Az elmúlt hetekben Brüsszel ismét odacsapott a Fidesz mutyi és havertámogató politikájának, amikor egyrészt felfüggesztették az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat és a dohányadót, másrészt befagyasztották az útépítéshez kapcsolódó támogatásokat a versenyellenes magyar szabályozás miatt.
Az Európai Unió már hónapokkal ezelőtt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel az új törvények súlyosan versenyellenesek voltak (a dohánypiacra kivetett új adó esetén még szakértőnek sem kellett lenni ahhoz, hogy látni lehessen, az adó a haveri cégeknek kedvez), az útépítési támogatások kifizetései pedig már 2014-ben is akadoztak. Utóbbival kapcsolatban ráadásul nemcsak a versenyellenes szabályozás a probléma, hanem a feltűnően magas költségek is. Nem egyszeri eset, hogy Magyarországon egy adott útszakasz megépítése akár két-háromszor annyiba kerül, mint más uniós országokban.
A brüsszeli pofon még nem végleges, mert az eljárás folyamatban van. A nagyobb multik lobbierejéből kiindulva azonban (jelen esetben jogos a panasz) nagy valószínűséggel a kormánynak végül változtatnia kell a törvényeken.
Mit is jelent a brüsszeli eljárás?
Brüsszel az elmúlt 5 évben számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, elsősorban azért, mert az országgyűlés fideszes többsége által elfogadott törvények sértették az uniós jogot, azon belül is a piaci versenyhez kapcsolódó jogokat. Nincs ez másképpen az új eljárásokkal sem: mind az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, mind a dohányipari cégekre kivetett új adó, mind az útépítésekhez kapcsolódó új szabályozás számos aggályt vet fel, és szinte teljesen egyértelmű, hogy bizonyos cégeket próbálnak helyzetbe hozni a törvények által.
Ebben a helyzetben a külföldi multinacionális cégek joggal fordultak Brüsszelhez, az adók felfüggesztése azonban még nem jelent teljes sikert számukra, mivel az eljárás/vizsgálat folyamatban van, ami nem 1-2 hetes folyamat.
Átlátszó dohánymutyi
A baráti cégek támogatása közül is a legátlátszóbb az új dohányipari adó, amellyel kapcsolatban nyugodtan el lehet mondani, hogy még csak a látszatra sem adtak a megalkotói.
Az új adó gyakorlatilag kicsinálja a legkisebb piaci szereplőket, és súlyos terhet ró a legnagyobbakra, miközben van néhány "szerencsés", akit alig érint az adóteher. Ezt szemléleti az alábbi ábra is:
kép forrása: index.hu
A sávos adó így épül fel: 30 milliárd forint alatti árbevétel esetén 0,2 százalék, de legalább 30 millió forint, 30 és 60 milliárd forint között 2,5 százalék, 60 milliárd felett pedig 4,5 százalék a kulcs. Ez nagyon kedvező a Róna és Continentalnak (utóbbi Lázár János miatt lehet ismerős mindenki számára) mivel árbevételük épphogy meghaladja a 30 milliárd forintot, a nagyok viszont jóval több adót fizetnek a nagyobb árbevétel miatt. Igazán nagyot buknak azok a legkisebb piaci szereplők, akik a 30 milliós minimum miatt gyakorlatilag kiszorulhatnak a piacról.
Az új adóval a Fidesz már annyira túltolta a dohánymutyit, hogy az Brüsszelnek is szemet szúrt, így nem véletlenül indult meg a kötelezettségszegési eljárás, ami miatt most az adót is felfüggesztették ideiglenesen. Érthetően mind a piaci szereplőknek, mind az Európai Uniónak elege lett a diszkriminatív szabályozásból.
Külföldi élelmiszerláncok szívatása
De az Európai Uniónak nemcsak a dohányipari szabályozással kapcsolatban merültek fel problémái, hanem az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal is, amit szintén felfüggesztettek.
