Miközben a paksi bővítésért felelős kormánybiztos november közepén részletezte a paksi atomerőmű-bővítés ütemtervét, az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen Paks II. miatt. Az Európai Bizottság azért indított eljárást Magyarország ellen, mert ahogyan az várható volt, a projekt nem felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak.
A Fidesz nem várt sokáig a reakciókkal: Orbán Viktor és Szijjártó Péter egyaránt kettős mércéről beszélt, szerintük minden rendben zajlott a közbeszerzés körül, és a brüsszeli eljárás nem fogja akadályozni a beruházás ütemtervét. Lázár János pedig ennél is tovább ment, amikor arról beszélt csütörtökön, hogy Brüsszel megtámadta Magyarországot a sikeres bevándorláspolitika miatt.
Ezek után nem kellett sokáig várni az újabb pofonra, mivel november 23-án az is kiderült, hogy Brüsszel már a beruházással kapcsolatos állami támogatások körül is vizsgálódik. A fő kérdés az, hogy nem felmerül-e a tiltott állami támogatás lehetősége a paksi beruházással kapcsolatban, és ha igen, akkor az sérti-e az uniós versenyjogot.
2014-ben kormányközi megállapodás keretében a magyar kormány a Roszatomnak adta a lehetőséget, hogy megépítse az új paksi blokkokat. Államközi szerződés keretein belül Magyarország a beruházás megvalósításához 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt is kap az oroszoktól. Néhány nagyobb adatot és a hitellel kapcsolatos információkat leszámítva viszont kevés dolgot tudni Paks II. finanszírozásával kapcsolatban, mivel a magyar kormány a paksi szerződést 30 évre titkosította, így az sem derül ki, hogy milyen számítások előzték meg a szerződés megkötését.
A kormány mindig is kiállt amellett, hogy Paks II. meg fog térülni, bár a titkosítás miatt sosem mutattak be olyan számításokat, amelyek az állításukat alá is támasztaná. Ezzel szemben 2014 óta több tanulmány is megjelent arról, hogy a várható áramárak mellett Paks II. sohasem fog megtérülni, és rengeteg pénzébe fog kerülni az adófizetőknek. A Regionális Energia Kutatóközpont és az Energiaklub tanulmánya is azt taglalja, hogy az összes megtérülést vizsgáló mutató azt jelzi előre, hogy nem érdemes megvalósítani a beruházását, és biztosan csak akkor térülni meg, ha az áramárak 75 százalékkal emelkednének. Az eddigi modellszámítások alapján viszont csekély esély van arra, hogy ekkora árrobbanás történjen az energiapiacon.
Egyelőre még az sem biztos, hogy 12,5 milliárd euróba fog kerülni a paksi bővítés, mivel felmerült annak a lehetősége, hogy a kormány az áfát nem számította bele a költségekbe. Ha nem, akkor ez 3,375 millilárd euróval dobná meg a költségeket, igaz ez a magyar költségvetésbe folyna be.
Talán nem véletlen, hogy a kormány ennyire titkolózik a paksi beruházással kapcsolatban. Az egyik lehetőség az, hogy nem is készítettek hatástanulmányt, csak gondoltak egyet, és megállapodtak az oroszokkal, a másik az, hogy készültek tanulmányok, amelyek szintén azt mutatják, hogy nem fog megtérülni a beruházás, ezért kellett titkosítani a teljes paksi szerződést.
A nagy titkolózás közepette a kormány természetesen teljes mellszélességgel kiáll a beruházás mellett, és nagyon úgy fest, hogy még annak ellenére sem fognak lemondani a projekt mostani ütemtervéről, hogy az Európai Bizottság több vizsgálatot is indított Paks II. miatt.
Vizsgálat vizsgálat hátán
Több napos pletyka után november 19-én hivatalossá vált, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mivel a paksi bővítés közvetlen odaítélése az orosz félnek nem felel meg az uniós közbeszerzési szabályoknak. Első lépésben ez azt jelenti, hogy Brüsszel felszólító levelet küld a magyar kormánynak, a magyar félnek pedig 2 hónapja van arra, hogy reagáljon a Bizottság által felhozott érvekre.
Ezek után fontos kérdés, hogy mi lesz a beruházással, a projekthez kapcsolódó közbeszerzésekkel és a munkálatokkal. A brüsszeli döntéssel nagy valószínűséggel eldőlt, hogy a projekt közbeszerzéses beruházásnak minősül, így a magyar hatóságok mindenképpen megsértették az uniós jogot azáltal, hogy versenyeztetés nélkül engedték az uniós piacra az orosz félt.
