Bár már eltelt pár nap az új évből, mi még megidéznénk az elmúlt évet: ma tavalyi legolvasottabb blogjainkat gyűjtöttük egybe, ezután a legolvasottabb Ígéretmérőket, Hantákat és Szélkakasokat idézzük fel, majd végül a legnépszerűbb elemzéseket.
A legtöbben az új adókról szóló írásunkat olvasták. A dobogó két másik fokára azonos témájú blogok kerültek fel: mindkettő a közösségi közlekedésben, a vonaton és a buszokon egyaránt lopakodó áremelésről szólt, benne a kedvezmények fokozatos megszűnéséről.
Negyedik legolvasottabb a manyup-pénzek elherdálásáról szólt, amelynek változásait a Ténytár kezdetektől nyomon követte. A megmaradt magánnyugdíjpénztárak 2013-as hozamainak nyilvánosságra kerülése apropóján összegeztük egy évvel ezelőtt mindazt, ami az elmúlt három évben történt a nyugdíjrendszerben. Ötödik blogunk az elmúlt négy év legnagyobb disznóságainak állít emléket, végül pedig a határon túliak szavazategyenlőtlenségéről szóló blogunk zárja a legolvasottabb blogok listáját a 2014-es évben.
1. 2015: a megszorítások éve - íme az új adók
Abszolút győztes a blogok között az új adókról szóló írásunk. A tüntetések hatására visszavont internetadó leple alatt számos egyéb adóemelést jelentett be a kormány, a végleges adócsomagról itt írtunk részletesen.
Új különadót kaptak a befektetési alapok és a dohánycégek. A chipsadót pedig kiterjesztették egyes alkoholos italokra, de bizonyos tömények, amelyek gyógynövényeket tartalmaznak, mentesülni fognak az adó alól. A tömegborokra is különdíjat szabtak ki. A környezetvédelmi termékdíjat kiterjesztették a mosószerre, a tusfürdőre, a papír-írószerekre. Ez az adóemelés egyaránt érinteni fogja a vállalatokat és háztartásokat.
Az utolsó pillanatokban többek között egy olyan módosítás került a csomagba, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok újfajta települési adót vethessenek ki a magánszemélyek eddig adóval nem terhelt tulajdonaira. Az RTL Klub egyre növekvő népszerűségnek örvendő, kormánypárt kritikáktól sem visszariadó híradójára reagálva 40-ről 50 százalékra emelték a reklámadó legfelső sávját.
Az élelmiszerárak is drágulni fognak az élelmiszer-felügyeleti díj brutális megemelése és a kormány külföldi multikiszorítós politikája miatt, de úgy tűnik a baráti kiskerláncba, a CBA-ba még mindig leszaladhatunk vasárnap.
2. Itt a vége a 65 év felettiek ingyenes utazásának?
A dobogó két másik fokára azonos témájú blogok kerültek fel: mindkettő a közösségi közlekedésben, a vonaton és a buszokon egyaránt lopakodó áremelésről szólt, benne a kedvezmények fokozatos megszűnéséről.
2012 őszén szépen lassan elkezdtek sokasodni azok a Volán-járatok, ahol kiegészítő jegyet kellett fizetni az utazásért mindenkinek. Nem normatív szabályozásról, hanem különböző szempontok (komfort, gyorsaság) alapján való válogatásról beszélhetünk. A pótjegyek bevezetése tovább folytatódott a vonatokon is: 2013. május 15-től a gyorsvonatokon a Volán-járatokkal megegyező mértékű pótjegyet kell fizetni.
2014 tavaszán a kormány vállalta a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban, hogy a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat a 2014-es szinten befagyasztja, egészen 2017-ig. Eközben a fejlesztési minisztériumban készült egyik munkaanyag szerint a 65 év felettiek ingyenes utazási kedvezménye csak a csúcsidőn kívül maradna meg, más időszakokban nekik szóló bérletet kellene venniük.
3. Orbán tényleg megszüntetheti a nyugdíjasok ingyenes utazását?
Ahogyan az várható volt a 2015-ös költségvetésben befagyasztották a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokat a 2014-es szinten. Az Uniónak megküldött konvergenciaprogrammal cseng össze az is, hogy Varga Mihály egy konferencián szeptemberben arról beszélt (majd több kormánypárti politikus is megszólalt, hogy ez nem megszorítás, csak bürokráciacsökkentés), hogy a költségvetési kiadásokat a következő években mintegy 1500-1700 milliárd forinttal, azaz a GDP 5,5 százalékának megfelelő mértékkel csökkentik.
Ha jövőre még nem is, később mindenképpen hatással lehet a kedvezményekre és a jegyárakra a befagyasztás. Elképzelhető a kedvezmények körének szűkítése, áremelés, de a társaságok le is nyelhetik a költségeket (erre azonban mi nem fogadnánk). A távolsági közlekedésben elterjedt pótjegyes rendszerrel úgy valósult meg az áremelés, hogy közben nem kellett hozzányúlni a fő utazási kedvezményekhez.
4. Végül Orbánék herdálták el a nyugdíjvagyont?
A Ténytár kezdetektől nyomon követte a változtatásokat, így a megmaradt magánnyugdíjpénztárak 2013-as hozamainak nyilvánosságra kerülése apropóján összegeztük egy évvel ezelőtt, ami az elmúlt három évben történt a nyugdíjrendszerben.
Azóta az is biztossá vált, hogy az egyéni számlák létrehozása az állami nyugdíjrendszerben is csak egy ócska blöff volt.
