Az európai uniós zászló nem csupán egy plusz lobogó a Parlamenten, hanem szimbólum. Annak szimbóluma, hogy büszkén vállaljuk azt a közösséget, amelyhez pár éve önként csatlakoztunk. Mégis mintegy fél éve megy a vita a zászló kitűzése körül. Kövér László ugyanis, mint az országgyűlés elnöke, egyik napról a másikra levetette a kék színű lobogót az Országház tetejéről. Az uniós zászló legújabban már a Parlament üléstermében sem kívánatos látvány a házelnök, illetve a kormányzó pártok számára.
Bár az valóban nincs törvénybe iktatva, hogy kötelező lenne kitenni, mégis a tagállamok többsége vagy kitűzi a nemzeti parlamentjükre az EU-s zászlót, vagy legalább az üléstermükben megtalálható a kék színű lobogó. Mindeközben az is természetes, hogy az Európai Parlamentben figyelnek arra, hogy a magyar nemzeti trikolór is ott legyen mindenhol a többi EU-s tagállam zászlajával együtt. Orbán Viktor 2011-ben még az EU soros elnökeként büszkén pózolt a kupolateremben a szent koronától pár lépésnyire az Unió kék zászlajával, mára mégis elviselhetetlen látvánnyá vált a fideszes képviselők számára.
A Fidesz EU-s zászlóhoz való viszonya lassan már megegyezik a Jobbikéval. Jól emlékszünk arra, hogy nem is olyan régen a párt két tagja egyszerűen kihajította a Parlament ablakán a kék színű lobogót. Remélhetőleg a kormánypárti képviselők azért nem fognak odáig eljutni, mint Novák Elődék, akik már a zászlóégetéstől sem riadtak vissza. Erőteljesebben nemzeti érzelmű jobboldali körökben népszerű lépésnek tűnhet az uniós zászló eltüntetése, de ha az értékeket félretéve csupán pragmatikusan közelítünk, akkor is teljesen hibás a szimbólumtól való elzárkózás: Magyarország az EU-val bonyolítja importjának 70 százalékát, exportjának pedig több mint 75 százalékát. Emellett csupán tavaly a hazai GDP 5,4 százalékát, több mint 1600 milliárd forintot kaptunk az EU-tól, ez pedig már a befizetéseink utáni nettó összeg.
A zászló herce-hurca előzményei
Régebben semmi problémája sem volt a zászlóval a Fidesznek sem a Parlament tetején, sem pedig az ülésteremben. Csak a Jobbik volt az a párt, amely számára konzekvensen a gyűlölet tárgyát képezte az uniós zászló. Elég csak visszagondolni Novák Előd zászlóégetős mutatványára, avagy a zászlókihajítók büszke cselekedetére. Azt azért halkan megjegyezzük, hogy a magyar gazdaság számára létkérdést jelentő EU intézményeiben ugyanúgy ott csücsülnek a Jobbikos delegáltak, ahogy minden más párt politikusai.
Ebben az elnöki ciklusban - a Jobbik megerősödésével - vált a Fidesz számára is elviselhetetlen látvánnyá az Unió kék zászlaja. A jelentős változás akkor történt, mikor is Kövér László házelnök egyik napról a másikra levetette az EU-s zászlót a Parlament épületéről. Ma már az ülésteremben sem megtűrt dolog az uniós zászló.
Hogy miért nincs helye az uniós zászlónak a magyar parlamentben, arra a legkülönbözőbb magyarázatokat adták a kormánypárti honatyák: Latorcai János, az országgyűlés KDNP-s alelnöke azt a kérdést tette fel, hogy: „mi lenne, ha minden nemzetiségi szószóló behozná a saját zászlaját a terembe?” A felvetés elég egyszerű gondolkodásra utal. Az uniós lobogó ugyanis nyilvánvalóan nem egy nemzetiség, hanem a tagállamok összességének zászlaja. Másrészt, akkor a székely zászlónak sem lenne helye a magyar parlamentben. Ráadásul ezen logika mentén nincs semmilyen erkölcsi alapja a Fidesznek számon kérni Románián a székely zászló ügyét. Hiszen ugyanúgy nincs akkor helye a székelyek zászlajának a román törvényhozás épületében sem.
Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a netadó elleni tüntetés estéjén EU zászlót lengetnek ki a Parlament ablakán. Forrás: mno.hu
Kövér László legutóbb egyenesen provokációnak, a politikai propaganda részének tartotta, hogy: „a szocialisták demonstratíve [sic] behoztak két uniós zászlót az ülésterembe, hogy aztán azt mondhassák, hogy azok ki lettek tiltva.” Éppen az bizonyítja, hogy az uniós zászló a gyakorlatban ki van tiltva az épületből, hogy egyből elvették a szocialistáktól és ki is vitték a teremből, amint feltűnt a házelnöknek az eset.
A többi uniós tagország másképp csinálja?
Korábban már többen is kérdezték az Országgyűlési Hivataltól, hogy miért nincs kint az EU zászlója a magyar parlament épületén. A válasz az volt, hogy nem kötelező kirakni, mivel nincsen törvényileg szabályozva, illetve hogy a legtöbb uniós tagállam kormányzati épületein bár kitűzik a kék színű lobogót, a nemzeti parlamenteken viszont nem. Ezt az állítás könnyen cáfolható akár otthonról, ha az internet segítségével körbeutazunk, és megtekintjük a tagállamok parlamentjeit, illetve azok üléstermeit az uniós zászlóra „vadászva”.
Ezek alapján kijelenthető, hogy bár valóban nem elsöprő arányban, de az uniós zászlópártiak „diadalmaskodtak”. Az EU 28 tagállamából 17 helyen vagy a parlament épületén, vagy az ülésteremben megtalálható az uniós zászló. Az EU-s tagsággal rendelkező szomszédjainknál pedig mindenhol. Az tehát semmiképp sem igaz, hogy egyáltalán nem tűzik ki az uniós lobogót a nemzeti parlamentek épületére.
Erős Európa?
Az EU-s zászlóval szembeni fideszes viselkedés azért is érthetetlen, mivel Orbán Viktort 2011-ben még az EU soros elnökeként büszkén pózolt a kupolateremben a szent koronától pár lépésnyire az Unió kék lobogójával. Ezekben az időkben a miniszterelnökünk még erős Európáról beszélt, az Unió fontosságáról, illetve az uniós intézmények megreformálásáról. Igaz, hogy a szavait mennyire kell komolyan venni, elég példának felhozni azt, amit az energiafüggésről mondott ugyanekkor.
Azt állította ugyanis Orbán még 2011-ben, hogy három éven belül szeretné olyan helyzetben látni Magyarországot, hogy elmondhassa: nem függ egyetlen országtól sem az energiaellátásban. Ezért az ország olyan energia-útvonalak kiépítésében érdekelt, amelyek Oroszországot elkerülik. Ezeket a mondatokat még az uniós zászló társaságában mondta, így talán érthető a Déli Áramlat vagy Paks II. ügyében, miért is került a háttérbe a kék színű lobogó.
Igen a forrásokra, nem az értékekre?
Önmagában véve nem egy ördögtől való dolog az, ha nem helyezik ki az EU-s zászlót, mivel nem egy uniós tagállam ugyanígy jár el. Viszont a zászló körüli herce-hurcák szimbolikája nem méltóak sem országunkhoz, sem a szövetségesi rendszerhez, amelyet mi magunk választottunk. Ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy Kövér László nem is olyan rég még az EU-ból való kihátrálásról is beszélt, elég kínossá válik ez az egész ügy számunkra. Vajon milyen üzenetet küld az EU országainak, hogy az általuk befizetett összegekből (természetes módon) maximálisan ki akarjuk venni a részünket, miközben a uniós zászló kihelyezése olyan reakciókat vált ki, mintha valaki a Szovjetunió vörös zászlajával lépett volna be a parlament területére?
Jelenleg a magyar társadalom is hozzájárul egy közös európai jövő építéséhez (avagy ahogy Orbán is fogalmazott, egy erős Európa létrehozásához). Éppen ezért, ha nincs is törvényileg szabályozva az uniós zászló kifüggesztése, annak elhelyezése legalább annyira támogatandó, mint az országunkba érkező forrásoké. Ehelyett a fideszes politikusok reakciói lassan már jobbikos társaikra kezdenek emlékeztetni.