Alacsonyabb fordulatszámon, de továbbra is dúl a harc Orbán Viktor és Simicska Lajos között. És bizony még mindig a miniszterelnök áll nyerésre: gyakorlatilag nem telik el hónap anélkül, hogy ne vinne be egy-egy újabb ütést régi barátjának. Lassan, de biztosan kiszorítják Simicska embereit az állami vállalatok éléről, a Közgépet eltiltották az állami közbeszerzési pályázatoktól, és még kedvenc kézilabdacsapatának állami szponzorai is elfogytak.
Hacsak nincs valami igazán erős terv a tarsolyában, csupán médiabirodalmának újabb fokozatra kapcsolt kormánykritikussága vajmi kevés lesz a kormányzati nehéztüzérséggel szemben. No, nem mintha cégei kivéreztetésével olyan egyszerűen sarokba lehetne szorítani az ország egyik leggazdagabb emberét, aki ráadásul Orbán szerint „a legokosabb volt egyébként közöttünk”. 
Egy barátság vége, avagy mi történt eddig?
A 2014-es kormányalakítás nem pont úgy zajlott, ahogy azt egy hatalmon maradó, kétharmados erőtől várni lehetett: szokatlan személycserék és még szokatlanabb kormányzati bénultság volt jellemző a kormányoldalon. A háttérben pedig egyre többen sugdosták, hogy megrendült a viszony a Fidesz gazdasági hátországát megalapozó Simicska és a politikai hatalom legfőbb hordozója, Orbán Viktor között. Ami korábban csak pletykaszinten volt terítéken Magyarország egyik legsikeresebb vállalkozója és Orbán Viktor kapcsolatáról, az februárra valósággá vált. Tényleg megromlott a viszonyt Orbán Viktor és Simicska Lajos között, ami odáig fajult, hogy a vállalkozó nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette a miniszterelnököt. Ráadásul márciusban még az ügynökvád is előkerült.
A háború hamar eszkalálódott, és két fronton merevedett meg: a személyzeti politika (Orbán Viktor szépen elkezdte megtisztítani kormányát a Simicskához hű emberektől) és a gazdasági érdekek mentén ( a Közgép pedig hirtelen jóval kevesebb tendert nyert meg, mint korábban). Erre válaszul a Simicska uralta médiumok, így többek közt a Magyar Nemzet és a HírTV is jóval kritikusabbá vált a kormánnyal szemben, az ügynökvádat például címlapon hozta a Nemzet. Márciusban aztán a kormány leállíttatta a Közgép által épített M4-es autópályát is, Simicska emberei pedig sorra hullanak ki a közigazgatásból, valamint állami cégek vezető székeiből.
M4 akkor és most
Érdekes módon a kormány tagjai az elmúlt években nem kifogásolták az Abony-Fegyvernek autópálya-szakasz kilométerenkénti 3,7 milliárdos árát, amit az Orbán-Simicska háború kitörése után hirtelen nagyon sokallni kezdtek. 2013 novemberében például Németh Lászlóné (még nemzeti fejlesztési miniszterként) azt válaszolta Jávor Benedek, a költségek túlárazását firtató írásbeli kérdésére, hogy:
„Az ajánlatok bírálata során vizsgált árak, egységárak nem voltak magasabbak az utóbbi időszakban más munkákra kiírt közbeszerzési eljárások során beérkezett ajánlatokban szereplő áraknál, egységáraknál.”
Sőt, akkor még Lázár János szerint is racionális volt a költség:
„Megítélésem szerint az M4-es autópálya-beruházás kilométerenkénti fajlagos költségének mértéke nem minősíthető irracionálisnak (...)”
A miniszter a magas árat műszaki nehézségekkel, a forint árfolyamának és az üzemanyagok árának ingadozásával, valamint a drága hitelekkel magyarázta.
Fél év elteltével Lázár János most mégis arra kíváncsi, hogyan sikerült az Alföldön négymilliárd forintból kihozni egy kilométer autópályát. Érdekes, hogy korábban ez a kérdés nem merült fel benne.
Mindenesetre nem sokkal később a kormány jókora hazugságok árán, de leállíttatta a beruházást, mostanra pedig minden valószínűség szerint az M4-es autópálya tervezett helyén csupán gyorsforgalmi út lesz.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a korábbi szövetséges jóval visszafogottabban használja fegyvertárát, mint Orbán Viktor. Simicskáról az egynapos kirohanása és Orbán ügynökmúltjára tett utalásai után ismét nagyon keveset hallani, úgy tűnik az oligarcha védekező állásba kényszerült.
Simicska embereinek kiebrudálása
A háborút a szereplők két fronton vívták: a személyzeti politika, illetve a gazdasági érdekek mentén. Orbán Viktor szépen elkezdte megtisztítani kormányát a Simicskához hű emberektől. Felszámolták az NFÜ-t, ahonnan már korábban menesztették Petykó Zoltánt, a Közgép felügyelőbizottságának korábbi elnökét. Az uniós pénzek elosztását Lázár János vette át. A Miniszterelnökségről Győri Tibor (korábban Mahir), a fejlesztési minisztériumból Schváb Zoltán (Közgép) kényszerült távozni. A tárca élére Németh Lászlóné helyett Seszták Miklós került, aki átalakította a minisztériumok beszerzéseit és leállíttatta a szerződéskötéseket.
