Hiába a magyar válogatott bravúros szereplése, a magyar labdarúgást továbbra is alig követik figyelemmel, a stadionok konganak az ürességtől. Több milliárd állami pénzt nyomnak a fociba, a csapatok döntő többsége azonban még így is rendkívül veszteségesen működik. Hogy miért éri meg ennek ellenére pénzt fektetni ebbe az ágazatba? A kérdés persze csak költői, hiszen ha a miniszterelnök úr kedvenc sportjáról van szó, a kormányzati döntések messze elkerülik a racionalitást.
A Publicus Intézet felmérése szerint azonban az emberek racionálisabbak: úgy gondolják, hogy sokkal jobb helyre is mehetnének ezek a milliárdok, például a rendkívül nagy forráshiánnyal küzdő egészségügybe. Ráadásul hiába jött azzal Rétvári Bence államtitkár, hogy a válogatott sikerében szerepet játszott a kormány politikája, a Publicus felmérése szerint ez csak a nagyon sokadik tényező, az eredményes selejtezős szereplés mögött sokkal inkább az új edző(k) munkája és a szerencse állhat.
Forrás: 168. óra - Pápai Gábor rajza
Hála Istennek kijutottunk, DE…
A magyar labdarúgó válogatott az utóbbi évtizedek legnagyobb sikerét érte el az Európa Bajnokságra való kijutással, Rétvári Bence államtitkár a parlamentben egyenes azt állította, hogy ez a diadal a kormány politikájának köszönhető. A Publicus Intézet felmérése azonban egész más eredményt mutat.
A közvéleménykutató intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, december 2. és 5. között, ezer fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a labdarúgásra költött adóforintokkal kapcsolatos véleményeket. A felmérés eredménye szerint mindössze minden huszadik megkérdezett gondolja azt, hogy a siker oka a focihoz való kormányzati hozzáállás, és kevesebb mint egy százalék említette a stadionépítések felfutását az okok között.
Ez azért érdekes, mert csak a mostani 12 csapatos NB I-es stadionokra összesen közel 75 milliárd forintot tettünk félre. (Az esetlegesen felépülő Puskás stadion építési költségét nem vettük ide, ami bizonyosan több tízmilliárd forintba fog kerülni, továbbá az új Vasas stadion pontos ára még nem ismert.)
És milyen az arénák kihasználtsága?
Röviden: katasztrofális. Bővebben: az egyre épülő-szépülő stadionrengetegben csak elvétve találhatók nézők, átlagosan alig 2800-an látogatnak ki a mérkőzésekre. Ráadásul, ha a Fradi nem lenne, még ennél is siralmasabb lenne a helyzet.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a népes fradista szurkolótábor ellenére az új stadionban alig több mint egyharmados a kihasználtság. Ez az arány azonban még így is sokkal jobb, mint amit Debrecen produkál. Itt átlagosan az új aréna alig hetedét szokták a szurkolók megtölteni. Ebből a szemszögből teljesen érthetetlen, miért építünk ennyi kihasználatlan stadiont a csapatoknak. Ráadásul a hazai klubok évek óta veszteségesen üzemelnek, legalábbis ez derült ki akkor, amikor még a múlt évben bemutatták a „Sportgazdasági Nagyítót”, amely tanulmány az NB I-es csapatok gazdasági teljesítményét elemzi.
A nol.hu gyűjtötte ki a legfőbb adatokat: az NB I-es csapatok az utóbbi öt évben összesen 14 milliárd forintos veszteséget termeltek, csak 2014-ben 3,9 milliárd mínuszt hoztak össze. Akkor, miért érdemes mégis befektetni a vállalkozóknak ide? A válasz röviden, hogy mégiscsak a miniszterelnök úr kedvenc sportágából van szó, így nem csoda hogy üzletemberek csak úgy tolonganak a futballklubok körül.
„Futballoligarchiák”
Mint láthatjuk, jellemző a magyar labdarúgásra, hogy pusztán a piacról még csak nullszaldósan sem lehet működtetni egy klubot. Ezek a csapatok azonban, - és úgy, általában az egész magyar labdarúgás - nem arra van kalibrálva, hogy profitot termeljen, hanem úgy, hogy segítsen kiépíteni egy politikai-gazdasági klientúrát.
