Nem voltak könnyű helyzetben a versenyszféra szereplői az elmúlt 4-5 évben, hiszen a pénzügyi válság után is számos kihívással kellett szembesülniük. A kormányváltás után sokan párbeszédet vártak az új kormánytól, ráadásul abban is lehetett reménykedni, hogy a kétharmad segítségével sikerül megoldani olyan alapvető gazdasági problémákat, amelyek már a rendszerváltás óta gondokat okoztak Magyarországon.
Ehelyett az igazi párbeszéd elmaradt a kormány és a versenyszféra legtöbb szereplője között. Sokakat különadóval sújtottak, egyes piaci szektorokat pedig különböző eszközökkel újraosztanak. A kormány csak a stratégia szövetség lehetősével állt elő, amelyről azóta sem derült ki, hogy milyen pozitív hozzáadott értéke lenne. Mi most összeszedtük, volt-e gyárbővítés, vagy létesült-e hazánkban új üzem 2010 óta, illetve ezzel párhuzamosan, hány gyárat zártak be.
Az elmúlt években számos gyár zárta be kapuit, több 1000 főt bocsátottak el, és egészen 2013-ig kellett várni arra, hogy a versenyszférában is beinduljon a növekedés annak ellenére, hogy az autóiparban például jelentős bővülés volt.
Gyárbezárások és elbocsátások
2011 és 2012 igazán nehéz évek voltak, hiszen amellett, hogy a magyar gazdaság recesszióba zuhant, számos gyár zárta be kapuit, vagy küldte el dolgozóinak egy részét. A leépítések mögött az elsődleges magyarázat a kereslet visszaesése volt, ami részben érthető is, hiszen valóban adósságválság tombolt az eurózónában. Ez azonban leginkább azokat a periféria-országokat érintette, amelyek nem elsődleges kereskedelmi partnereink.
Érdemes párhuzamot vonni 2009-cel is, hiszen ebben az évben volt jellemző, hogy tömegesen bocsátottak el embereket, mentek tönkre cégek, vagy éppen vállalatok kényszerültek arra, hogy a globális és hazai kereslet visszaesése miatt, ha nem is hagytak fel a magyarországi termeléssel, kénytelenek voltak átállni például 4 napos munkahétre, vagy éppen rövidített munkanapokra. Mivel a válság után pár évvel a kereslet ismét növekedni kezdett, így nagy valószínűséggel nem csupán ez a furcsa indok állhatott az üzembezárások mögött.
Természetesen vannak olyan vállalatok, ahol indokolt volt a folyamat, például a komáromi Nokia gyárban tapasztalt folyamatos leépítés, majd a 2014-es végső bezárás mögött valóban a Nokia hanyatlását lehet felfedezni, hiszen jelentősen visszaesett a globális versenyben, majd végül a Microsoft vásárolta meg a neves finn vállalatot.
Más esetekben viszont a vállalatok egy része csupán nem volt elégedett a Magyarországon tapasztalt folyamatokkal, például a különadók bevezetésével, az olyan adókulcsok megemelésével, mint például az áfa, vagy a járulékok, nem beszélve arról, hogy a kommunikáció hiánya miatt egyfajta bizalmatlanság alakult ki a kormánnyal szemben ezekben az években.
A lista a teljességre törekszik, de örömmel várjuk kommentben az esetlegesen kihagyott elemeket!
A bankadó, vagy a rezsicsökkentés például odáig vezetett, hogy az állam jelentős részre tett szert két szektorban is államosítások révén, hiszen nem mindenki volt hajlandó elviselni a sokszoros rókabőrlehúzást.
Az üzembezárások számos régióban okoztak komoly károkat, például Pécsett az Elcoteq csődje után jelentősen emelkedett a munkanélküliség, miközben a kevés új munkahely miatt sokan elhagyták a várost, elsősorban a fiatalok.
Voltak olyan cégek is, amelyet egyszerűen csak más országba vitték át a termelést az olcsóbb munkaerő, vagy éppen a jobb lehetőségek miatt. Természetesen ez korábban is előfordult, a mindenkori kormányok viszont sosem próbáltak meg olyan gazdasági környezetet kialakítani, amely hosszabb távra is garantálná, hogy ezek a vállalatok hazánkban maradnak.
Alapvető probléma a magyar gazdaságban, hogy a friss betelepülő cégeknek jelentős adókedvezményt plusz támogatást adnak, viszont a teljes gazdasági környezet egyáltalán nem támogató jellegű. Gondoljunk csak a bürokratikus államapparátusra, a minőségileg gyenge oktatásra, vagy éppen a még jócskán fejlődésre szoruló infrastruktúrára, amit az elmúlt 4 évben egyáltalán nem támogattak a kormányzati intézkedések. Így nem véletlen, hogy annak ellenére, hogy a válság már itthon is lecsengett, még mindig tapasztalható egy újabb és újabb gyárbezárási hullám.
