Varga Mihály közel egy hónap csúszással (választások, you know) múlt héten benyújtotta a 2015-ös költségvetés tervezetét a parlamentnek. Ahogyan már korábban is sejteni lehetett a kormány valóban fokozatosan elkezdi csökkenteni a szociális kiadásokra szánt összeget, miközben számos adóemelés is várható. Most tehát, hogy vége a választások évének, jön az adóemelések éve.
Az internetadó bejelentése nagy port kavart, pedig nem ez az egyetlen tétel a költségvetésben (Orbán Viktor közben ideiglenesen visszavonta az internetadót). Miközben a néhány kisebb adókedvezményt próbálta kihangsúlyozni a kormány, addig számos olyan intézkedés várható, amely havonta több ezer forintot fog kivenni egy család zsebéből. Ilyen például a cafetéria adóterhének emelése, ami várhatóan a piaci szereplőket (éttermek, különböző vendéglátó egységek, szállodák, stb.) is érzékenyen fogja érinteni.
Nyilván nem véletlen, hogy nem az önkormányzati választás előtt lett beterjesztve a költségvetés és az adótörvény - eltérően az elmúlt évek gyakorlatától -, amikor már szeptember közepén tudni lehetett, milyen adótervvel készül a kormány, és október elején a költségvetés is nyilvános volt. Ezzel tulajdonképpen soft módban ugyanazt csinálta a kormány, amiért 2006-ban jogosan bírálták a Gyurcsány-kormányt.
A költségvetés fő számai
Akár optimista költségvetésnek is lehetne nevezni a jövő évi költségvetést, hiszen számos olyan számot tartalmaz, amely csak nagyon optimista forgatókönyv alapján valósulhat meg. Ezek közül is kiemelkedik az államadósság, amely idén egyáltalán nem csökkent az elmúlt 10 hónapban. Így nehéz elképzelni, hogy jövő év végére, hogyan mérséklődne akár 5 százalékponttal is. A 2015-ös költségvetés a főbb makrogazdasági változókra az alábbi számokat tartalmazza:
- Gazdasági növekedés: a kormány 2,5 százalékos növekedéssel számol, ami csak és kizárólag akkor valósulhat meg, ha az idei lendület nem fullad ki. Ehhez szükséges lesz egy kedvező külgazdasági környezetre, de a kilátások e téren nem túl fényesek (ne felejtsük el, hogy az USA éppen most zárta el a pénzcsapokat, így a monetáris lazító program végeztével már nem vásárol állampapírt, ezzel leállítva a pénzpumpát a feltörekvő gazdaságokba). Szükség van hozzá az uniós forrásokra (ne felejtsük el, hogy a pályázati rendszer központosítása miatt hónapokig befagyasztották az uniós forrásokat), de az állam sem állhat le azokkal a beruházásokkal, amelyek az elmúlt másfél évben húzták a gazdaságot, hiszen ha 2015-ig nem lesznek kész a jobbára uniós forrásból megépülő beruházások, akkor a pénz egy részét nem kapja meg az állam a közösségi forrásokból.
- Infláció: a tervben szereplő 1,8 százalékos infláció reális lehet, mivel a rezsicsökkentés jövőre kifuthat, így már nem lesz egy mesterséges árszínvonal csökkentő hatás. Viszont az adóemelések következtében a vártnál nagyobb lehet az infláció, de várhatóan még így sincs veszélyben az MNB 3 százalékos célja.
- Költségvetési hiány: a kormány 2,4 százalékos hiánnyal számol, ami az elmúlt évek adatai alapján reális lehet, viszont ha az idei célt nézzük (2,9 százalék), talán kicsit optimista. Igaz, jövőre már nem lesz választás és a kiadáscsökkentés, valamint adóemelés, valóban stabilizálhatják a jövő évi költségvetést. Vagyis a lakossági adóterhek növelésével, és ahogy most látszik, többek között a szociális kiadások brutális megvágásával teljesülhet a hiánycél.
- Államadósság: a minisztérium 75,4 százalékos GDP-arányos államadóssággal számol, ami bőven optimistának nevezhető a tények ismeretében. A forintárfolyam mélyrepülése miatt idén várhatóan csak és kizárólag akkor csökkenhet év végén az adósságállomány, ha a kormány olyan trükközésbe kezd, mint tavaly év végén, de jövőre még ez sem lesz elegendő a cél eléréséhez. Szinte biztosra vehető, hogy a GDP-arányos államadósság jövőre nem áll meg 75,4 százalékon.
Kiadási oldal: brutális nyesések a szociális kiadásokban
Ahogy már mi is megírtuk, a kormányzati ciklus egyik fő célja lehet a GDP-arányos újraelosztás csökkentése. Jövőre a központi alrendszer kiadásai az inflációnál kisebb mértékben fognak emelkedni, ami szigorú gazdálkodásra utal. A részletekből kiderül, hogy a családi és szociális támogatások jelentősen csökkenni fognak jövőre, összességében 68 milliárd forinttal szán kevesebb pénzt ezekre a támogatásokra a kormány.