Brüsszel azért tiltotta meg az adó beszedését, mert a Fidesz úgy változtatta meg a felügyeleti díj mértékét, hogy az igazságtalanul a nagyobb külföldi multikat sarcolja, ráadásul teljesen irreális mértékben: a sávossá váló díj 50 milliárd nettó árbevétel feletti cégeknél emelni az adó mértékét, a legnagyobb cégek pedig a korábbi díj hatvanszorosát lennének kénytelenek befizetni az államnak. Az új szabályozás vesztesei természetesen az olyan nagyobb multik lennének, mint a Tesco, vagy a Spar, nyertesei pedig a haveri cégek, mint például a Fidesz-közeli CBA. A versenyellenes szabályozás miatt azonban Brüsszel eljárást indított Magyarország ellen, és hasonlóan a dohányipari adóhoz, ideiglenesen felfüggesztette azt.
De miért is csípi a kormány szemét a Tesco vagy az Interspar? Egyszerűen azért, mert egy több 1000 milliárdos piacról van szó, ahol az emberek pénzük jó részét a nagyobb külföldi multikban költik el, és nem a a hazai vállalkozásoknál. A Fidesz így próbálja meg újra felosztani a piacot, de azzal már nem foglalkoznak, hogy a lakosság miért nem a hazai tulajdonban lévő boltokba jár. Minőségibb termékek, méretgazdasági szempontok miatt olcsóbb termékek, nagyobb választék, jobb üzleti modell, mindez kit érdekel, a Fidesznek csak az számít, hogy a baráti vállalatokat helyzetbe hozza versenyellenes intézkedésekkel.
Drága baráti útépítések
Brüsszel ráadásul nemcsak a versenyellenes adók (egyben tiltott állami támogatások) miatt emelt kifogást, hanem az útépítésekhez kapcsolódó hazai szabályozás miatt is.
A legtöbb pályázati kiírásban ugyanis az szerepelt, hogy csak az aszfaltozhat, akinek 50 kilométeres körzetben aszfaltkeverő telepe van. A szigorú megkötés például kizárta a mobil aszfaltkeverőket a legtöbb pályázatból. Valójában azonban az volt a szabályozás célja, hogy kizárják a külföldi cégeket az útépítésekből, és elsősorban a hazai baráti cégeket hozzák előnybe, például az akkor még baráti cégnek számító Közgépet (azóta már a Közgéppel megromlott a kormány viszonya, és sorra hozza az olyan intézkedéseket, amellyel kizárja a pályázatokból a vállalatot).
A Bizottság emiatt felfüggesztette az útépítésekhez kapcsolódó támogatások kifizetését, másfelől még 2014-ben büntetés befizetésére kötelezte Magyarországot. A visszamenőlegesen 25 százalékos korrekció körülbelül 60-90 milliárd forint lehet, amit 2014-ben a kormány még különadó bevezetésével próbált megoldani (legalábbis felmerült az az ötlet, hogy megadóztatnák a szektor szereplőit), részben pedig ez vezetett ahhoz, hogy megromlott a Fidesz és a Közgép kapcsolata - az adó bevezetését végül elvetették. Az ügy azóta is folyamatban van, Brüsszel ragaszkodik a 90 milliárdos büntetéshez, júliusban pedig teljesen felfüggesztették az útépítéshez kapcsolódó finanszírozást. Emiatt a magyar kormány bírósághoz fordul, viszont ha a bíróság is Brüsszelnek ad igazat, akkor jóval nagyobb, akár több 100 milliárdos büntetést is fizethetünk, amelynek biztosan nem lenne meg a költségvetési forrása.
Elhúzódó ügy lehet a bírósági döntés, összességében viszont elmondható, hogy a magyar kormány szénája nem áll jól Brüsszelben, mivel a baráti cégek támogatását annyira túltolták, hogy az már az Európai Uniónak is kellemetlen (szabályok és uniós jogok megszegése, korrupció, és még hosszasan lehetne sorolni).
