A Magyar Nemzet nemrég szerezte meg azokat a kormányzati terveket, amelyekből kiderül, hogy miképpen alakítanák át a középfokú képzés szerkezetét. A kormány szerint több megfelelően képzett szakmunkásra van szükség, miközben jelenleg túl sokan járnak gimnáziumba. Ezért hetedik végén a kormány kompetenciaméréssel döntené el, hogy a gyermek merre folytathatja tovább a tanulmányait.
A teljesen életszerűtlen ötlet mögötti elv logikus lépésnek tűnhet: a kormány a szakiskolai képzés felé akarja terelni a fiatalok egy részét, tekintve, hogy valóban kevés a jó szakember, ámde a statisztikai adatok azt mutatják, hogy még mindig könnyebben talál magának munkát az, aki érettségivel, még inkább, aki diplomával rendelkezik. A szakiskolai képzéssel rendelkezőknél jóval magasabb a munkanélküliség aránya, mint az EU-átlag. Ennek oka az alapkompetenciák hiánya, amit pont az olyan alapvető tantárgyak segítségével lehet elsajátítani, amelyek az érettségi megszerzéséhez is kellenek.
Az adatok szerint jelenleg a szakiskolákban végzettek kétszer akkora eséllyel szorulnak ki a szakmájukból és lesznek betanított és segédmunkások, mint az érettségizettek. A sokszor pufogtatott indok pedig, hogy Magyarországon diplomás túlképzés van, egyszerűen nem állja meg a helyét: a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve az EU-s országok alsó harmadában vagyunk.
Megalapozatlan kormányzati tervek
Az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói nemrég „Az érettségi védelmében” című tanulmányukban keményen kritizálták azt a kormányzati tervezet, amely a gimnáziumok rovására növelné a szakiskolai képzésben részt vevők létszámát. Az indokok között az szerepel, hogy Magyarországon diplomás túlképzés van, ez azonban nem igaz: a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve az EU-s országok alsó harmadában vagyunk.
Azon kívül, hogy a bevezetendő reformok szembe mennek a Magyarországéhoz hasonlóan fejlett piacgazdaságokban megfigyelhető folyamatokkal, az MTA tanulmánya szerint a kormány tervezete „a többre és jobbra törekvő családok százezreit fosztaná meg az anyagi boldogulás és a munkában való kiteljesedés lehetőségeitől.”
A kormányzat terve az úgynevezett „duális szakképzés” bevezetése, ámde olyan unortodox, magyaros módon, hogy a szakiskolákat a Nemzetgazdasági Minisztérium alá rendelik, s leválasztanák róluk az érettségit adó intézményeket. Azonban ahogy az MTA megfogalmazta, a kormány reformtervei „a célként megjelölt duális képzés természetének teljes félreértéséről tanúskodnak”. A főképp Németországban jellemző duális szakképzés ugyanis jelentős mértékű közismereti oktatást is nyújt a tanulóknak.
Felmerült az az ötlet is, hogy a hetedik osztály végén egy kompetenciamérés segítségével döntenék el, hogy a gyermek merre folytathatná tovább saját tanulmányait. A Nemzetgazdasági Minisztériumnál sem tagadták, hogy dolgoznak ezen az elképzelésen, illetve ezzel egyidejűleg jelezték, hogy (a jelenlegi állás szerint) a felmérés nem lenne kötelező érvényű.
Az NGM szerint a szakképzés átalakítása azért halaszthatatlan feladat, mert nincs elegendő mennyiségű és megfelelő képzettségű szakember a munkaerőpiacon. A minisztérium azt is megállapította, hogy a szakképzés eredményességét az veszélyezteti többek között, hogy az alapfokú oktatásból belépők képzettsége gyakran rendkívül gyenge. Ha ez valóban így van, akkor érthetetlen, miért „önkéntes” kompetenciaméréssel akarják megoldani ahelyett, hogy egy működőképes alapfokú oktatási rendszert hoznának létre.
Elvileg az logikus lépésnek tűnhet, hogy a kormány a szakiskolai képzés felé akarja terelni a fiatalok egy részét, tekintve, hogy valóban kevés a jó szakember, ámde a statisztikai adatok azt mutatják, hogy még mindig könnyebben talál magának munkát az, aki érettségivel, főleg aki diplomával rendelkezik. A szakiskolai képzéssel rendelkezőknél jóval magasabb a munkanélküliség aránya, mint az EU-átlag. Ennek oka az alapkompetenciák hiánya, amit pont az olyan alapvető tantárgyak segítségével lehet elsajátítani, amelyek az érettségi megszerzéséhez is kellenek.
Az NGM azért erőlteti mindenképpen a szakképzés átalakítását, mert nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és megfelelő képzettségű szakember a munkaerőpiacon. Ebben pedig az is szerepet játszik, hogy aki tehette, külföldön próbál szerencsét. Ahogy korábban is írtuk, az elmúlt években teljes szakmák léptek le Magyarországról.
A magyar kormány az oktatás problémáinak a megoldása érdekében eddig annyit „tett”, hogy 18-ról 16 évre változtatta meg a tankötelezettség korhatárát. Ezzel párhuzamosan három évre csökkentették a szakképzést, ahol ráadásul drasztikusan megvágták a közismeretei tárgyak oktatását is. A munkaadók által fontosnak tartott kulcskompetenciák fejlesztése helyett a lexikális tartalmak erőltetése áll a középpontban a jelenlegi oktatási szisztémában.
Munkaalapú társadalom a tudásalapú társadalom helyett
A kormány által meghirdetett munkaalapú társadalom pedig gyakorlatilag arról szól, hogy az államnak gyártósorok mellett álló, alacsony bérért dolgozó emberekre van szüksége, nem pedig olyan magasan kvalifikált munkaerőre, akik képesek válaszolni a XXI. század kihívásaira. Nehéz logikát találni a köz,- és felsőoktatásból való forráskivonásra. Talán úgy gondolják, hogy a kevés értelmiségit, aki kell a rendszer fenntartásához, a kormányhoz teljesen lojális egyházi iskolarendszer és Matolcsy tündériskolája kiképzi majd.
Ha a kormány mindezeken kívül komolyan gondolkodik a hetedik osztály végén bevezetendő kompetenciamérésen, hogy ezáltal valamilyen módon hatással legyen arra, hogy a diákok hol is folytassák tovább a tanulmányaikat, akkor azt a hatást érhetik el, hogy a gyermekek már középiskolát is külföldön fogják elkezdeni, nem csak az egyetemet.
Az MTA professzorai, akik valóban értenek az oktatáspolitikához, egy egész más utat vázoltak fel. A rengeteg kritika mellett az MTA tanulmánya arra is ad tippeket, milyen lépésekre lenne szükség. Ők Lengyelország példáját hozzák fel, ahol is éppen meghosszabbították az alapképzést, jelentősen növelték a tanári béreket, továbbá módszertanilag is újítottak a pedagógiában. Az eredmények a lengyeleket igazolják, elég csak az oktatási kompetenciákat mérő PISA-tesztre gondolni, amelyben elhúztak mellettünk.
