Amíg az ellenzék a miniszterelnök tusnádfürdői beszédében elhangzott illiberális és munkaalapú szavakat próbálta értelmezni, addig szép csendben a magyar első osztályban is elkezdődött az új szezon. Ráadásul a héten eldőlt, hogy négyből két kupacsapat legalább megélte az augusztust, ezzel elkerülve a tavalyi fiaskót, illetve a hazai rendezésű U-19-es Európa-bajnokságon a magyar csapat két kiábrándító vereség után kivívta az U-20 világbajnokságon való részvételt.
Eközben a belga Double Pass által auditált akadémia rendszerről szóló jelentés is napvilágot látott, amely szerint a jelenlegi rendszer nem alkalmas az előrelépésre. Szintén elkészült az évenként megjelenő Sportgazdasági Nagyító: az NB I-es klubok tavaly 4 milliárdos veszteséget termeltek, és tulajdonosi tőkeinjekciók és állami támogatások nélkül teljesen életképtelenek lennének.
A Figyelő azt is kiszúrta, hogy a Puskás Akadémia a kommunikációban nem, de könyvvitelében azért közpénzként szerepelteti a felcsúti stadion építéséhez kapott milliárdokat.
forrás:kozpontban.hu
Nem működik az akadémiai rendszer
Egy független auditáló céget, a belga Double Pass-t az MLSZ azzal bízta meg tavaly nyáron, hogy vizsgálja meg az akadémiákon folyó szakmai munka minőségét. A vizsgálat eredményei most kerültek napvilágra, amelyekből kiderül (amit eddig is sejteni lehetett), hogy az utánpótlás jelenlegi rendszere nem alkalmas arra, hogy érdemben fejlődjön a magyar futball. (Az MLSZ úgy magyarázza az akadémiák bizonyítványát, hogy még csak a tanulófázisban vannak).
Bár az MLSZ szerint nem az akadémiák versenyeztetése a cél, a legnagyobb európai kluboknál is alkalmazott szempontrendszer alapján létrejött rangsor azért érdekes lehet. Az első helyen a Debrecen található 66 százalékkal, 64-et ért el a Győr és 62-őt a Vasas és a Szombathely. Összehasonlításul a Felcsút, a Kaposvár és a Békéscsaba is 50 százalékot ért el. Előbbinél úgy kommentálták a jelentést, hogy az erősen torzít, mivel a jelentés készítői nem tudták figyelembe venni a játékosok fejlődésénél, hogy a Puskás Akadémiában és Videotonban is megfordulhatnak a játékosaik.
A fentiek tükrében érdemes megnézni, hogy mennyi közpénz folyik az akadémiákhoz a költségvetésből. Az mfor.hu összesítette, hogy az MLSZ dokumentumai szerint az idén 15 akadémia és utánpótlás centrum 550 millió forinton osztozhat. 2011 óta pedig összesen több mint 5 milliárdot áldoztak a hazai utánpótlás fejlesztésére. A legtöbb támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, illetve a Honvéd FC -nek ítélte meg az MLSZ, 690-690 milliós összegben. Az előbbi 9., míg az utóbbi az 5. lett a Double Pass felmérése szerint.
forrás: mfor.hu
A belga cég eredményeinek tükrében nem is meglepetés U-19 válogatottunk (le)szereplése, igaz még így sikerült kivívni az U20-as világbajnokságon való részvételt. Mindenesetre a hazai futballal foglalkozó közvélemény egy része az osztrákoktól és különösen a portugáloktól elszenvedett fiaskót nehezen fogja elfeledtetni.
Ráadásul úgy tűnik, hogy valami baj lehet a Pancho Arénával, mivel már nem először válik használhatatlanná a pálya egy nagyobb esőtől. A második portugál gólt egy pocsolya számlájára írható beadásból kaptuk:
Négymilliárd veszteséget termeltek tavaly a csapatok az élvonalban
Muszbek Mihály sportközgazdász az évenként megjelenő Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzés sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a 16 NB I-es klubot működtető gazdasági társaság kiadása összesen 17.8 milliárd forint volt, ezzel szemben csak 13.8 milliárd forint bevételt könyveltek el. Ez pedig annyit jelent, hogy a csapatok továbbra is csak évi kétszáz-háromszáz millió forint tulajdonosi hozzájárulás mellett tudnak működni, a társasági adókedvezmény (tao) és az állami szponzori bevételek nélkül a liga teljes vesztesége megközelítette volna a nyolcmilliárd forintot.
A sportközgazdász azt is elmondta, hogy 2009 óta az NB I halmozott vesztesége meghaladta a 10 milliárd forintot, mivel bevételek lassan nőnek, és azok nagy része nem piaci, üzleti alapú, hanem valamilyen állami forrás. Az elemzés szerint a profi labdarúgó klubok kétszer annyit költenek, mint amennyit piaci alapon megengedhetnének maguknak.
Szintén probléma lehet, hogy a futballba érkező közpénzek, bár javítják az infrastruktúrát, nem egyenlően oszlanak el. 2013-ban a központi költségvetésből 42 milliárd, a tao-ból 16.6 milliárd, míg az önkormányzatoktól 8-12 milliárd forint érkezett a magyar futballba.
Egyelőre pedig a liga játékoskereskedelmi mérlege is messze elmarad a környező országoktól. A tavalyi évben 750 ezer euró veszteséget mutat az NB I, pedig a környező országok – Románia, Horvátország és Szerbia – ugyanezen a területen egyenként 2-3 millió euró nyereséget értek el.
A tao is közpénz
"A magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel, amit most az ön okfejtéséből is hallhattunk. Meg kéne érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg és a vállalkozók döntötték el, hova adják. Hol Debrecenbe, hol a Fradinak, hol ide, hol egyébként az ország sok száz más településére. Ez a vállalkozók pénze, ők használták föl, ezért nem közpénz" - válaszolta Orbán Viktor a Hír24 újságírójának a Pancho Aréna avatásán 2014. április 21-én.
A Puskás Akadémia centerpályája építésének legfontosabb forrását gazdasági társaságok felajánlásai jelentették. Arra alapozva, hogy ezek végső soron cégek szponzorációs forrásai, a miniszterelnök úgy nyilatkozott a Hír24 stábjának, hogy a felcsúti stadion nem közpénzből épült.
Ez azonban egyáltalán nem helytálló. Ugyanis a látvány-csapatsportoknak a törvényben meghatározott célokra nyújtott támogatása 100 százalékban leírható a társasági adóból. Azaz, az állam lemond az adóbevételeiről annak érdekében, hogy azt bizonyos célokra fordítsák: ez a cél az utánpótlás nevelése. Annak érdekében, hogy valóban a törvényi célokra fordítsák a társasági adó ezen részét – azaz az állam bevételeit –, ezért a társasági adótörvény, valamint annak végrehajtási rendelete előírta, hogy a felajánláshoz hatósági döntésre van szükség.
Sőt, a Figyelő átnyálazva az alapítvány közhasznúsági jelentését arra lett figyelmes, hogy központi költségvetési támogatásból 2,09 milliárd forint érkezett be 2012-ben az alapítványhoz, ami megegyezik a későbbiekben is ilyen (költségvetési forrás) besorolás alatt futó MLSZ-támogatással és a tao-pénzek összegével. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációban nem, de könyvvitelében azért közpénzként szerepelteti a felcsúti stadion építéséhez kapott milliárdokat az alapítvány.
