Az elmúlt hetekben sok helyen lehetett arról olvasni, hogy a kivándorlók húzzák a magyar GDP-t, mivel soha nem látott összegekre emelkedett a magyarok hazautalása. Ez az állítás azonban nem állja meg a helyét, mivel a KSH a folyó fizetési mérleghez kapcsolódó statisztikát közölte le, az adatokból az már nem derül ki, hogy a hazautalt pénzből mennyit fordítanak a kereslet bővítésérére. A statisztikából ráadásul az sem derült ki, hogy pontosan honnan jön ez a pénz, de az szinte biztosra vehető, hogy jórészt nem a hagyományosan vett magyar kivándorló magyaroktól.
Ahogyan már többször is megírtuk, a hazai GDP bővülését az EU-transzferek, néhány kulcsfontosságú ipar (mint például a feldolgozó ipar, azon belül is a járműgépgyártás) és a kormányzati keresletbővítés határozza meg. Annak a több százezer magyar pedig, akik Németországba, Angliába vagy más országokba mentek hosszabb időre, nagy valószínűséggel csak minimális szerepet játszottak a hazai gazdaság bővülésében.
Kép forrása: Telegraph
Nem a kivándorlók húzzák a GDP-t
A sajtóban megjelent hírek igazságtartama kimerül abban, hogy GDP-arányosan rekord magas összegre emelkedett a haza utalt pénzek nagysága. Ebben azonban semmi meglepő nincsen, hiszen mindeközben a külföldi telephelyen dolgozó magyarok száma is rekord magasra ugrott, ahogyan az a munkaerőpiaccal foglalkozó bejegyzésünkből is kiderült: a legutolsó KSH felmérés alapján 114 ezer fő dolgozott külföldi telephelyen.
De miről is szól a KSH statisztikája? A külföldről hazautalt pénzeknek a folyófizetési mérleg egyenlegére gyakorol hatást. A munkajövedelemből származó bevétel GDP arányosan meghaladta a 3 százalékot, ami jelentősnek mondható, viszont koránt sem kiugró érték, van olyan ázsiai ország ahol ez az arány eléri a 20 százalékot is. Magyarország esetében ez azért fontos mert a folyó fizetési mérleg többletének közel egyharmada származik abból, hogy a külföldi munkavállalók hazautalják a pénzt.
A 2000-es évek közepén ikerdeficit volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy nem csak a költségvetés hanem a fizetési mérleg is deficites volt. Mivel több valuta áramlott ki az országból, mint amennyi be, a jegybanki devizatartalékok is csökkentek. A 2008-as válság Magyarországra történő begyűrűzésében nagy szerepe volt annak, hogy a jegybank devizatartalékai nem feleltek meg több nemzetközi szabálynak, ezért volt szükséges az IMF-hitel felvétele.
Külföldi munkavállalók esetén viszont meg kell különböztetni két típust: vannak azok, akik külföldi telephelyen dolgoznak itthon bejelentett lakcímmel (többségük Magyarországon is él, csak átjár a határon dolgozni), és vannak azok, akik lakhelyüket felszámolva tartósan külföldre költöztek. Amikor a Magyarországot fenyegető aggasztó kivándorlásról beszélünk, akkor az utóbbi csoportot vizsgáljuk mindig. Nem sorolhatóak közéjük azok, akik külföldi telephelyen dolgoznak. Az ő létszámuk az elmúlt 4 évben 40 ezer főről 114 ezer főre emelkedett, és többségében ők azok, akik hazautalják a pénzt. Tehát nem a hagyományos értelemben vett kivándorlók, hanem a külföldi telephelyen dolgozó magyarok. Mivel létszámuk jelentősen emelkedett az elmúlt 4 évben, így semmi meglepő nincs abban, hogy a hazautalt pénzek összege így jelentősen megemelkedett.