2015-ben aztán folytatódtak az elbocsátások: A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő éléről már februárban leváltották Marton Pétert, akit még Németh Lászlóné ültetett pozícióba 2013-ban. Vida Ildikót, a NAV minden értelemben megbukott elnökét pedig július 20-ai hatállyal bocsátották el mondatták le. Mivel Vida Ildikót egyértelműen Simicska embereként tartották számon, csupán idő kérdése volt, hogy mikor kényszerül távozni a közigazgatásból. De távozni kényszerült Szentpétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója is, - noha az állami vállalat a vezetése alatt soha nem látott nyereséget ért el. A probléma tehát nyilvánvalóan nem a manageri képességeiben volt, sokkal inkább abban, hogy előtte a BÁV (Simicska érdekeltsége) vezetőségéből került az állami cég élére.
Bár Németh Lászlónét, a korábbi fejlesztési minisztert is egyértelműen Simicska emberének látja a kabinet, egyelőre valamiért mégis megtartották államtitkári pozícióban. Ugyanez már nem mondható el az energetikai cégeknél, az Index szerint a simicskátlanítás ezeknél a cégeknél teljes gőzre kapcsolt:
Távozottni kényszerült az elmúlt időszakban Baji Csaba, az Magyar Villamos Művek vezetője, Gopcsa Péter, a távvezetékeket építő MVM Ovit leányvállalat elnöke, és Nagy Sándor, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója is. De távozik Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó és pénzügyi államtitkára is.
A pályázati pénzek megvonása
Érdekes az is, hogy az Origo szerint az elmúlt évek sikerei után a Közgép február óta mindössze egyetlen közbeszerzésen indult sikerrel: májusban egy kerékpároshíd építésére nyert el nettó 9,77 millió forintot úgy, hogy volt olyan cég, amely ugyanezt a munkát 25 millió forintért vállalta volna. Akkor az eredetileg becsült 7,1 milliós összegnél 2,67 millióval drágábban is nyerni tudtak.
A kiszorítást a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) folytatta júliusban, amikor azért zárták ki a Közgépet, mert az túl olcsó ajánlatot adott be egy közbeszerzésre. Az állam azért fizet inkább 238 millió forinttal többet egy másik cégnek, mert nem hitték el a Közgépnek, hogy ennyivel olcsóbban képes felújítani az arra váró felüljárót. Pedig ez esetben a Közgépnek volt igaza. Az olcsó ajánlat ugyanis csak azért volt lehetséges, mert a cég telephelye három buszmegállóra van a területtől, így jócskán le tudták volna faragni a szállítási költségeket. A BKK mégis kizárta, így az adófizetők pénzéből végül negyedmilliárddal többet fizethet ki az állam.
Legutóbb pedig Simicska Lajos cégét azzal tette évekre partvonalon kívülre a Közbeszerzési Döntőbizottság, hogy elutasította a Közgép jogorvoslati kérelmét egy pályázatban. A cég azt kifogásolta, hogy hamis adat közlése miatt kizárták a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő fejlesztésére kiírt tenderből. Ha a döntést helybenhagyják, akkor a Közgép 3 évig nem indulhat közbeszerzésen, amelyekből az elmúlt években százmilliárdos forgalmat generált. Simicska cége ezért most a bíróság előtt védi meg magát, közlésük szerint európai fórumokra is továbblépnek, ha kell.
Simicskát kilőni nem kell félnetek jó lesz...
Mindenesetre attól egyelőre nem kell félteni a legismertebb magyar oligarchát, hogy kifogyna a muníciója: 2014-ben ugyanis 11 cégéből összesen csaknem 30 milliárdos osztalékot vett fel, jóval többet, mint egy évvel korábban. Ebből 11-et a Közgépből, 8,5-öt a Neo-Met Kft.-ből, 4,2 milliárdot a Pro-Aurum Zrt. fialt számára, de a reklámpiacon utazó Publimont sem tejelt számára rosszul ahhoz képest, hogy a kormányzati reklámköltések egyre kevésbé Simicska óriáplakátjaira mentek el.
Bár most úgy tűnik, Orbán Viktor nyerésre áll, butaság lenne azt feltételezni, hogy Simicska bedobja a törölközőt. Átláthatatlan céghálózatának köszönhetően Simicskának elég pénze van ahhoz, hogy a hozzá köthető médiumok tovább üzemelhessenek, nyereséges cégeivel pedig kiegyenlítheti médiumainak veszteségét. Annyi mindenesetre biztos, hogy a harc folytatódik, Simicska pedig még közel sem játszotta ki minden kártyáját.