„Futballoligarchiák” Magyarországon
Garancsi István (Videoton FC), Leisztinger Tamás (Diósgyőri VTK), Matyi Dezső (Pécsi MFC), Mészáros Lőrinc (Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia), Szima Gábor (Debreceni VSC)(Illetve, ne feledkezzünk meg a képen látható Tarsoly Csabáról, a bűncselekménnyel gyanúsított Quaestor vezérről sem!)
Ők vajon miért vágtak bele? A válasz az, ha egy klub veszteségesen működik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tulajdonos befektetése soha nem térül meg. Szabados Gábor sportközgazdász korábban az Origónak a szinergiastratégiát említette példaként: ha a tulajdonos más vállalkozásokon keresztül tudja fedezni a csapat veszteségeit úgy, hogy összességében az érdekeltségei nyereségesek, akkor egész befektetése megtérülhet. A focicsapatok finanszírozásánál még érdemes megemlíteni, hogy itthon alig van olyan hirdető, amelyik azért reklámoz, hogy termékét vagy szolgáltatását népszerűsítse. Az átutalás oka általában a politikai nyomás vagy a kapcsolati tőke kiaknázása.
A múlt esztendő vége sem múlt el újabb milliárdok kiosztása nélkül
Az MLSZ a 2015/2016-ös idényre 1,73 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak – írta meg az mfor.hu, amely szerint így a Felcsút már több mint 11 milliárd forintot szedett össze a tao-rendszer 2011-es indulása óta. Azonban nem csak a miniszterelnök csapata ilyen szerencsés, hogyha közpénzosztásról van szó. (Korábban már részletesen foglalkoztunk vele (itt és itt) hogy a tao igenis közpénznek minősül.)
Seszták Miklós miniszter városának a csapata, a kisvárdai Várda Sport Egyesület 2013-ban 33 millió, 2014-ben 135 millió, 2015-ben pedig már 1,26 milliárd forintot zsebelhetett be. A múlt évre vonatkozólag ez még csak a jóváhagyott támogatási összeg, nem biztos, hogy az egész elköltésre kerül, azonban így is szembetűnő a közel tízszeres növekedés egy év alatt – írta a Menedzsment Fórum. A kisvárdai mellett Tállai András városának a csapata, a Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. is rendkívül szerencsés. 2015-ben 357,2 millió forint elköltését hagyták nekik jóvá, ami 60 százalékkal magasabb, mint a 2014-es összeg, igaz, az akkor jóváhagyott 223 millió forintból „csupán” 191 milliót hívtak le végül.
Ha már „szóba került” Felcsút, akkor nem mehetünk el Mészáros Lőrincz egyik legújabb befektetése mellett. A felcsúti polgármester cége ugyanis, a Mészáros&Mészáros Kft. többségi részesedést szerzett az eszéki elsőosztályú focicsapatban, az NK Osijekben. A vs.hu információi szerint volt gázszerelő cége kétmillió eurós, mintegy 630 millió forintos letétet helyezett el. Az ügylet keretében Mészárosék vállalták, hogy rendezik a klub összes adósságát, azaz közel egymilliárd forintnak megfelelő kunát, cserébe pedig többségi tulajdonrészt szerezhet a klubban.
Röviden összefoglalva: a felcsúti polgármester a magyar adófizetők pénzéből (mivel a TAO nagyon is közpénz) vett egy külföldi focicsapatot. Hát nem csodálatos?
Túl sokat költünk a focira, ráadásul lenne jobb helye is a pénznek.
A Publicus Intézet felmérése során tíz válaszadóból nyolcan gondolták úgy, hogy kevesebbet, vagy sokkal kevesebbet kellene költeni stadionokra. A profi labdarúgásra és az NB I-es focisták támogatására négyből hárman költenének kevesebbet, mint most. Ami érdekes, hogy még a Fidesz-szavazók kétharmada is így gondolkodik.
A válaszadók szerint a stadionokon és a profi focin megspórolt pénzt a többség elsősorban az egészségügy fejlesztésére, a szegénység és az éhezés felszámolására, az oktatás rendbetételére költené. Mindez nem meglepő annak fényében, hogy egyre több magyar él a létminimum alatt, valamint az oktatás és az egészségügy óriási forráshiánnyal küzd. Az utóbbi területek talán fontosabbak, mint néhány futballoligarchia feltőkésítése.