kép forrása: portfolio.hu
Hogy pontosan milyen arányban járul hozzá a GDP növekedéséhez ez az összeg, nem könnyű megállapítani, mivel azt kellene tudni, hogy a hazautalt jövedelmek mekkora hányadát fordítják végül a kereslet bővítésére. Ami biztos, hogy a külföldi telephelyen dolgozó magyarok nem Magyarországon fizetnek adót, így a magyar költségvetést nem érinti ez az összeg, tehát fiskális politikai szempontból nem jár jól Magyarország azzal, hogy ezek a magyar munkavállalók külföldön dolgoznak. Ha itthon dolgoznának és fizetnének adót, akkor az ebből származó bevételeket a gazdaságpolitikai döntéshozók akár keresletbővítésre is felhasználhatnák. Ha nagyon optimisták akarunk lenni, akkor mondhatjuk azt, hogy a teljes hazautalt összeget Magyarországon fogyasztják el, de még ebben az esetben sem lehet arról beszélni, hogy a kivándorlók húzzák a magyar GDP-t, mivel mint ahogy már többször is leírtuk, a hazautalt pénzek jó része nem tőlük ered, hanem a külföldi telephelyen dolgozóktól.
A GDP fogyasztás, állóeszköz-felhalmozás (beruházás) és a nettó-exportból adódik össze. A GNI az a nemzeti számla, ahol a nettó jövedelmeket (külföldről beáramló jövedelem - külföld irányába kiáramló jövedelem).
Ráadásul az adatokból az is jól kivehető, hogy nem egyik napról a másikra ugrott meg ez az összeg, így nyugodt szívvel ki tudjuk jelenteni, hogy a 2014-es növekedésre minimális hatása volt a hazautalt pénzeknek.
Az EU-transzfereknek jelentős hatása van
Ami viszont biztosra vehető az az, hogy az EU-transzferek nélkül gyakorlatilag sehol sem lennénk. Szemben a hazautalt pénzekkel, az EU forrásokról tudni lehet, hogy a magyar állam keresletbővítésre használja. Gyakorlatilag egy olyan fiskális expanzióról van szó, amely az államadósságra nincs hatással, mivel uniós forrásokat használunk fel. A 2007-2009-es időszakban a nettó transzferek nagysága GDP-arányosan 2 százalék volt, miközben a 2010-14-es időszakban 4,4 százalék, tehát jelentősen felgyorsult az uniós források lehívása az Orbán-kormány ideje alatt. A Portfolio.hu számításaiból kiderült, hogy figyelembe véve a multiplikátor hatásokat is (4 százalékos EU-forrás 1,3-as multiplikátor mellett 5,2 százalékos GDP-szintemelkedést eredményez), a nettó transzferek 2 százalékról 4,4 százalékra történő emelkedése jelentős hatása volt a gazdasági növekedésre. Annyira jelentős, hogyha 2 százalék maradt volna ebben az időszakban, akkor években át recesszióban lett volna a magyar gazdaság, és csak 2014-ben jöttünk volna ki a gödörből.
kép forrása: portfolio.hu
Már csak ebből is jól látható, hogy a magyar gazdaság nagyon rá van szorulva az uniós forrásokra, és EU-támogatások nélkül balkáni szintre zuhantunk volna vissza. (Ez annak is köszönhető, hogy a szükséges strukturális reformok hiányában a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme jóval alacsonyabb annál, mint amekkora lehetne.)
Mérséklődik a növekedés
Az elmúlt években tapasztalható jobb gazdasági teljesítményt az uniós források lehívásának felgyorsulása határozta meg, emellett még néhány olyan kulcsfontosságú iparág, mint például a járműgépgyártás. Érdemes kiemelni, hogy itt is külföld a meghatározó tényező, mivel az exportra termelt járművek gyártási számát a külföldi megrendelés állomány határozza meg. Kis nyitott gazdaságként tehát továbbra is rá vagyunk utalva fő kereskedelmi partnereink teljesítményére, és szemben Orbán Viktor kijelentésével, nem Kelet-Európa (benne Magyarország) a meghatározó faktor.
Ráadásul sok örömre nincs okunk, mivel egy uniós költségvetési ciklus elején vagyunk, a nettó transzferek ismét belassulhatnak (legalábbis az elmúlt 1-2 évben tapasztalt szinthez képest) egy időre, így a magyar gazdaság teljesítménye sem lesz már olyan kiemelkedő, mint például 2014-ben.
