok ugyanis nem általános problémákat, hanem alapvetően egyedi jellegű eseteket kívánnak kezelni. A lex ároktői banda esetében a törvényalkotás kiváltó okát az előzetes letartóztatás utáni házi őrizetből megszökő ároktői rablóbanda fogva tartásának megszűnése miatti társadalmi felháborodás jelentette. A másik törvény pedig arra reagált, hogy Laborc Sándor élt azzal a jogával, hogy a nem vizsgálóbizottsági, hanem csak ténymegállapító vizsgálatot folytató szervezetnek minősülő albizottsággal ne működjön együtt teljes mértékben. A két javaslat ezekre a helyzetekre reagál.
Lex ároktői banda
A szabályozás módosítása ebben a törvényben arra irányul, hogy bizonyos súlyos bűncselekmények esetében az előzetes letartóztatás korlátlan ideig fenntartható legyen.
Eddig ugyanis az előzetes letartóztatásnak volt egy végső, négy éves határa. Azaz, az előzetes letartóztatás időtartamát négy év után nem lehetett meghosszabbítani, függetlenül attól, hogy milyen státusban volt az eljárás.
Az előzetes letartóztatás felső korlátjának bevezetése összhangban állt az európai államok jogfejlődésének irányával, s az Emberi Jogok Európai Egyezményének polgárbarát értelmezésével. Az egyéni jogok védelmén túl - azaz, hogy jogerős ítélet nélkül, az eljárás elhúzásával ne lehessen az egyének szabadságát korlátozás nélkül elvonni - mellett a szabályozás kialakításában az is szerepet játszott, hogy ezzel a korláttal kívánta a jogalkotó az eljáró szerveket - a nyomozó hatóságot, az ügyészséget és a bíróságot - gyorsabb eljárásra ösztönözni.
Az ároktői banda esete is mutatta, hogy ez a szabály bizonyos esetekben problematikus helyzetekhez vezetett, s egyben azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a házi őrizet végrehajtása nem olyan hatékony és gördülékeny, mint egyes nyugati államokban.
Alkotmányos ez?
A Magyar Helsinki Bizottság jogásza, Kádár Andás Kristóf kiemelte, hogy ez a szabályozás nem feltétlenül áll összhangban a magyar Alaptörvény tisztességes eljárásra vonatkozó szabályával, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezmény hasonló tárgyú rendelkezéseivel, s a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságnak a határozatlan idejű szabadságelvonást lehetőség szerint tiltó gyakorlatával.
A fenti aggályokkal kapcsolatban ki kell emelni, hogy ezek valóban felmerülhetnek, de amint azt gyűjtések mutatják, a helyzet korántsem egyszerű: több nyugat- és észak-európai állam ismeri a korlátlan időtartamú előzetes letartóztatás intézményét. Az is igaz, hogy ezekben az országokban általában a bírósági eljárások elhúzódása nem olyan gyakori, mint Magyarországon.
Közös platform az ellenzéki jogászok között?
Így azt mondhatjuk, hogy bár alkotmányos és nemzetközi aggályok felvethetőek, de az azokra történő hivatkozás sikere nem egyértelmű. Azt azonban kiemelhetjük, hogy ez a megoldás nem illeszkedik a büntetőeljárás jog fejlődésének fő irányaiba, s így elegánsnak csak mérsékelten nevezhető. Ezt az is mutatja, hogy a törvényt mind jobbról, mind balról támadták bizonyos ellenzéki politikusok. Így végül egy platformra került a baloldali Bárándy Gergely a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással. Mindkét - egyébként gyakorló ügyvédként is dolgozó - ellenzéki képviselő kiemelte, hogy ez a szabály visszaélésekre is alkalmat adhat, hiszen jogerős ítélet nélkül teszi lehetővé akár rendkívül hosszú fogva tartások végrehajtását is.
Ráadásul ezt a javaslatot úgy is lehet értelmezni - ahogy tette ezt Bárándy Gergely - amely szerint a kormányzat is egyfajta szegénységi bizonyítványt állít ki magáról. Ezzel tulajdonképpen bevallja, hogy a rendőrség nem képes a házi őrizet szabályai betartásának megfelelő ellenőrzésére.
Fontos ügy...
... volt ez a javaslat. Annak érdekében, hogy a javaslat minél előbb átmenjen, s a banda utolsó tagja ne kerülhessen szabadlábra, trükközést is bevetettek a kormánypártok: a javaslatot módosító indítvány mellett egyéni indítványként is benyújtották, hogy mindenképpen lehessen szavazni róla. Végül is a kormánypártok elérték céljukat, a javaslatot november 11-én hétfőn, megszavazták.
Szépségtapaszok
A javaslat egyébként olyan szabályokat is tartalmaz, amelyeket korábban éppen a kormánypártok vettek ki a törvényből. Így mi is kritizáltuk, hogy az eljárási törvény módosítása kizárta, hogy a tanú meghallgatásán annak ügyvédje is jelen lehessen. Ezt a módosítását végül ebben a csomagban a kormánypártok is visszacsinálták, hiszen belátták, hogy ez az eszköz jogállami, s az eljárás sikerét nem veszélyezteti érdemben.
Egy másik szép barátság...
... kezdetének is tanúi lehetünk. A nemrég újjáalakult LMP frakció tagja, Mile Lajos ugyanis egy olyan javaslatot nyújtott be, amely lehetővé teszi egy korábbi kiskapu bezárását: ugyanis eddig a ténymegállapító albizottsággal nem együttműködő személyt nem lehetett szankcionálni. Ezt tenné most lehetővé az új törvény.
A javaslat indokolása szemérmesen hallgat róla, hogy tulajdonképpen ez is egy lex: ezzel Laborc Sándort kívánják együttműködésre kötelezni a Portik-Laborc üggyel kapcsolatos albizottsággal.
Bár a javaslatot ellenzéki képviselő nyújtotta be, azonban annak tárgysorozatba vételét a kormánypártok is támogatták: ez nem csoda, hiszen egy ilyen eljárás az ő politikai érdekeiket is szolgálhatja.
Ez az eset azonban rendkívül érdekes: először kerül sor, hogy a kormánypártok - igaz, a politikai érdekeiket szolgáló -, ám ellenzéki kezdeményezésű lex mellé álltak.