„Az egyetemek felelősséggel tartoznak a családoknak és az egész nemzetnek, a kormány pedig osztozik ebben a felelősségben” – mondta Orbán Viktor szeptember 7-én a százéves Debreceni Egyetem jubileumi tanévnyitóján. Szívhez szóló szavak ezek a miniszterelnökünktől, miközben az elmúlt évek gazdaságpolitikájának legnagyobb áldozatai a magyarországi egyetemek és főiskolák voltak. Míg 2010-ben a felsőoktatás állami támogatására kb. 190 milliárd forint állt rendelkezésre, 2013-ban erre már csak 123 milliárd forint jutott.
Ez az összeg (kivéve, ha valamilyen pénzügyi zárolás nem jön közbe, mint ahogy általában az lenni szokott) a 2014-es költségvetés alapján fog valamelyest emelkedni ebben az esztendőben. Azonban az elmúlt évek forráskivonásait a legtöbb magyarországi egyetem és főiskola keményen megsínylette. A Debreceni Egyetem például, ahol a miniszterelnök tanévnyitó jubileumi beszéde elhangzott, az egyik legnagyobb vesztese volt a kormány megszorító politikájának. Míg 2010-ben kb. 21,7 milliárd forintból gazdálkodhatott az intézmény, addig ez az összeg 2013-ra összesen 14,6 milliárd forintra apadt.
Mégis vannak ma Magyarországon olyan felsőoktatási intézmények is, ahol pénzügyi problémák nemigen szoktak előfordulni. A Nemzetvédelmi Egyetem és a Lakiteleki Népfőiskola a különböző megszorítások, pénzügyi zárolások közepette további állami támogatásokban részesültek, bizonyítva, hogy igenis létezik kettős mérce az egyetemek pénzügyi támogatásában. Valószínűleg a Matolcsy-féle tündériskola sem fog semmilyen anyagi hiányban sem szenvedni annak érdekében, hogy minél több olyan közgazdász legyen kiképezve, akik ideológiailag megfelelnek a követelményeknek és lojálisak az MNB és a magyar kormány gazdaságpolitikájával.
Ebből a célból kétszázmilliárdos vagyon lett félretéve, amelynek az éves hozamából gazdálkodhatnak majd az új közigazgatási képzést elindító alapítványok. A képlet egyszerű: az olyan intézményekre, amelyek a saját klientúra kiépítését végzik, mindig fog pénz jutni, azokra a kormányzattól független egyetemeinkre viszont, amelyeket külföldön is számon tartanak, már kevésbé.
Roxforti Matolcsy-féle Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
Augusztus legvégén robbant a hír, hogy Matolcsy György a MNB 200 milliárd forintjából saját közgazdasági képzést indítanat:
„A közgazdasági és pénzügyi oktatásban is fordulatra van szükség: ehhez új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség.”
Időközben kiderült, hogy ez a 200 milliárd forint nem az egyéves költségvetési összeg, hanem egy vagyon, amelynek a hozamaiból gazdálkodhatnak majd a közgazdasági képzést elindító alapítványok. Ez mindegy évi 5-10 milliárd forintos támogatást jelent. Matolcsy tervei szerint közgazdasági és pénzügyi kar indul a Kecskeméti Főiskolán, pénzügyi kar Marosvásárhelyen, angol és magyar nyelvű doktori iskola a budai Várban, és középfokú pénzügyi képzési központ Pesten.
A Matolcsy-féle közgazdasági képzésre szánt pénzügyi támogatás igen jelentős mértékű, főleg annak fényében, hogy az elmúlt években mennyivel is csökkent a különböző magyar egyetemeknek és főiskoláknak az állami támogatása. Persze örülhetnénk is annak, hogy végre nem csak stadionokra jut pénz Magyarországon (pedig olyan ügyesen játszottak a fiúk az észak-írek ellen), de sajnos erre is sikerült unortodox megoldást találni: a felsőoktatás finanszírozása ugyanis egyáltalán nem az MNB feladata.
Érthetetlen, hogy ha végre pénzt pumpálnak a felsőoktatásba, miért nem azokat az egyetemeket támogatják, amelyeket igencsak megviseltek az elmúlt évek pénzügyi zárolásai? A Magyar Rektori Konferencia még a múlt évben hozta nyilvánosságra a felsőoktatási intézmények állami támogatásának részletes adatait. Ebből kiolvasható, hogy a különböző egyetemek mennyivel kevesebb pénzből is gazdálkodhatnak évről évre (sajnos 2008 óta egyre fogy a forrás, a drasztikus csökkenés 2010-től figyelhető meg, főleg a 2012/2013-as év fordulóján).
Mennyi is ez az évi 5-10 milliárd?
A Matolcsy-féle közgazdasági képzésre szánt évi 5-10 milliárd forint igen magas összegnek számít, főleg annak fényében, hogy nem egy komplett egyetemet hoznak létre, ahová több tízezer hallgató fog majd járni. Csak az összehasonlítás kedvéjért: a kormány részéről állandó célkeresztben lévő Budapesti Corvinus Egyetem 2013-ban összesen 5,3 milliárd forintból gazdálkodott, és mintegy 18 ezer diákot oktatott az intézmény hat különböző karán. Látszólag az lehet a cél, hogy ha épp kevésbé megy a Corvinus kicsinálása, akkor majd elindítanak ők egy „nemzeti ellenközgáz” képzést.
Az MNB által finanszírozott alapítványok pénzeire már most is lehet jelentkezni. Az biztos, hogy ebben az intézményben igencsak nagyvonalú ösztöndíjakra lehet majd számítani: például a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány 3+1 éves kiegészítő PhD-képzésére az ösztöndíj havi 200 ezer forint. Ez az összeg duplája annak, mint amennyi állami ösztöndíj jár a PhD-képzésben résztvevő számára. Egy ilyen mértékű támogatása a mai Magyarországon már akár elegendő lehet arra, hogy lekötelezetté tegyen egyetemistákat, kutatókat, tanuló vagy végzett közgazdászokat a MNB. Vagy ahogy Matolcsy mondta, új szellemű oktatók és tananyag kell, hiszen ez az új gazdaságpolitika hozta ki az országot a (nem csak a gazdasági) válságból.
Tényleg unortodox közgazdasági képzés kell nekünk?
A Matolcsy-féle közgazdaságképzéssel kapcsolatban az a kérdés is felmerül, hogy ha jelenleg ennyire égető szükség van gazdasági szakemberekre, akkor miért csökkentették korábban ilyen mértékben az állami ösztöndíjas helyeket a gazdasági szakokon? Igaz, Matolcsy ezt már megválaszolta:
„Döntően azért, mert a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak. 2010-től egy új politika és új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a nyílt pénzügyi és rejtett erkölcsi, társadalmi, gazdasági válságból.”
Talán egy kicsit több szerénység lenne elvárható a jegybankelnöktől, akinek a gazdasági miniszterként való ámokfutása regnálása idején igen érdekes eredményeket produkált a magyar nemzetgazdaság: csak tételesen, címmondatokban:
- forint-euro árfolyam: 2010 szeptember: 278 Ft, 2014 szeptember 314 Ft.
- rekord magas államadóság, mindezt úgy, hogy a kizsarolt 3000 milliárdos nyugdíjpénztári vagyonnak nagy részét éppen ennek a csökkentésére használták fel;
- két éve még recesszióban volt a magyar gazdaság, mindeközben a szomszédjaink elhúztak mellettünk.
Mindezt nagy részben a fergeteges Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikának köszönthetjük… Most szerencsétlenségünkre mindezeket a tanokat már oktatni is fogják.