Az egyéni számla bevezetéséről az állami rendszerben számtalan kormányzati forrást találni. A blöff egyik fontos része volt, hogy a kormányzati szereplők többször is megígérték, hogy a visszalépők megtakarításait jóváírják az állami rendszerben is:
Sőt, az országgyűlés még politikai nyilatkozatot is elfogadott a visszalépők megnyugtatása érdekében:
De nemcsak nem lesznek egyéni számlák, hanem a megmaradt magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét is kimondták, amelyet pedig valójában ők idéztek elő.
A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat alaposan átírja a magánnyugdíj-pénztári rendszer szabályozását: ha a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70 százalékot a fél éves vizsgálati periódusban, akkor meg kell szüntetni azt a pénztárat. Ez a képmutató terv része, ugyanis a kormány nem adott jogot a pénztáraknak arra, hogy tagdíjat szedjenek, csak adományokat fogadhatnak el, így a tagok nincsenek motiválva a fizetésre. Sőt, az Orbán-kormány vette el ezen jogukat négy éve! A tagdíjfizetési arány a fenti okból a 70 százalék töredéke, így, ha az elkövetkező 6 hónapban a tagok nem kezdenek el tömegesen befizetni, akkor a szektor lehúzhatja a rolót, a kormány meg behúzza az emberek 200 milliárdos megtakarítását.
Már korábban is írtunk arról, hogy hülyére vett ország vagyunk, de az egyéni számla elsumákolása teszi fel az i-re azt a bizonyos pontot. A kormányzati retorika szerint megmentették a nyugdíj-megtakarításokat, valójában a nyugdíjvagyon közel 10 százalékát tőzsdézte el az állam – leginkább az árfolyamveszteségnek köszönhetően – csak 2011-ben. Mára pedig nem maradt semmi a 3000 milliárd forintos, egykor privát megtakarításainkból, mert azt az államadósság elleni harc jegyében felélte a kormány. Eközben a vád hamisnak bizonyult, 2012-ben és 2013-ban is jó hozamot értek el a magánnyugdíjpénztárak.
5. Az elmúlt négy év legnagyobb disznóságai
Miután a Fidesz nyolc évnyi szocialista kormányzás után hatalomra került, sokan sok mindenre számítottak, de arra az ámokfutásra kevesen gondoltak, ami végigsöpört az elmúlt négy évben. A kétharmadtól mindenki (így a befektetők is) stabilitást és a gazdaság felvirágoztatását várta azután, hogy a gazdasági és politikai válság gyakorlatilag lesöpörte az előző kormányt. Ráadásul el kell ismerni, az mszp-szdsz páros gazdaságpolitikája a válságtól függetlenül is - több ponton - hibás alaptételekre épült 2002-től kezdve. Azonban 2010 óta egyáltalán nem történt előrelépés, sőt, a többség erejét kihasználva a kormánypárt olyan törvényeket fogadott el, amelyek minden jó érzésű emberben visszatetszést keltett.
Gondoljunk csak a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítására. A folyamatot a tagok vagy elfogadták, vagy önként és dalolva kénytelen lettek volna lemondani az állami nyugdíjról - "nem kényszerből". A trafikmutyiról még hangfelvétel is kiszivárgott, mégsem lett ügy az egészből, pedig tízezrek vesztették el a megélhetésüket. És amikor még mindenki a trafikügyről beszélt, már jött is a takarékmutyi, amely odáig fajult, hogy a Fidesz a korábbi tagokat félresöpörve titokban kiépített egy saját állami bankot. A médiában kevés szó esett az utóbbiról, hiszen mindenki Paksról és az titkosított szerződéséről beszélt, amelynek az lett a végeredménye, hogy végül az orosz féltől kellett a magyar közvéleménynek értesülnie a paksi megállapodás pontos finanszírozási hátteréről.
Mindeközben több száz milliárd forint közpénzt sikerült a kormánynak elszórnia: több mint százmilliárdért modern, de a jövőben kihasználatlanul álló stadionok épülnek, illetve olyan infrastrukturális beruházások valósulnak meg, amelyek a korábbi időszakhoz hasonlóan a reális ár sokszorosába kerülnek.
6. Több százezer embert fosztott meg szavazati jogától a Fidesz
Az új választási szabályozás jelentősen megnehezítette a külföldön élő magyar állampolgárok szavazását, akik itthon nem számolták fel magyarországi állandó, vagy ideiglenes lakhelyüket. Ez esetben két lehetőség közül választhattak az érintettek: hazajönnek és a lakóhelyük szerint voksolnak, úgy mintha itthon élnének, vagy pedig az adott külföldi országban a helyi külképviseleten, ami lakóhelyüktől akár több száz kilométer távolságra is lehet - persze csak ha beférnek. Elég csak a Londonban élő egy-kétszázezernyi magyarra gondolni, akik csupán egyedül a követségen szavazhattak! És mindenki más a szigetországban, Glasgow-tól, Manchester-ig.
Eközben azok, akik nem rendelkeztek magyarországi lakcímmel, de az ország határain kívül éltek, az általuk választott időpontban, szavazatuk postázásával választhattak. Ez az eljárás diszkrimináló, mert különbséget tesz a külföldön élő, de magyar állampolgárok között. A modern demokráciák egyik alapfeltétele, a választójog egyenlősége megköveteli azt is, hogy a szavazók azonos módon, azonos feltételek között adhassák le voksaikat.
Végül összesen 28 ezer 115-en regisztráltak a külképviseleteken, ami a töredéke a külföldön élőknek. Ezek közül a legtöbben Londonban (ötezren) és Münchenben (háromezren). Az ezeket követő városok, Berlin, Brüsszel és Bern, egyenként kevéssel több mint ezer választóval.
