A magyar munkaerőhiány tovább fokozódott. Rekord magas értéket ért el a betöltetlen álláshelyek száma. Ma már nemcsak arról lehet beszélni, hogy bizonyos magas kvalitást igénylő iparágakban (mint például az IT-szektor), nem találnak a cégek megfelelő munkaerőt, hanem az alacsony képzettséget igénylő területeken is egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. A problémákat csak tetézi, hogy az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt az elmúlt években százezrek vándoroltak ki Nyugat-Európába, és nem nagyon látszik, hogy ez a trend könnyedén visszafordítható lenne.
A magyar kormány azonban csak ül a babérjain, büszke a 4 millió fő feletti foglalkoztatásra, miközben köztudott, hogy a jó adatok csak annak köszönhetőek, hogy évente több százmilliárd forintot öntenek a közmunkaprogramba, és a statisztikába beleszámolják a környező országban dolgozó magyarokat is.
Ahelyett, hogy a kormány a magyarországi munkanélküliek képzését segítené, inkább azon agyal, hogyan lehetne betelepíteni 250 ezer külföldi munkavállalót. Arról nem is beszélve, hogy népszavaztat egy olyan kérdésben, amely gyakorlatilag arról szól, hogy akarunk-e nem magyar állampolgárokkal együtt élni az államhatárainkon belül.
2016: súlyos munkaerőhiány Magyarországon
2016 első negyedévében óriásit ugrott a betöltetlen álláshelyek száma a versenyszférában, ami arra utal, hogy a magyarországi munkaerőhiány tovább fokozódik. A KSH adatai szerint összességében több mint 50 ezer állás állt üresen az év első három hónapjában. A hazai munkaerő-piaci helyzet erősen ellentmondásos: miközben látszólag javul a munkaerő-piaci helyzet, egyre jobban fékezi a növekedést a képzett munkaerő hiánya, méghozzá pont a nemzetközi téren legdinamikusabban fejlődő ágazatokban.
Sőt, a helyzet igazából rosszabb: jelenleg ugyanis már nemcsak arról lehet beszélni, hogy a magas kvalitást igénylő iparágakban (mint például az IT-szektor), nem találnak a cégek megfelelő munkaerőt, hanem az alacsony képzettséget igénylő területeken is egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. Az MNB egyik tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években egyre több vállalat jelöli meg a munkaerőhiányt a termelés fő korlátjaként az iparban, az építőiparban és a szolgáltató szektorban egyaránt. Egy kormányzati felmérés szerint pedig a vállalatok negyede küzd azzal, hogy valamilyen pozícióba nem találnak számukra megfizethető munkaerőt.
Szám szerint az iparban, azon belül is feldolgozóiparban nőtt meg nagyon a betöltetlen állások száma: itt 2016 első negyedévében több mint 15 ezer állás állt nyitva, 2800-zal több mint 2015 utolsó negyedévében. A feldolgozóipari vállalatok fele munkaerő-hiánnyal küzd Magyarországon, amely a legsúlyosabb arány a régióban. Számos magyar ipari parkban olyan helyzet alakult ki, hogy a vállalatok egymás munkaerőit lopják el. A Prohuman Kft. a Népszabadságnak például arról számolt be, hogy sok cég már felfedezte a környező országok határ menti településeinek munkaerő-potenciálját. A vállalatok ugyanakkor törekednek a kettős állampolgárokat alkalmazni, EU-n kívüli országokból érkezők foglalkoztatottsága elenyésző a nehézkes adminisztrációs folyamatok miatt is – tették hozzá.
Mi az oka a mostani helyzetnek?
