A helyzet mutyi-téren változatlan, illetve igenis változik: sajnos rossz irányba. Továbbra is elmondható, hogy a korrupciót állami szinten űző kormányzat intézkedéseinek köszönhetően az Unió egyik legkorruptabb országának mondhatjuk magunkat.
A korrupció mára nem a rendszer velejárója, hanem a rendszer maga: az alapképlet szerint általában egyéni képviselői indítványként benyújtott, tehát a parlamenti vitát kikerülő jogszabály-módosításokkal átrendezik a tulajdonviszonyokat és (államosítás helyett) baráti kezekbe játsszák az adott piacot. A közbeszerzések és az állami megrendelések szintén haverok zsebében landolnak, így a gazdasági hátországban hatalmas vagyonok találtak gazdára. A személyre- és cégekre szabott jogszabályalkotás mára rutinművelet lett.
A lista immár bővült az oszlopreklám-mutyival, amelynek lényege, hogy újra lehet majd a közutak melletti villanyoszlopokon és telefonpóznákon reklámot elhelyezni, miután 2012-ben még baleset-veszélyességre hivatkozva betiltottá azokat. Mondanunk sem kell, azóta változtak a hirdető cégek tulajdonviszonyai. Aki jól jár: Garancsi István, Orbán Viktor jó barátja. Ugyanaz a Garancsi István, akinek érdekeltségéhez fűződő cég nyerte el a 2017-es vizes világbajnokság helyszínének építésére kiírt közbeszerzési pályázatot. De Sánta János, Lázár közeli barátja is elégedett lehet: magáénak tudhatja a Napi Gazdaság 49 százalékos tulajdonrészét. És akkor még a most készülő audit-mutyiról nem is beszéltünk!
Garancsi István, a kötélbarát milliárdos vállalkozó
Elöljáróban csak annyit az egyébként Videoton tulajdonos és MET (Magyarország Energiakereskedő Zrt.) résztulajdonos Garancsiról, hogy az írásban felsorolt mutyik felének főszereplője. Ezen kívül egy Figyelőben megjelent interjú-portré szerint a következő derül ki róla: a miniszterelnököt eredetileg az általa 2007-ben megvásárolt Videoton FC révén ismerte meg, ahol gyakran ültek együtt a díszpáholyban. A kapcsolat akkor fűződött szorosabbra, amikor egyszer elvitte Ausztriába túrázni Orbánt, feleségét, Lévai Anikót, Hernádi Zsolt Mol-vezért és egy barátját. Garancsi a kapcsolatot kötélbarátságnak nevezi (az elnevezés az összekötött hegymászók egymásra utaltságára utal). Ennek az egymásrautaltságnak megértése pedig fontos részlet a lenti mutyik hátterének megértéséhez is.
Oszlopreklám-mutyi
2012-ben betiltották a közutak melletti villany- és telefonpóznákon való plakátelhelyezést. A kormány hivatalos indoklása szerint azért, mert az balesetveszélyes... A valódi ok viszont inkább abban keresendő, hogy az oszlopokra helyezhető reklámokkal akkor még a spanyol érdekeltségű Esma-csoport foglalkozott, amely a Simicska Lajoshoz köthető Mahír-cégcsoport konkurenciája volt. Az Esma 2012-es tiltás után gyakorlatilag csődbe ment, a spanyol tulajdonosok részben kivonultak az országból – írja a napi.hu.
Ez már csak azért is tűnik valószínűbb oknak, mert azóta az Esmába beszállt a kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló Garancsi István is. S láss csodát, hirtelen újra engedélyezték az oszlopokon elhelyezett hirdetéseket. Mit nekünk balesetveszély! A jó fideszes veszélyesen él.
A közterületi reklámmal foglalkozó, spanyol-magyar Esma Zrt.-nek április 21-től van új tulajdonosa, az április elsején alapított Gar-Dam Tanácsadó Zrt., amelynek többségi tulajdonosa a vezérigazgató Gátai Péter – derül ki a Céginfo.hu adataiból. A cégben, a Népszabadság információi szerint 30 százalékos tulajdonos Garancsi István milliárdos nagyvállalkozó, többek között a Videoton foci klub többségi tulajdonosa. A vásárlást a hirdetési piacon a cégtulajdonos jólértesültségével magyarázták, bár akkor még a közlekedésért felelős fejlesztési tárca tagadta, hogy a közutak melletti oszlopreklámok újbóli engedélyezését tervezik, mivel azok továbbra is balesetveszélyesek.
veszélyesen él – derítette ki a napi.hu.
