„Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is” – jelentette ki Orbán Viktor az országgyűlésben 2010. június 8-án. Be is vezették a 2 milliós bérplafont, amely alól persze pár tisztségben már 2010-ben is voltak kivételek. Most azonban a bérplafon eltörlése teljesen szembemegy az Orbán-kormány korábbi ígéretével.
„Az ÁSZ vizsgálatainak tapasztalata, hogy az állami vagyon működtetéséhez a megfelelő személyi feltételeket is hozzá kell igazítani, világos követelményeket kell felállítani a menedzsmentnek, a piaci viszonyokhoz igazodó javadalmazási rendszert kell kidolgozni, ha kell, akkor emelni kell a vezetők bérét” – nyilatkozta még idén májusban Domokos László, az Állami Számvevőszék fideszes elnöke.
Most úgy néz ki, a kormány támogatja Domokos javaslatát. A 2015. szeptember 15-i Magyar Közlönyben jelent meg az a határozat, amely alapján akár 10 millió forintos „sztárgázsit” is hazavihet egy-egy állami cégvezető. Ezzel véglegesen leáldozott Orbán Viktor „2 milliós bérplafonjának”, bár a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is sikerült tartani soha.
Megenyhült szigor
2010. június 8-án Orbán Viktor az országgyűlés előtt ismertette kormányának első gazdasági akciótervét. Ennek egyik pontja a 2 milliós fizetési plafon bevezetése volt a közszférában (beleértve az állami cégek vezetőit is):
„19. intézkedés: havi bruttó 2 millió forint fizetési plafon bevezetése az állami költségvetési szférában, beleértve ebbe a Nemzeti Bankot is. [...] Nem tartom elfogadhatónak, hogy miközben az ország komoly kihívásokkal néz szembe, ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 4, 5, sőt, esetenként 7 millió forintos fizetések is.”
Amint az az idézetből jól látszik, a bérplafon bevezetésének legfőbb oka a Magyar Nemzeti Bank akkori, nem fideszes elnöke Simor András (a.k.a. offshore-lovag) elleni harc volt. Mondanunk sem kell, Simor fizetését sikerült is pikk-pakk lecsökkenteni az előírt szintre.
Mostanában egyébként már nem ilyen szigorú Orbán Viktor - már ami a magas jegybanki fizetéseket és az offshore-lovagokat illeti. Az utóbbi másfél évben mintegy 25 százalékkal nőttek a bérek a nemzeti bankban, offshore-lovagok közül pedig nem is egy akad a kormány közvetlen közelében.
Apróbb döccenők
A II. Orbán-kormány a törvényhozást illetően meglehetősen gyors tempót diktált, ennek köszönhetően gyakorta kellett (sok esetben többször is) módosítgatni a rohamléptekkel elfogadott új törvényeket. Nem volt kivétel ez alól a 2 milliós bérplafont szabályozó jogszabály sem. Valamilyen okból ugyanis kifelejtették belőle az egyébként 2009-ben létrehozott ún. miniszterelnöki biztosi tisztséget. Így történhetett, hogy Szijjártó Péter és Budai Gyula 2010-ben még több mint kétmillió forintot vihetett haza.
Végül 2011. június 6-án fogadta el a T. Ház a képviselők javadalmazásáról szóló törvény módosítását, amely a miniszterelnöki biztosi tisztséget már igen, a kormánybiztosi pozíciót azonban továbbra sem tartalmazta. Szijjártó Péter fizetése akkoriban így valóban 2 millió forint alá csökkent, Budai Gyula azonban (Budai 2011-ben országgyűlési képviselő és kormánybiztos volt egy személyben) továbbra is 2 millió 237 ezer forintot vihetett haza. Miatta már nem módosították a jogszabályt. ( :( )
A több milliós prémiumokkal nincs gond
2012-ben már világosan látszott, hogy a 2 milliós bérplafon óriási bukta lesz. Kiderült ugyanis, hogy 2011 végén több állami cégvezető meglehetősen busás prémiumot markolhatott fel. Kétmilliós havi fizetése mellett a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója Baranyai László 23 milliót, Szarvas Ferenc a MÁV- és Geszti László a Magyar Posta vezérigazgatója fejenként 19,2 milliót, Keszler Ferenc a Magyar Vízművek vezérigazgatója már „csak" 15,8 milliót, míg a Budapesti Közlekedési Központ akkori feje Vitézy Dávid 7,6 milliót kapott. A lista végén mindössze 7,4 millióval a Csatornázási Művek vezére, valamint 6,4 millióval a budapesti gyógyfürdőket üzemeltető BGYF feje állt.
Szijjártó Péter azt ígérte, a kormány felülvizsgálja az arcpirító prémiumokat, felülvizsgálatról mégsem lehetett hallani. Ennek tükrében kifejezetten megmosolyogtató, hogy Orbán Viktor 2012. január 8-i évértékelőjében büszkén jelentette be:
„A pofátlan végkielégítéseket, prémiumokat, juttatásokat megfékeztük. Bár buzgár módjára fel-feltörnek kísérletek, amiket le kell törni.”
2013-ban újabb botrány robbant ki a jutalmak körül. Ezúttal azonban nem az állami cégvezetők, hanem fideszes polgármesterek és alpolgármesterek kerültek a figyelem középpontjába. Mint kiderült, 32 önkormányzati vezető összesen 50 millió forintos jutalmat vehetett fel 2012 végén.
