Március 22. volt az első (nem ünnepnapra eső) hétvége, amikor a vasárnapi zárva tartás miatt a legtöbb bolt nem nyithatott ki. Pangó plázák és üresen álló hipermarket parkolók, ez volt a jellemző a "jeles" napon. A nagyvárosok szélén elhelyezkedő bevásárlócentrumok szellemvárossá váltak, és persze a Fidesz kormányzásában immár elmaradhatatlan káoszélmény most is jelen volt. Sokak számára ugyanis egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy akkor most melyik bolt is maradhat/van nyitva, és melyik nincs.
A forgalomcsökkenés nyilvánvaló, ahogy az is, hogy a többségnek nem tetszik a kialakult helyzet. Az Ipsos felmérésében a válaszadók 68 százaléka nem értett egyet, vagy ellenzi a zárva tartást, ami jelentős többségnek mondható. De a vasárnapi zárva tartás még az NGM szerint sem jó: ezt egy 2011-es kutatás bizonyítja. A nyilvánosságra került hatástanulmányban nyilvánvalóvá vált, hogy ha a zárvatartást valóban bevezetnék, annak csak káros hatásai lennének. Többek között 20 milliárdos forgalomcsökkenést, 50 milliárdos kiesést a költségvetésből és 15 ezer munkanélkülit prognosztizál a szöveg.
A törvény körül az elmúlt napokban teljes tragikomédiát láttunk kibontakozni: a minisztérium a végsőkig próbálta letagadni azt, hogy tanulmányt készített volna a boltzárról, pedig ezt egy normális kormány épphogy bizonyítani akarná, ezzel elkerülve még a dilettantizmus látszatát is. De mostanra megszokhattuk, hogy a NER-ben most is érvényesült a duplagondol.
Kép forrása: Origo
Senkinek sem jó a vasárnapi zárva tartás
Amikor 2014 őszén a KDNP bejelentette, hogy ismét kezdeményezni fogják a vasárnapi zárva tartását bevezetését, már akkor tudni lehetett, hogy az ötlet a többségnek nem fog tetszeni. Ennek nagyon egyszerű oka az, hogy semmilyen racionális magyarázatot nem tudtak azzal kapcsolatban megfogalmazni, hogy miért is szükségszerű a vasárnapi zárva tartás. Az ötlet amúgy nem először pattant ki a kereszténydemokraták fejéből, már 2011-ben is felhozták, végül azonban semmi sem lett az akkori tervből. Ahogyan már korábban is megírtuk gazdaságilag sem indokolt a zárva tartás, és inkább árt, mint segítene.
Azóta számos reprezentatív felmérés készült, és ezek egyaránt azt mutatják, hogy a lakosság többsége ellenzi a törvényt. Legutóbb az Ipsos felmérésben mondta azt a válaszadók több mint kétharmada, hogy ellenzi, vagy nem ért egyet a törvénnyel.
De talán ennél is fontosabb, hogy maga a Nemzetgazdasági Minisztérium is rendelt még 2011-ben - amikor először vetődött fel az ötlet - egy kutatást a témával kapcsolatban, ami szintén azt taglalta, hogy az intézkedésnek számos negatív hatása lenne, ráadásul a lakosság részéről is negatív érzelmeket váltana ki. Talán részben ennek köszönhető, hogy végül 2011-ben feledésbe merült az ötlet. Az NGM amúgy próbálta letagadni a tanulmány létezését, annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy 3,2 millió forint értékben kötöttek szerződést a vizsgálat elkészüléséről. A minisztérium végül elismerte a dokumentum létezését, de úgy fogalmaztak, hogy az csak egy szimpla felmérés, és nem háttértanulmány. Magyar nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy a Fidesz nem tulajdonít komolyabb jelentőséget a kutatásnak.
Tény, hogy az akkori kutatás nem áll összhangban a most elfogadott törvénnyel/szabályozással, viszont a Fidesznek ennek ellenére tisztában kellett lennie azzal, hogy a vasárnapi zárva tartásnak negatív hatásai lehetnek, és az emberek többsége ellenzi azt.
Az NGM által megrendelt kutatásban arra jutottak a szerzők, hogy a vasárnapi zárvatartás miatt akár 10 ezer ember is elveszítheti a munkahelyét, és a költségvetés közel 50 milliárd forinttól eshet el.
Érvek? és ellenérvek
A Fidesz-KDNP "legerősebb" érve az volt a vasárnapi zárva tartás mellett, hogy a szabályos lehetővé teszi, hogy a családok együtt legyenek vasárnaponként, és mással tudják el tölteni a szabadidejüket. Csakhogy az Ipsos felméréséből is kiderült, hogy a családok többsége eddig is együtt volt: a válaszadók 77%-a mondta azt, hogy eddig is otthon töltötte a szabadidejét. A kereszténydemokraták tehát eddig sem kellett attól tartaniuk, hogy az embereknek nincs szabadideje. De ha egy kicsit is racionálisan gondolkodunk, akkor fel kell tenni azt a kérdést, hogy egy demokráciában miért is akar bármilyen párt egyáltalán beleszólni abba, hogy az ember mit tegyen vasárnaponként. Aki pihenni akart az eddig is pihent, aki vásárolni az vásárolt, és voltak akik különböző okok miatt arra kényszerültek, hogy vasárnap vásároljanak, mert csak ekkor volt rá idejük. Az ő életüket most megnehezíti a törvény.
