Az egészségügy helyzete továbbra is változatlan, hiszen az állapotok kritikusak, egyre több kórház kerül csőd közeli állapotba. Június végén közel 52 milliárd forint volt az egészségügyi intézmények tartozása, és ha a helyzet nem változik, akkor ez az összeg megközelítheti a 70 milliárd forintot is az év végére. A tavalyi 60 milliárdos adósságkonszolidáció után tehát ismét hasonló lépésre kényszerül a kormány.
Bár szeptembertől 26,5 százalékos béremelésben fognak részesülni az egészségügyi szakdolgozók, a Magyar Kórházszövetség főigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az orvos- és nővérelvándorlás – a béremelés ellenére – csak fokozódhat a közeljövőben. Hiába tehát a magasabb fizetés és egy esetleges adósságkonszolidáció, az bizonyos, hogy a magyar egészségügy helyzete jelen állapotában semmiképpen sem fenntartható.
Hiába a fizetésemelés...
„Szeptember elsejétől a szakdolgozók 26,5 százalékos átlagos béremelésben részesülnek” – jelentette be Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár. A béremelés valóban örömteli, az egyetlen baj, hogy „csak” ennyi még nem elég. A Magyar Kórházszövetség főigazgatója arra figyelmeztetett a Hir Tv Magyarország élőben című műsorában, hogy az orvos- és nővérelvándorlás – a béremelés ellenére – fokozódhat a közeljövőben.
Az egészségügyben dolgozók elvándorlása már-már drámai mértéket ölt: az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ legfrissebb adatai azt mutatják, hogy több ápoló és szülésznő hagyta el az országot az év első felében, mint korábban. Az elvándorlás különösen a 40 év alatti orvosokat és ápolókat érinti, mivel a fiatalabbak az itthoni bérük hatszorosát tudják megkeresni külföldön. Az országból távozó egészségügyi dolgozók körében a legnépszerűbb célállomások: Egyesült Királyság, Németország, Svédország, Ausztria és Írország – írja a Blikk.
Hatalmas adósságban a kórházak
Nem elég tehát, hogy a képzett orvosok és ápolók tömegesen hagyják el az országot, az egészségügy helyzete továbbra is változatlan, hiszen az állapotok kritikusak, egyre több kórház kerül csőd közeli állapotba. Június végén közel 52 milliárd forint volt az egészségügyi intézmények tartozása. Ha a helyzet nem változik, akkor ez az összeg megközelítheti a 70 milliárd forintot is. Ráadásul a kórházak adóssága havonta közel 3-4 milliárd forinttal nő a Magyar Államkincstár adatai szerint – írja a Népszava.
Csak három egészségügyi intézmény tudta nullára csökkenteni az adósságait: az edelényi Koch Róbert Kórház és Rendelőintézet, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, és a budapesti Szent Margit Kórház. Az olyan egyetemek közül, amelyek klinikákat is működtetnek, csak a debreceni és a szegedi tartozásai csökkentek – az utóbbié is csak minimálisan, a Pécsi és a Semmelweis Egyetemen azonban tovább nőtt a tartozás – százmilliókkal mindössze egy hónap leforgása alatt.
Közel egymilliárd forint az Országos Onkológiai Intézet adóssága, ám e fölött van még jó néhány egészségügyi intézmény:
Már nincs milliárdos tartozása, bár júniusban növelte adósságát a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban és a Zala Megyei Szent Rafael Kórház. Ám olyan intézmények is vannak, amelyek egymagukban közel 3 milliárdos tartozást halmoztak fel: ilyen a Honvédkórház, a Békés Megyei Központi Kórház és a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ.
Csökken az egészében térített ellátások aránya
A helyzeten az sem segít, hogy vannak olyan kórházak és szakrendelők, ahol csökkent az eddig az egészségbiztosító által száz százalékban megtérített ellátások aránya. Ennek az az eredménye, hogy ha a teljesítményvolumen-korlátnál több beteget látnak el, akkor csökkentett összegben részesülnek, vagy egy bizonyos szint után már ingyen látják el a betegeket. Így 8 százalékkal lett kevesebb a teljesen megtérített ellátások mértéke azért, mert volt olyan intézmény, ahol nem használták ki teljesen az adott keretet – ám ez összességében nem volt általános.
Ezáltal azonban biztosra vehető, hogy olyan vizsgálatokat nem fognak elvégezni, amelyek nem feltétlenül szükségesek, vagy ha már a keret nem engedi, akkor elküldik a betegeket. Ez azonban egy kicsit sem segít az egészségügy, illetve az ellátás eddig sem kimagasló minőségén.
Mitől lesz jobb?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, hogy a kormánynak és a Kórházszövetségnek már vannak tervei az elszaladó kórházi adósságállomány kezelésére, és készül a kórházi gazdálkodást átalakító jogszabály is. A tervezett kormányzati lépések ellenére a legnagyobb kérdés továbbra is fennmarad: ha a tavalyi közel 60 milliárdos egészségügyi adósságkonszolidáció után továbbra is hasonló állapotok uralkodnak, nem kéne valami tartós megoldást találni az egészségügy problémájára?
Egészségügyi szakértők szerint az új, rugalmasabb elszámolási rendszer sem lesz hatékony, hiszen ez által az intézmények nem jutottak pluszforráshoz. Ráadásul a kancellári rendszerben sem bíznak – ami a kormány szerint eredményesnek bizonyulna – szerintük az csak részeredményeket hozna, tartós javulást viszont nem eredményezne. Egy azonban biztos, hiába a szakdolgozók béremelése, hiába az adósságkonszolidáció, az egészségügy helyzete jelen állapotában semmiképpen sem fenntartható.
A Szent Rókus Kórház főorvosa egy konferencián beszélt arról, hogy 8 százalékra kellene emelni az egészségügy GDP-arányos támogatottságát, (ez az arány most körülbelül 3 százalékos). A problémák egyik forrását lehet, hogy itt kéne keresni, azon kívül, hogy komolyan bele kéne nyúlni az egész egészségügyi struktúrába.