Ahogy a portfólió írja: "A Nemzeti Család és Szociálpolitikai Alap kiadásai jövőre 646 milliárd forintra csökkenhetnek az idei 714 milliárd forintos előirányzat után. Ez közel 10 százalékos lefaragás nominálisan. Ezen belül a családi támogatások 446 milliárd forintól 422 milliárd forintra csökkenhetnek, a korhatár alatti ellátásokra pedig 23 százalékkal költ kevesebbet a tervek szerint jövőre a kormány. A jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások teljes összege is csökkenhet."
A közmunka jövőre is pörögni fog a tervek alapján. Jövőre 40 milliárd forinttal több pénzt szán a kormány a közmunka programra, ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás emelését továbbra is a közmunka révén valósítják meg beruházásösztönző programok helyett.
Változatlanul folytatódni fognak a stadionépítések, és a jövő évi költségvetés már a paksi beruházással is számol. A kormány 28 milliárd forinttal számol, az viszont nem derül ki, hogy az orosz hitelből hívnak-e le jövőre. A jelenlegi kényes külpolitikai helyzetben még nem lehet tudni, hogyan alakul a paksi beruházás. Annyit azonban mára tudunk, hogy valójában semmiféle háttértanulmány nem készült a beruházásról, vagyis a kormány vakon vágott bele az elkövetkező 100 év energiapolitikáját meghatározó paksi beruházásba.
Miközben a szociális kiadások csökkennek, és a TB-alapokat is megvágja a kormány, az állami vagyonra továbbra is sokat költünk majd. Az MVM 50 milliárd forintos tőkeemeléshez jut, bár az nem derül ki, hogy miért is van szükség erre, és mire is szánják az összeget.
Forrás: Portfolio
Jönnek az adóemelések
Az internetadó leple alatt számos egyéb adóemelést jelentett be a kormány, amit nem hangsúlyoztak ki, és az emberek figyelmét is elkerülte a tiltakozási hullámok mellett.
Új különadót vezet be a kormány, amely a befektetési alapokat fogja érinteni. Növekedni fog a cafetéria adóterhe, a chipsadót pedig kiterjesztik az alkoholos italokra, de bizonyos tömények, amelyek gyógynövényeket tartalmaznak, mentesülni fognak az adó alól. A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztik a mosószerre, tusfürdőre, papír-írószerekre. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és háztartásokat. Az élelmiszer kereskedők számára magasabb felügyeleti díjat írnak elő. Ez áremelkedést hozhat a piacon, ami egyaránt minden magyar háztartást érinteni fog.
A különadók kiterjesztésével a kormány folytatta az elmúlt négy év adópolitikáját, azaz az extraprofitra hivatkozva minden szektort megadóztat, majd azt hazudja az emberek szemébe, hogy a cégek nem fogják áthárítani ezeket az adókat. Az igazság azonban az, hogy végül minden adóemelést a háztartásokon fog lecsapódni.
Teljesül-e a hiánycél?
Az adóemeléseknek és az inflációnál kisebb mértékű kiadásnövekedéseknek köszönhetően a 3 százalék alatti hiánycél teljesülhet, azonban felmerül az a kérdés, hogy miért van szükség újabb és újabb adóemelésekre, miközben a kormányzat szerint a magyar költségvetés stabil.
Ennek két oka lehet: a Fidesz állítása ellenére mégsem olyan stabil a költségvetés, vagy a kormánypárt egyszerűen csak minél több pénzt akar kiszivattyúzni az összes szektorból, hogy végül a ciklus közepén olyan intézkedéseket jelentsen be, amelyek segítik a következő választások megnyerését.
Miért késett egy hónapot a költségvetés?
Mint ismeretes, a kormány egy saláttörvényben módosította a költségvetés benyújtására vonatkozó határidőt. Az új törvény értelmében választási évben a költségvetést a nemzetgazdasági miniszeter ráér október végén benyújtani a parlamentnek.
Ezek után joggal merülhet fel az emberekben a kérdés, hogy vajon ekkora Fidesz-fölény lett volna az önkormányzati választáson akkor is, ha mondjuk az internetadó ötlete még a választás előtt kerül nyilvánosságra, nem beszélve a többi adóemelésről, vagy kiadáscsökkentésről. Mondhatni a kormánypárt szándékosan tartotta vissza az információkat és manipulálta a határidőket annak érdekében, hogy elsöprő sikert tudjon aratni. Emlékszünk még, kit bírált 2004-ben hasonló tettéért a mostani kormánypárt?
Még számos változás várható
A tervezet még nem a költségvetés végső formája. Minden képviselő lobbizni fog saját területéért, ezért sok száz kisebb módosítás várható majd a következő egy hónapban, hogy végül elnyerje végső formáját a költségvetés. Az már biztos, hogy az internetadó nem fog szerepelni a költségvetésben, hasonló horderejű döntésre viszont nem kell számítani, a többi adóemelés szinte biztosan át fog menni a parlamenten. Ez pedig összességében azt jelenti, hogy jövőre a megszorítások évével kell szembesülnie a magyar háztartásoknak és vállalkozásoknak.
