Egyedülálló módon, Magyarországon környezetvédelmi adó sújtja a napelemeket, kampánykerítéssel kihalás szélén álló rágcsálófajt végzünk ki, természetvédelmi területekre és ökogazdálkodásokra fittyet hányva szántjuk be a bioföldeket. Így néz ki a környezettudatosság kis hazánkban 2016-ban.
Mindeközben pedig Áder János köztársasági elnök, aki európai parlamenti képviselőként a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságban ült, a tavalyi év végén tartott párizsi klímacsúcson mondott beszédében arra figyelmeztetett, hogy „...ha nem térünk észre, gyermekeink örökségét feléljük, megsemmisítjük, elherdáljuk”.
Forrás: hirado.hu
Igaza is van Áder úrnak, környezetünk védelme bizony fontos dolog. Kezdjük tehát azzal az összefoglalót, hogy kormányunk miként nem tér észre a környezetvédelemmel kapcsolatban, és hogyan károsította az elmúlt évek intézkedéseivel a környezetet.
1. Napelemek megadóztatása
A megújuló energiaforrások használata még nem túl elterjedt Magyarországon, de a kormány világszerte egyedi, de nem éppen ösztönző módon, 2015 elején adót vetett ki a napelemekre. Méghozzá kétszer akkorát, mint az akkumulátorokra. Míg máshol adókedvezményekkel és támogatásokkal ösztönzik a napelemek felszerelését és használatát, nálunk immár egy éve kilogrammonkénti környezetvédelmi termékdíjjal sújtják (114 forint/kg). Hangsúlyozandó, hogy éppen a napelemet, amely a környezetkímélő áramtermelés egyik jól bevált eszköze.
A napelemek átlagélettartama 35-40 év és teljes egészében újrahasznosíthatók, hiszen szilíciumból azaz a föld ötödik leggyakoribb eleméből és alumíniumból van a kerete. A napelemek működésük során CO2 kibocsájtást csökkentik, hiszen megújuló energiából, a nap energiájából állítják elő a villamosenergiát, kiváltva ezzel a hagyományos fosszilis és atomáramot, tehát semmiképpen sem nevezhetők környezetszennyezőnek – írja az alternativenergia.hu.
A Földművelésügyi Minisztérium indoklása szerint az adóra éppen azért van szükség, mert a napelemeket újra kell hasznosítani... A környezetvédelmi adóra tehát a kormány szerint nem azért van szükség, mert a napelem környezetszennyező, hanem azért, mert újrahasznosítandó, az elhasználódott napelemek az EU-s szabályozás szerint a szórakoztatóenergiai hulladékkal egy kategóriába sorolandók.
Az eredmény: aki napkollektort tervez beszerezni, a magyar cégek helyett a szomszédos Szlovákiából fogja megvásárolni azt, jóval olcsóbban.
2. Kishantos biogazdálkodás felszántása
A huszonegy év alatt mintagazdasággá fejlődő, vegyszermentesen termelő, dán mintájú népfőiskolát működtető Kishantosi Vidékfejlesztési Központot is kivégezték. Az ökogazdaság területét tíz részre szabdalták, amelyek közül hiába pályáztak valamennyire, egyet sem nyertek el. Mondanunk sem kell, a pályázatok elbírálási szempontjai között természetesen nem a vegyszermentes gazdálkodás, vagy a környezeti-társadalmi hasznosság szerepeltek az első helyen.
3. Földikutyák kiirtása kerítésépítéssel
A délvidéki földikutya (föld alatti rágcsáló) az egyik legritkább állatfaj a Földön, Európában, a három legveszélyeztetettebb, kihalás szélén álló fajok közé tartozik. A teljes állomány körülbelül fele Magyarországon, másik fele Szerbiában él.
A Kelebia melletti déli határkerítéssel a kormány gyakorlatilag halálra ítélte a fajt, amelynek példányai már az építkezés során sorra hullottak. Járataik egy része fölé betonutat húztak, az állomány elszigetelésével és a megnövekedett emberi jelenléttel pedig ellehetetlenítették a veszélyezetetett rágcsálók életét. Egy kiút lett volna: az állatok áttelepítése, ám a kerítésépítési munkálatok sürgőssége miatt erre nem kerülhetett sor - így is Hende Csaba bánta a lazsálást.
4. Természetvédelmi területek állami tulajdonba vételének és termőföldként való elosztásának terve
Az állami földosztásnak semmi sem szabhat gátat, még az sem, ha olyan területekről van szó, amelyek egyébként védelem alatt állnak.
2015 tavaszán egy olyan rendelkezést tartalmazó földtörvényt fogadott el a parlament, amelynek értelmében olyan Natura 2000-es természetvédelmi területek kerültek volna az elsősorban gazdasági és nem természetvédelmi elvek alapján működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet tulajdonosi joggyakorlása alá, amelyek korábban a nemzeti parkok hatáskörébe tartoztak. A törvényt olyan szakmai szervezetek tiltakozása dacára fogadták el, mint a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország. Ezek a szervezetek azt kifogásolták, hogy a nemzeti parkok hatásköre alól kivont földekkel csökkent volna azok költségvetése, amely a magyarországi természetvédelem működőképességére jelentett volna veszélyt.
Forrás: nol.hu
A törvény elfogadása után Áder János köztársasági elnök annak aláírása helyett előzetes normakontrollra küldte azt az Alkotmánybírósághoz, mivel szerinte a törvény rendelkezései és elfogadásának módja (nem kétharmados többséggel került elfogadásra) nincs összhangban az Alaptörvénnyel. Áder János aggályosnak találta a törvényt a tekintetben is, hogy sérülhet általa a természetvédelem korábban elért szintje.
Az Alkotmánybíróság ezután meghozta döntését, amely szerint a törvény alkotmányellenes és újratárgyalása szükséges. A testület kimondta, hogy a törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyekhez kétharmados többség szükségeltetik.
Érdekesség, hogy a Fidesz által feltöltött Alkotmánybíróság mondta ki a törvény alaptörvényellenességét, és az ügy egyébként a kormánypárton belül is ellentéteket szült. A Kövér László vezette Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács is a törvény visszavonása mellett kardoskodott. A szaktárca hivatalos reakciójában visszakozott, a földtörvény e formájában végül nem került kihirdetésre.
Ennek ellenére azonban az NFA-tól magánkézbe kerültek olyan Natura 2000-es területek, amelyek európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek. A vonatkozó rendelet a természetvédelmi területen lévő termőföldeket kiemeli a földek értékesítési köréből, pontosan azonban nem határozza meg, hogy milyen területeket érint ez pontosan. A három tiltakozó szervezet (MTVSZ, WWF, MMTE) nyílt levélben kéri a kormányt ezen területek állami tulajdonban tartására, hogy a megfelelő védelmi szintet fenn lehessen tartani.
5. Múzeumi negyed - Veszélyben a zöldfelület a Városligetben
Mindezek után jött Papcsák Ferenc, egykori zuglói polgármester nevével fémjelzett (illetve általa elindított) projekt, a múzeumi negyed terve, amelynek következtében csökkenne a városligeti zöldfelület, a liget pedig több új múzeumépülettel gyarapodna. A hatályos törvény értelmében azonban egy közpark beépítettsége nem lehet több 3 százaléknál, a Városliget esetében pedig ez az arány jelenleg is 5,7 százalék. Többen a lehetséges fakivágások miatt aggódnak. A különböző tájépítészek és a Magyar Urbanisztikai Társaság állásfoglalásából még az is kiderül, hogy a tervet a szakma sem tartja indokoltnak.