De számos érv szól még a vasárnapi zárva tartás ellen:
- A kormány megint úgy vitt át az országgyűlésen egy törvényt, hogy arról nem készült semmilyen friss hatástanulmány. Az egyetlen létező kutatás pedig ellentmond a szabályozásnak, tehát ezen az alapon el sem kellett volna fogadni a törvényt.
-Boltbezárások és elbocsátások már év elején voltak a törvény miatt. Gazdasági szempontból nem indokolható a szabályozás, mivel a forgalom csökkenését eredményezi. A határmentén például egyértelműen érezhető a forgalomcsökkenés, akik eddig átjártak a környező országokból vasárnaponként, most biztosan nem Magyarországon fogják elkölteni a pénzüket. (A Fidesz szerint nincs forgalomcsökkenését, már azt nem tudni mire alapozták ezt.)
- A Fidesz szerint azért jó az ötlet, mert a kis családi vállalkozásokat hozza helyzetbe a multikkal szemben. Csakhogy ez egyrészt versenyellenes, másfelől, az emberek többsége nem véletlenül vásárolt nagyobb hipermarketekben: méretgazdaságosság és abból fakadó olcsóbb árak. A Fidesz gyakorlatilag belekényszeríti a lakosság egy részét, hogy olyan helyen próbáljanak meg vásárolni, ahol jóval drágább minden, már ha egyáltalán van a közelükben olyan bolt, ami nyitva van. Ráadásul ez nyilvánvalóan torzítja, felborítja az amúgy kereslet és kínálat alapján működő piaci folyamatokat.
- Ha vasárnapi zárva tartás miatt a plázák is kénytelen lesznek bezárni vasárnaponként (ha nincs elég ember nem éri nyitva tartani pár kávézó/étterem és a mozi miatt), akkor csökken a környezetben élő emberek szabadidő lehetősége. Ráadásul a szolgáltató egységek is elbocsátásra kényszerülhetnek a csökkenő forgalom miatt.
- Akik vasárnap dolgoztak pótlékot kaptak ezért, ettől most elesnek. Nem beszélve a rengeteg egyetemistáról, akik eddig a hétvégén megkeresett zsebpénzből fedezték a kiadásaikat. A boltzár miatt közülük sokra nem lesz már szükség. Magyarországon a fizetésének csökkenésével nehéz lenne kampányolni, pedig a vasárnapi boltzár a gyakorlatban ezt okozta azoknak, akiknek így már nem jár a tízezres nagyságrendű vasárnapi pótlék. Egyesek úgy kalkulálnak, hogy akár 15-20 ezer forinttal is csökkenhet a keresetük, ha minden vasárnap kiesik az adott hónapban.
Káosz mint mindig
Az első vasárnapi zárva tartás körül nagy volt a káosz, mivel a folyamatosan változó törvény miatt nem lehetett tudni, hogy végül melyik bolt van zárva és melyik nincs. A kezdetben még úgy tűnt, hogy a világörökségi területeken lévő boltok nyitva maradhatnak, a Fidesz viszont úgy döntött, hogy nekik is zárva kell maradniuk. A módosítás viszont csak akkor fog életbe lépni, amikor a Magyar Közlönyben is kihirdetik.
Meddig marad ez így?
A VOSZ és a Liga az alkotmánybírósághoz fordul a vasárnapi zárva tartás miatt, viszont kétséges, hogy a Fidesz többségű alkotmánybíróság számukra kedvező döntést fog hozni.
Egy másik opció a népszavazás -amitől még Lázár János is tart -, viszont ha sikerülne is eljutni odáig, hogy népszavazás legyen a kérdéssel kapcsolatban, akkor is 50%-os részvétel kellene ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen, ami gyakorlatilag lehetetlen kihívást jelentene az ellenzéki pártoknak. A baloldali pártoknak jelenleg nincs ekkora mozgósító erejük, és az szinte kézzel fogható, hogy a Jobbikkal nem állnak össze.
Az pedig biztosra vehető, hogy a Fidesz-KDNP nem fog kihátrálni a törvény mögül, ütközzön bármekkora ellenállásba is - az erőpolitika eddig csak a tízezres tüntető tömegekkel szemben fújt visszavonulót. Így, ha nem lesznek újabb tömegtüntetések, az egyetlen lehetőség az, hogy ha majd lesz valamikor kormányváltás, akkor az új kormány eltörli a törvényt.