Új munkahelyek a versenyszektorban
Nem lenne igazságos, ha csupán a gyárbezárásokról beszélnénk, hiszen számos új üzem jött létre, és az elmúlt két évben a versenyszférában is emelkedett a foglalkoztatottak száma.
Szektorokra bontva könnyű megállapítani, hogy a gépjárműgyártásban jött létre a legtöbb új munkahely, hiszen 2012-ben beindult a termelés a Mercedes gyárban. Az Audi is bővítette üzemét, akárcsak a szentgotthárdi Opel gyár, amely már Európa egyik legnagyobb autómotor gyára. Amellett, hogy ezek a nemzetközi multik több ezer új munkahelyet hoztak létre, további több ezer hazai beszállítónak garantálnak megélhetési forrást, így nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a gépjárműiparban létrejött új beruházások nélkül Magyarország még mélyebbre süllyedt volna. Az autóipar Magyarországon gyakorlatilag új aranykorát éli. Ezt támasztja alá a friss hír is, hogy a BMW is gyárépítést fontolgat országunkban.
Érdemes megjegyezni, hogy az új beruházások egy része nem feltétlenül sorolhatóak a Fidesz-kormány érdemei közé annak ellenére, hogy a kormánypárt szereti learatni a babért. A Mercedes gyár felépítéséről szóló szerződést például még 2009-ben írták alá, így az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházását még az előző kormánynak köszönheti a Fidesz.
A lista a teljességre törekszik, de örömmel várjuk kommentben az esetlegesen kihagyott elemeket!
2013-2014-ben már több hazai gyár is bővítette kapacitását, illetve nagyobb külföldi gyártók is hazánkat választották új beruházás céljából, például az Apollo Tyres. Nem kétséges, hogy a versenyszférában is emelkedett a foglalkoztatás több tízezer fővel, azonban a kormányzati céltól ez még jócskán elmarad.
A különadók nem vonzóak
A 2010-2014-es kormányzati ciklus közepére a beruházási ráta történelmi mélypontjára zuhant, és nem csak az uniós, hanem a régiós átlagtól is jócskán elmaradt. Ebben kiemelt szerepe volt a különadóknak, hiszen több csatornán keresztül is távol tartották az új beruházásokat, ezáltal pedig az új munkahelyek létrehozása is elmaradt:
- Azokban a szektorokban, ahol különadókat vezettek be, vagy árat kellett emelniük a cégeknek/szolgáltatóknak, vagy az új beruházásokat kellett kitolni egy későbbi időpontra. Ez különösen fájó olyan szektorokban, amelyek érdekeltek az infrastruktúra fejlesztésében.
- A banki különadó miatt csökkent a hitelkínálat Magyarországon, igaz a kereslet sem volt magas a gazdaságban tapasztalt bizalmatlanság miatt.
- Nem lehetett tudni, hogy melyik szektor lesz a különadók újabb áldozata, így sokan inkább kivártak, ahelyett, hogy új beruházást hoztak volna hazánkba.
- Ahogy már korábban is írtuk, romló gazdasági környezetben, a rossz kilátások miatt, sokan inkább elhagyták az országot, vagy leépítéseket hajtottak végre.
Foglalkoztatási körkép
Bár az utóbbi pár évben valóban nőtt a foglalkoztatás a versenyszektorban, az aggregált növekedésben még mindig a közmunka volt a döntő. A téli közmunka, majd a közmunkaprogram kibővítése stabilizálta a közmunkások számát 200 ezer környékén. A költségvetési számokból az is kiderült, hogy a kormány továbbra is jelentős szerepet szán a közmunkának.
Bár az elmúlt másfél évben valóban az új munkahelyek létrehozása volt a domináns folyamat a versenyszférában, elégedettek mégsem lehetünk, hiszen az elmúlt pár évben számos patinás szereplő hagyta itt az országot ilyen-olyan okokra hivatkozva. Talán, ha néhány éven keresztül nem éltek volna teljesen bizonytalanságban a gazdasági szereplők Magyarországon, kevesebb munkahely szűnt volna meg és kevesebb közmunkásra lenne szükség. Véleményünk szerint a kormánynak a jövőben arra kell törekednie, hogy a versenyszférában még több új munkahely jöjjön létre - szavatolnia kell a stabil és támogató gazdasági környezetet -, hogy ne a közmunka húzza fel a statisztikát.