Orbán Viktor ekkor gyorsan reagált. Azt „kérte” az érintettektől, hogy a felvett jutalmakat haladéktalanul fizessék vissza, vagy ajánlják fel jótékony célra a felvett összeget. Nem is kellett sokáig várni, a megadott határidőig mindenki teljesítette a miniszterelnök kérését.
Állami cégvezetőnek lenni jó
Az állami tulajdonú cégekre azonban továbbra sem vonatkozott a jutalomstop. Az Átlátszó nyilvánosságra hozta a 2012-es évre vonatkozó listát. Ez alapján 2012. évre összesen 2,2 milliárd forint prémiumot állapítottak meg a listában található 31 állami vállalat vezető beosztásban lévő munkatársainak.
A legjobban a liberalizált piacra kilépő Magyar Posta vezetői jártak, itt közel 540 millió forint kerül kifizetésre a 150 vezetőnek. Utánuk a MÁV-csoport (455 millió, 209 vezető) és a Szerencsejáték Zrt. következett (425 millió forint, 63 vezető).
A lista nyilvánosságra kerülése után a kormány leállította a prémiumelőlegek kifizetését, és ígéretet tettek a béren felüli prémiumok, jutalmak rendszerének a felülvizsgálatára. Lehet, hogy volt ilyen, mi mindenesetre nem találtuk nyomát.
Ha mégis volt, sok eredményt nem hozott. 2013 végén az állami cégek vezetői ismét busás jutalmakat tehettek zsebre. A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vezetője, Csillag Tamás például 10,8 millió forintot. Az MFB volt vezérigazgatója Baranyay László 19,2 millió forintot kapott, helyetteseinek pedig 17-18 millió forint járt a munkáért. A bank dolgozói között egyébként 2012-ben összesen 190 millió forintot, 2013-ban 179 milliós jutalmat osztottak szét. Az állami tulajdonú cég így magyarázta a kiadásokat: „a prémiumok mögött vállalt és értékelt pluszteljesítmény van, kinek-kinek sok-sok túlórája, átdolgozott hétvégéje”.
Az adatokat nyilvánosságra hozó Blikk szerint a MÁV Zrt.-nél mind a 25 vezető kapott prémiumot, ráadásul mindenki a lehető legnagyobb összeget tehetett zsebre, Dávid Ilona vezérigazgató például 19,2 millió forintot. Az átlag dolgozók annyira már nem jártak jól, ők mindössze 25 ezer forintnak örülhettek. A Blikk több tucat állami céget megkérdezett a pluszpénzekről, de csak két olyan állami vállalatot talált, ahol nem kaptak prémiumot a vezetők: az egyik a Magyar Posta Zrt., a másik pedig az Erzsébet Szállodák Nonprofit Kft. volt.
A végjáték
Jól látszik, hogy az Orbán-kormány a szép ígéretek ellenére a pofátlan végkielégítéseket, fizetéseket és prémiumokat sem tudta teljes egészében megfékezni. Úgy tűnik mostanra fel is adták a harcot. Legalábbis erre enged következtetni a Magyar Közlöny 2015. szeptember 15-i számában megjelent határozat, amely alapján emelni kell az állami cégek vezetőinek fizetését. A kormány három kategóriát állapított meg:
- 5 millió forint adható havonta maximálisan a pénzügyi szektorba tartozó cégek menedzsereinek, beleértve a Magyar Postát is (Az állam éppen az elmúlt hónapokban vásárolt be bankokba, így az MKB és a Budapest Bank vezetői is örülhetnek.);
- 4 millió forint adható havonta maximálisan az energiacégek és a kiemelt stratégiai jelentőségű vállalatok irányítóinak. Az állam folyamatosan vásárolja fel ezeket a cégeket is a rezsicsökkentésre hivatkozva, a Főgáz után legutóbb éppen a GDF Suez egyik társaságát;
- 3 millió forint adható havonta maximálisan a többi állami cég vezetőjének.
Ez azonban csak az alap, amelyre még 20 százalékos prémium is jöhet (kivéve, ha veszteséges a cég gazdálkodása). Sőt:
„A kormány döntése alapján – különösen indokolt esetben – a vezető állású munkavállaló számára díjazásként az egyes kategórián belül adható maximum értéknél magasabb havi alapbér is megállapítható, vagy az érintett gazdasági társaság az I. kategóriába sorolható.”
Egyedi kormánydöntés alapján a prémium aránya is lehet magasabb, vagyis akár havi 10 millió is az állami cégvezetők ölébe hullhat. Mivel a rendelet határidőt is kiszab (2015. november 15.), feltehetőleg sok állami cégtulajdonosnak telik majd jól a karácsony és az új év. Az is biztos, hogy az új szabály több száz főt érint, így a megváltozott kormányzati álláspont sok milliárd forintra rúg majd.
Nem vonjuk kétségbe, hogy az állami cégvezetők fizetésének valamelyest alkalmazkodniuk kell a piacon hasonló pozícióban dolgozók fizetéséhez. Komoly szakembereket minden bizonnyal csak így lehet átcsábítani az állami szférába. A kormány személyzeti politikáját ismerve azonban sajnos megint csak az a cél, hogy minél több pénzt lehessen juttatni a megfelelő zsebekbe.