Ezek után a magyar félnek már csak arra van lehetősége, hogy a jogsértés megszüntetéséről és a szankciókról alkudozzon. Ez azt is jelentheti, hogy amennyiben a kormánynak nem sikerül meggyőző érveket felhoznia amellett, hogy miért adta oda a beruházást pályáztatás nélkül a Roszatomnak, a mostani szerződést kénytelen lesz felbontani a magyar kormány, és rendes pályázatot kiírni (amelyben természetesen a Roszatom is részt vehet). Amennyiben ez a forgatókönyv valósulna meg, a megvalósítási ütem akár éveket is csúszhat, függetlenül attól, hogy a rendes tenderkiírást a Roszatom nyerné meg.
Az ügy bonyolultsága miatt nehéz megállapítani, hogy mi várható a következő hónapokban. A harcos retorika ellenére a kormány kompromisszumos megoldást szeretne, mivel az ügy elhúzódása akár évekre is megakaszthatja a projektet, amennyiben az Európai Bíróság elé kerül. Bár a hírek alapján az előkészületi munkák nem állnak le, óvatossági okok miatt az orosz hitelből a magyar fél nem fog lehívni addig, ameddig az ügy meg nem oldódik. Ez azt is jelenti, hogy a magyar költségvetésnek teljes egészében addig állnia kell a költségeket.
Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás mellett ráadásul újabb vizsgálatot indított a paksi bővítéssel kapcsolatban: Brüsszel most azt vizsgálja, hogy a projekt nem tartalmaz-e tiltott állami támogatásokat, és ha igen, akkor ez sérti-e a versenyjogot, és a magyar fél korlátozza-e a versenyt a magyar energia piacon. Egy nagyobb projekt esetén magáncégek csak akkor kaphatnak állami támogatást, ha anélkül nem képesek az adott projekt megvalósítására. Kérdés, hogy Magyarországon fenn áll ez a helyzet. Ha kiderül, hogy tiltott állami támogatásban részesülnek cégek a beruházással kapcsolatban, akkor Brüsszel újabb akadályokat állíthat a beruházás megvalósítása elé, és újabb kötelezettségszegési eljárások indulhatnak.
És ha még ez nem lenne elég, az EU befogadta Jávor Benedek panaszát is a paksi projekt titkosításával kapcsolatban, így végül három fronton kezdtek vizsgálódni a paksi beruházással kapcsolatban.
Meghátrál-e a kormány?
A kötelezettségszegési eljárás és az újabb brüsszeli vizsgálat ellenére a kormány szerint nincs probléma, nem kell újratárgyalni a szerződést, és minden a legnagyobb rendben halad. A kormány elkötelezettségét jól mutatja, hogy már bemutatták az ütemtervet, és a munkálatok megkezdéséig (2018) az orosz hitel 6-10 százalékát már le is hívhatja Magyarország.
Orbán Viktor szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, mivel más országokban sem volt tender, és mivel az olcsó áram útja a paksi bővítésen keresztül vezet, ezért nem szabad letérni a kitaposott útról, és folytatni kell a beruházást. A miniszterelnök ebben viszont nem mondott igazat, mivel az olcsó áram nem egyenlő Paks II.-vel, ráadásul az eddig számítások alapján az ott termelt áramot nem lehet majd eladni a világpiacon, így hatalmas bukta lesz a beruházás, ennek árát pedig a magyar adófizetők fogják megfizetni.
Szijjártó Péter szerint sem kell újratárgyalni a paksi szerződést, és hasonlóan a miniszterelnökhöz, a külgazdasági és külügyminiszter is teljes mellszélességgel kiállt a bővítés mellett. Lázár János a november 26-án tartott Kormányinfón szintén azt mondta, hogy „Paks köszöni szépen, jól van, és megy előre”, valamint a kormány tárgyalásokat folytat az EB-vel.
Az eddigi, kormányhoz köthető nyilatkozatokból nagyon úgy tűnik, hogy a magyar fél mindent meg fog tenni azért, hogy a kötelezettségszegi eljárás ne jusson el abba a fázisába, hogy újra kelljen tárgyalni a projektet és tendert kelljen kiírni. Ahogyan korábban is írtuk, a kompromisszumkeresés mellett a kormány nagyon óvatos lesz a következő hónapokban, emiatt várhatóan nem fognak lehívni addig az orosz hitelkeretből, ameddig az ügy meg nem oldódik.
Kérdés, hogy a magyar hatóságok milyen érveket tudnak amellett felhozni, hogy pályáztatás nélkül adták oda az oroszoknak a beruházást, és vajon ki fognak-e derülni újabb részletesek a mostani szerződéssel kapcsolatban. Mivel egy fontos geopolitikai ügyről van szó (az USA-nak sem tetszik, hogy a magyar energiapiac stabilitása még jobban ki lenne téve az oroszoknak), így nagy valószínűséggel izgalmas hónapok elébe nézünk.
