Az országgyűlési választások előtti hónapokban csúcsrajáratott közmunka miatt, az idei első negyedévben a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4 milliót. Ez 6,8 százalékos javulást, vagyis 261 ezerrel több foglalkoztatottat jelent az előző év azonos időszakához képest. A növekedés főleg annak köszönhető, hogy a kormány túlteljesítette vállalását. A téli közfoglalkoztatásba a célként kijelölt 200 ezer helyett végül majdnem 230 ezer embert sikerült bevonni. Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy ezek szerint 30 ezerrel több munkanélkülit kellett bevonni, ugyanis a gazdaság nem képes munkát adni számukra.
A közmunka ilyen mértékű kiterjesztésének fenntartása egyelőre még kérdéses. A Népszabadság által megkérdezett polgármesterek arról számoltak be, hogy legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban. Ennek ellenére a Belügyminisztériumnál azt ígérik, hogy májusban tovább szélesedik a közfoglalkoztatás: indulnak az értékteremtő Start-munkaprogramok. De azt a minisztériumnál is elismerik, hogy "felülvizsgálják" a közfoglalkoztatás egyes elemeit.
Statisztikailag azonban mindenképpen sikeres volt a program, a kormány a felduzzasztott közmunkás létszámmal képes volt kozmetikázni a téli hónapokban általánosan alacsony foglalkoztatottsági adatokat: a szezonális foglalkoztatási adatok miatt a téli hónapokban mindig több az állástalan, mint a nyári szezonális (mezőgazdasági, idegenforgalmi) munkák idején. Ennek köszönhetően nemcsak a foglalkoztatás emelkedett, hanem a munkanélküliség is csökkent 3,0 százalékponttal 8,6 százalékra 2013 decembere és 2014 februárja között.
De mi van a rekordmértékű foglalkoztatottság mögött?
A KSH adatai alapján 2014 első negyedévében a foglalkoztatottak 4 millió 78 ezer fős létszáma 6,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a foglalkoztatottak számának bővüléséből a versenyszféra is egyre jelentősebb arányt képvisel, ami a kormány sikeres foglalkoztatási programjainak - a Munkahelyvédelmi Akcióterv, a lakhatási támogatás, az Első Munkahely Garancia program - bizonyítéka.
A téli közmunkába bevontak miatt pedig a munkanélküliség is 3,4 százalékpontos csökkenést produkált, így 8,3 százalékra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, ami a válság óta a legjobb adat. Ennek némileg azért ellentmond, hogy az öt főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél minimális csökkenést látunk a foglalkoztatottak számában.
Egy előző írásunkban elvitattuk a versenyszféra munkahelyteremtő szerepét, kaptunk is helyreigazítást kérő üzenet az NGM-től. Mi mindenesetre nem látjuk, hogy a statisztikai értelemben rekordméretű számok mögött valóban igazi foglalkoztatási fordulat állna. A közfoglalkoztatás hosszú távon nem helyettesítheti a piaci alapú munkahelyeket, a kivándorlás pedig szociális szelepként szolgál, ami csökkenti az itthoni munkaerő-piaci feszültségeket. Márpedig a javuló adatok mögött döntően két faktor áll:
A KSH számításaiban benne vannak a közmunkások is, illetve azok a külföldön munkát vállaló magyarok is, akik külföldön szerzett jövedelmüket hazaküldik itthon maradt családjuknak. A hazaküldött összegekkel az itthon maradt családok anyagi, szociális helyzetét is javítani lehet, illetve meg lehet teremteni az önálló egzisztenciát a kinti megtakarításokkal, amire Magyarországon jelenleg sokaknak nincs esélye.
Ezek a külföldön dolgozó magyar emberek a gazdaság jelenlegi állapota miatt itthon nagyrészt bizony munkanélküliek lennének. Nem azért, mert nem akarnak dolgozni, hiszen külföldre is azért mentek, most pedig a megtermelt bérüket utalják haza. Egyszerűen azért, mert a gazdaságban nincs elég pénz a foglalkoztatásukra.