Egyértelmű, hogy a munkaerőhiány elsődleges oka a nagyon alacsony bérek. Miközben a kétezres évek elején még Magyarországra jártak át dolgozni Szlovákiából, mára ez megfordult. Még nagyobb baj, hogy szintén az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt százezrek vándoroltak ki Nyugat-Európába, akik közül várhatóan sokan nem is térnek majd vissza. A képzett munkaerő kivándorlása pedig egyre több gondot okoz a hazai gazdaságnak, idővel beruházások fognak elmaradni, majd a külföldi cégek elköltöznek olyan országba, ahol találnak elég képzett munkaerőt.
Miközben a magyar kormány megálmodott egy munkaerő-alapú társadalmat, hamar kiderült, hogy ehhez nincs elég munkás. Azaz lenne, ha a Fidesz végre rájönne, hogy nem a közmunkaprogram felfuttatásával lehet megoldani a hazai munkaerő-piaci problémákat, hanem megfelelő képzési rendszerrel. A magyar kormány azonban csak ül a babérjain, büszke a 4 millió fő feletti foglalkoztatásra, miközben köztudott, hogy a jó adatok csak annak köszönhetőek, hogy évente több százmilliárd forintot öntenek a közmunkaprogramba, és a statisztikába beleszámolják a környező országban dolgozó magyarokat is.
Súlyos probléma egyes gazdaságkutatók szerint, hogy a közmunkaprogram tömegessé válása már nemcsak a segélyezetteket érinti, hanem elszívja a potenciális munkavállalók egy részét is, akik a közfoglalkoztatás keretében haszontalan, de legjobb esetben is nagyon alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek. A szakértők szerint ehelyett a munkanélküliek/közfoglalkoztatottak képzésére kellene koncentrálnia az államnak. Különböző helyeken azonban más megoldások is felmerültek.
250 ezer vendégmunkás kellene?
A gazdaság működőképessége forog kockán a magyarországi kritikus munkaerőhiány miatt – írja nyílt levelében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). Az MGYOSZ több pontból álló javaslatát elküldte a nemzetgazdasági miniszternek és a legnagyobb munkaadói érdekvédelmi szervezeteknek.
Az MGYOSZ szerint a gyógyír többek között az lehetne, hogy kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerőt vonnának be a magyar gazdaságba (példaként azt hozták fel, hogy Lengyelországban 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállaló lenne).
Varga Mihály már jelezte, hogy több ponton támogatja az MGYOSZ elképzeléseit, így a bevándorló vendégmunkások behozatalát is. A nemzetgazdasági miniszter elmondta még, hogy harmadik országból származó munkaerő foglalkoztatásában is segítene a kormány. Ez a harmadik ország azt jelenti, hogy EU-n kívüli munkások behozatalával tervezhetnek. Varga szerint azonban senkinek nem kell féltenie az állását majd az új vendégmunkásoktól, mivel őket csak olyan helyre veszik fel, ahol nem tudtak eddig feltölteni az álláshelyeket a magyarországi cégek.
Mit lehetne tenni?
Tény, hogy a kivándorlás és a munkaerőhiány egyik oka a nagyon alacsony bérszínvonal. A versenyszektorban viszont csak és kizárólag akkor lenne lehetőség a bérek emelésére, ha a magyar gazdaság versenyképesebbé válna. Strukturális reformokra és kiszámíthatóbb gazdasági környezetre van szükség, valamint olyan foglalkoztatáspolitikai stratégiára, ahol nem az egyszerű utat választják (több százmilliárdot forintot öntenek a közmunkaprogramba, ami zsákutcának tekinthető, mivel a közmunkában dolgozók többsége nem tud elhelyezkedni a versenyszektorban), hanem a hosszú távú szempontok figyelembevételével a képzési rendszerek javítását.
A kormány stratégiája több mint megkérdőjelezhető: ahelyett, hogy a magyarországi munkanélküliek képzését segítené, inkább azon agyal, hogyan lehetne betelepíteni 250 ezer külföldi munkavállalót. Arról nem is beszélve, hogy népszavaztat egy olyan kérdésben, amely arról szól, hogy akarunk-e nem magyar állampolgárokkal együtt élni az államhatárainkon belül.