Az autósok biztonsága természetesen elsődleges fontosságú a kormány számára - egészen addig, amíg egy haverhoz nem kerül a plakátbiznisz. A javaslatot egyébként a gazdasági bizottság nyújtotta be - tehát még hátravan egy parlamenti nyugtázás.
Úszóvébé-mutyi
Listánk következő mutyija a 2017-es vizes világbajnokság helyszínéül szolgáló komplexum megépítésének ügye. A nyertes ismét Garancsi István, aki nemrég szerzett magának egy céget, a Market Építő Zrt.-t, amellyel máris bezsebelhette a 40 milliárdos munkát. A tendert Garancsi cég a Strabag-MML Kft. és a Magyar Építő Zrt.-vel „versenyezve” nyerte el.
A Garancsi-féle Market Építő Zrt. szép számban nyert már állami beruházásokat, például a Fradi-stadion építését is. A Market Építő 2013-ban nettó 38,6 milliárdos bevételt termelt és 740 millió forintos üzemi eredményt ért el, tavaly pedig 49 milliárdos árbevétel mellett 1,187 milliárdos adózott eredményt értek el, amiből 880 milliót osztalékként kivettek. Hozzájuk köthető még egy nagy projekt, a Wizz Air Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren épülő 2000 négyzetméteres csarnokának kivitelezése.
Napi gazdaság mutyi
Közben Lázár János holdudvara is épül-szépül, a miniszter ismerőse, Sánta János, a Continental Dohányipari Csoport elnöke, amely a magyarországi trafikok kizárólagos nagykereskedőjeként az utóbbi időszak dohányipari átalakulásának legnagyobb nyertese. Sánta június 11-én szerezte meg az új Magyar Nemzetnek szánt napilap 49 százalékos tulajdonrészét Liszkay Gábortól, 69,76 millió forintért. Ezzel, hogy bevásárolta magát a miniszterelnökséget vezető miniszter pozíciója erősödik a médiában, amelynek egy másik óriási szelete már Habony-kézben épülget.
A Napi Gazdaság még áprilisban került Liszkay Gáborhoz, azelőtt a Századvég tulajdona volt, és így Habony Árpád hatása lehetett erős. Habony azóta létre hozta saját médiacégét Modern Media Group néven, aminek ingyenes hetilapját a Századvég kommunikációs igazgatója, Keresztesi Péter menedzseli. És hogy bezárjuk a kört, a dohánynagykerekben is megjelenik Habony-kapcsolat, a másik nagy nyertes BAT (British American Tobacco) felügyelőbizottságában ugyanis nemrég az a Lánczi Tamás kapott helyet, aki Habony Londonban bejegyzett tanácsadócégének is az ügyvezetője – írja az index.hu.
Készülőben az audit-mutyi?
Alakul az audit-mutyi is. A pénzügyi társaságok leendő informatikai tanúsítóira vonatkozó kormányrendelet-tervezetet erős kritikával illette az érintettek érdekképviselete, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége. Az ügy előzménye, hogy a brókerbotrányok ürügyén a Fidesz a pénzügyi társaságok, vagyis a bankok és a biztosítók számára a tavaly kiötölt közműszámla-tanúsításra hasonlító informatikai auditot kíván kötelezővé tenni.
Az átvilágítás már nyilvánosságra hozott céljai hasonlítanak a számlatanúsítványnál megszabott követelményekhez: garantálni kell a rendszer „zártságát” és azt, hogy senki ne férhessen hozzá szabálytalanul. Az egyelőre nem nyilvános kormánytervek szerint a leendő tanúsító szervezetekkel szemben ennél jóval hosszabb és részletesebb követelménylista lesz. Ez a közműszámlaügyben már kiforrott, a szakma szerint egyedül a Hunguard Kft.-re szabott elváráslista jelentős kibővítésének minősíthető – írja a Népszabadság.
Az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) egyébként véleményezőként szerepel a tervezeten, véleményét azonban úgy tűnik, nem vették figyelembe. Az IVSZ szerint az erősebb szabályozás és a tanúsítók minőségalapú szűrésének igényét senki nem vitatta, de a tervezet nem eredményezi a szolgáltatás minőségének javulását. A közölt feltételek ugyanis nem állnak összhangban az információbiztonsági szakma nemzetközi szabványaival.
A szükségtelenül túlságosan leszabályozó előírás a célra amúgy alkalmas vállalkozások nagy többségét lehetetlenítené el a szakmai munka folytatásától. A rendelettervezetben nem pontosították a tanúsító szervezet fogalmát, elvárt tevékenységi körét és azt se, mi lenne a pontos feladata, mely rendszerek összességét kell tanúsítani, ezenkívül pedig az érdekképviselet szerint több sebből vérzik és szakmailag átgondolatlan. Talán nem is véletlenül.