Hogy kinek van igaza, mindenki döntse el maga.
A téli közmunkaprogram - hogyan tovább?
A kormány túlteljesítette a téli közfoglalkoztatással kapcsalatos ígéretét. A célként kijelölt 200 ezer helyett végül majdnem 230 ezer embert sikerült bevonnia. A téli közfoglalkoztatást 75 százalékban az önkormányzatok végezték, 16 százalékát pedig olyan országos közfoglalkoztatók alkalmazták, mint az Országos Vízügyi Főigazgatóság, vagy a Magyar Közút Nonprofit Zrt.
A december elején indult képzéseken a résztvevők 46 százaléka vett részt alapfokú kompetenciát fejlesztő képzésen, 28 százalék betanított munkára kapott oktatást, 21 százalékuk pedig OKJ-s szakmát szerezhetett.
Azonban a választások után és a téli közmunkaprogram végével elzáródhatnak azok az állami pénzcsapok, amelyek a közmunkaprogram extenzióját finanszírozták. A Népszabadság által megkérdezett polgármesterek arról számoltak be, hogy legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban. De a hvg.hu sem járt több sikerrel a közmunkaprogramok folytatásával kapcsolatban. A vs.hu szerint a nagyjából 200 ezer közmunkás tömeg kapott az elmúlt napokban értesítést arról, hogy ne a munkaügyi központban jelentkezzen újból munkáért, hanem előbb egy adatlapot töltsön ki, amelyet az őket foglalkoztató intézmény küld majd be a kormányhivatalok közfoglalkoztatási osztályára. Magyarul, a hivatalok is készülnek a várható tumultusra.
Ennek ellenére a Belügyminisztériumban (BM) azt ígérik, hogy májusban kiszélesedik a közfoglalkoztatás: indulnak az értékteremtő Start-munkaprogramok. Azt a minisztériumnál is elismerik, hogy "felülvizsgálják" a közfoglalkoztatás egyes elemeit. A BM korábbi közleménye szerint a Start-munkaprogram forrásai emelkedtek: 2013-ban 179,9 milliárd forint volt ez az előirányzat, ami 2014-ben 183,8 milliárd forintra nőtt.
Statisztikailag azonban mindenképpen ért el sikereket a program: a szezonális foglalkoztatási adatok miatt a téli hónapokban mindig több az állástalan, mint a nyári szezonális (mezőgazdasági, idegenforgalmi) munkák idején. A program fenntarthatósága azonban a költségek miatt kérdéses.
Jelentős országon belüli különbségek
Magyarország nemcsak társadalmilag, hanem területileg is kettészakad. A legnagyobb és a legkisebb munkanélküliséggel bíró két régió között majdnem kétszer akkora a különbség. Az Eurostat statisztikái szerint a Budapesten és a Dunántúlon javulás, az ország egyes keleti régióiban viszont romlás látható.
Vásárlóerő szempontjából a legnehezebb helyzetben az Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élők vannak. Ezek a térségek uniós szinten is a legrosszabb 20 között szerepelnek a vásárlóerő szempontjából, karöltve a bolgár, a román és a lengyel régiókkal.
Az uniós adatokat támasztja alá a GfK kutatása is a települések és megyék vásárlóerejéről. Mindössze hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot. A rangsort vezető Budapest egy főre jutó 6520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. Jól jellemzi a relatív jó helyzetet az, hogy a magyar főváros átlaga megegyezik a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos 7500 eurós szinttől.
A települések közötti különbségek is egyre nagyobbak. A leggazdagabb településben közel 60 százalékkal magasabb, a legszegényebben 70 százalékkal kevesebb az elkölthető jövedelem átlaga. Ennek ellenére a fővárosiak átlagosan elkölthető 6520 eurója sem éri el az európai átlag felét.