Miközben a nemzetközi tőkepiacokon az egyes befektetési eszközök hozamai - elsősorban a részvénypiac hasít - napról napra újabb csúcsot döntenek, az elmúlt egy évben Magyarországon kevésbé volt megfigyelhető hasonló tendencia, mi több, egyes részvények esetében, mint például a Magyar Telekom-nál, jelentős esés volt megfigyelhető, amely elsősorban a hazai környezettel hozható összefüggésbe.
A nemzetközi tőkepiacokon jelentkező pénzbőség és az alacsony kamatszintek Magyarországra is begyűrűztek. A jegybanki kamatláb csökkenésével párhuzamosan a betéti kamatok is mélypontra estek, miközben a magyar állampapír, és ezen belül is diszkontkincstárjegyek hozamai szintén korábban nem látott jegyzési szintek mellett keltek el. Utóbbiban egyaránt szerepe volt a kedvező nemzetközi hangulatnak és a korábbi évekhez képest (2011 és 2012) valamivel kiszámíthatóbb magyar gazdaságpolitikának.
Az árfolyammozgások viszont egyaránt alátámasztják, hogy az egyes híreknek - elsősorban a negatív híreknek - még mindig relatíve nagyobb szerepük van Magyarországon, mint külföldön. Ráadásul igaz ez a mostani helyzetre is, amikor a forint 9 hónapos mélypontjára zuhant. Tegnap több mint 305 forint volt egy euró.
Nem teljesít jobban a hazai tőkepiac
Miközben az elmúlt egy évben az S&P500, a legmeghatározóbb amerikai tőzsdeindex 23 százalékot erősödött, addig a BUX-index mindösszesen 2 százalékot, de ezt az emelkedést is csak az elmúlt hetekben hozta össze a hazai tőzsdeindex. Természetesen nehéz összehasonlítani az 500 amerikai top vállalatot összefogó csúcsindexet a hazai tőzsdével, már csak technikai okok miatt is, de ha a BUX-indexet meghatározó négy nagy vállalat tőzsdei teljesítményét megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy egyáltalán nem teljesített jól a hazai tőzsde. Annak ellenére sem, hogy a tavalyi év többnyire kedvezőbb volt a magyar vállalatok számára, mint az azt megelőző időszak.
A forint továbbra is mélyrepülésben van, amely nem kedvez a devizahiteleseknek. Bár a tartósan 300 forint/euró körüli árfolyam kedvez az exportra termelő vállalatoknak, másik oldalról drágítja az import termékek árát és a magas devizakitettséggel rendelkező háztartási szektor megsínyli a forint vesszőfutását. Nem beszélve az államadósságról, amely még mindig magasabb devizahányaddal rendelkezik.
Az állampapírhozamok kedvezően alakultak az elmúlt egy évben, ráadásul az úgynevezett CDS - csődkockázati mutató - is több 100 bázisponttal csökkent a 2012-es mélyponthoz képest.
Részvénypiac
A részvénypiacot elsősorban három meghatározó történet mozgatta, amely jól mutatja, hogy a befektetőket még mindig a negatív hírek mozgatják meg jobban, mintsem a vállalati teljesítmény.
OTP: Csányi Sándor megszabadult részvényeinek jelentős hányadától, amelynek pontos okairól azóta sem tudni. A hivatalos kommunikáció szerint az agrár iparba való befektetéshez kellett likviditás, míg más hírek szerint a kormányzat bankokkal kapcsolatos tervei sarkalták a bankvezért a részvényeladásra.
MOL: a Hernádi Zsolt körül kibontakozó horvát ügynek meghatározó szerepe volt a 2013-as évben, amely több piactorzító hírhez vezetett.
Magyar Telekom: az új gazdaságpolitikai irányzat nem kedvezett a Magyar Telekomnak. Az ágazati különadó, majd a telefonadó jelentősen rontotta a hazai vállalat eredményességét, mélybe lökve a tőzsdei árfolyamot. A folyamatoknak köszönhetően az osztalékfizetés is elmaradt.
Kötvények
Az államkötvényhozamok jelentősen csökkentek az elmúlt másfél évben. Ennek két oka van: a támogató nemzetközi környezet és a korábbi évekhez képest valamelyest kiszámíthatóbb gazdaságpolitika - mérsékelt növekedés és 3 százalék alatti költségvetési hiány.
A nagy jegybankok laza monetáris politikája (00,00-00,25 százalékos irányadó ráta és mennyiségi lazítás, hétköznapibb néven "pénznyomtatás") miatt a fejlett piacokon a kötvények hozamai mélypontra süllyedtek, emiatt a befektetők a relatíve magasabb hozammal kecsegtető - hazai szempontból viszont a korábbi szintekhez képest jóval alacsonyabb - felzárkózó piaci kötvényeket vásárolták.
A laza monetáris politika visszafogása viszont könnyen tőkekivonáshoz, ezáltal hozamemelkedéshez vezethet. Ennek jelei viszont még nem mutatkoztak, hiszen a FED csak csekély mértékben csökkentette eszközvásárlási programját.
A hazai kötvénypiac teljesítményét az eszközvásárlási program további visszafogása, valamint a hazai választások kimenetele és az ebből fakadó gazdaságpolitikai irány fogja meghatározni.
Forintárfolyam
A forintárfolyam határozottan nem teljesített jobban, amely nem kedvez a devizahiteleseknek. 2013-ban tartósan 300 forint körül jegyezték az euró árfolyamot és 240 felett a frank árfolyamot. Bár az exportra termelő vállalatoknak kedvező a gyengébb árfolyam, a mérleg másik nyelvén szereplő magas devizakitettség könnyen rossz irányba viheti el a dolgokat.
Bankbetétek
A csökkenő kamatszintek miatt a bankbetétállomány is jelentősen csökkent, miközben emelkedett a háztartások birtokában lévő államkötvény-állomány. Nem titkolt szándéka volt a Fidesznek, hogy növeljék a háztartások kezében lévő államkötvények állományát, és ez meg is valósult a változó kamatkörnyezeten keresztül.
A betétesek pozícióját tovább rombolta a 2013-ban megnövelt kamatadó (16+6 százalék), amely egyfajta progresszív adóztatásnak is nevezhető, ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy megtakarítással jellemzően a magasabb keresetű háztartások rendelkeznek.
Kiszámíthatóbb környezetre van szükség
Az egyértelmű, hogy a hazai gazdaságpolitika nem támogatta a tőkepiacokat, és elsősorban a 2009 óta tartó egyre növekvő nemzetközi pénzbőség fordította kedvező irányba a folyamatokat. 2013-ban már valamelyest stabilizálódott hazai fronton is helyzet, hiszen a hosszú recesszió után növekedni tudtunk, a rezsicsökkentés miatt az infláció átmenetileg rekord alacsony volt - növelve a reálhozamokat - miközben a költségvetési hiány is 3 százalék alatt maradt.
A részvények esetében viszont nem volt megfigyelhető jelentősebb emelkedés, miközben nyugaton hasított a piac, nem beszélve a forintárfolyamról, amely tartósan gyenge maradt. Ennek egyrészt vannak technikai okai is, másrészt a hazai környezet még továbbra sem annyira kiszámítható, mint ahogy azt a befektetők elvárnák. Jórészt ennek köszönhető a forint mostani vesszőfutása is. Tegnap 9 havi mélypontra zuhant, és egy euró 305 forintot ért. A jogi és politikai bizonytalanság, valamint az egyes ágazati adók továbbra is rányomják a bélyegüket a hazai gazdaság teljesítményére, és részben ezen keresztül a tőkepiacokra is.