Bár Kósa Lajos tagadta, hogy visszavezetnék a vasárnapi boltzárat, több elképzelés is már napvilágot látott, hogy mihez kezdene a kormánykoalíció a hét utolsó napjával. Semjén Zsolt szerint a vasárnapi boltzár megállta a helyét, mivel a szabad vasárnap ellen felhozott gazdasági érvek alaptalanok voltak, a munkavállalók pedig kifejezetten jól jártak vele.
Ezzel szemben az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint tény, hogy a kormány miatt sok egyéni vállalkozó, vagy négy főnél kisebb cég zárta be a boltját. Háromezer kisbolt tönkrement, a foglalkoztatottak száma 15 ezerrel csökkent. Tehát a boltzárnak igenis volt negatív hatása a gazdaságra.
Több minden kering arról, hogy mit tervez a kormánypárt a jövőben a vasárnapi boltzárral kapcsolatban. A Népszabadság információi szerint például törvényben szabályoznák, hogy az üzletek csak egy bizonyos időpontig tarthatnak nyitva normál ügymenet mellett. A források a legvalószínűbbnek a déli 12 órát tartják, és a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek csak akkor tarthatnának nyitva délután is, ha az akkori forgalom meghatározott részét befizetnék pluszadóként. Ezt nyilván lehet úgy kalibrálni, hogy ne érje meg nyitva tartani délutánonként.
Az elképzelés a hazai tulajdonú kisebb üzletekből álló láncoknak kedvezne, ahogy az előző boltzáras szabályozástól is remélték, hiszen ezeknél a bolt területe általában nem éri el a 400 négyzetmétert. A nemzetgazdasági tárcánál állítólag már tudnak az elképzelésről, ám formális döntés még nem született.
Emellett fut egy másik terv is, amelyet Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető ismertetett. Elképzelésük szerint az volna célszerű, ha egy évben csak meghatározott számú napon lehetne munkára fogni a dolgozókat, mely az elképzelések szerint hattól akár húsz napig is terjedhet. Emellett javasolják, hogy vasárnapi munkavégzés esetén a következő szombatot a munkaadónak ki kelljen adni pihenőnapként. Azt nem tudjuk, hogy kötelező lenne-e kivenni ezt a pihenőnapot, vagy a dolgozó maga határozhatná meg, szeretne-e élni a lehetőséggel.
A „rágalmak” ellenére Kósa azt állítja, hogy az, hogy a parlament őszi ülésszakában beterjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást, nem jelenti azt, hogy visszaállítanák a vasárnapi boltzárat. Mint állítja, mivel teljesen vissza kellett vonni a korábbi szabályozást, a kiskereskedelemben dolgozók rosszul jártak, ezért igyekeznek jogilag rendezni a helyzetet, hogy kedvezőbbé tegyék számukra a feltételeket.
A boltzár visszaállítása mellett természetesen az eredeti ötletgazda KDNP is kiállt. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Időknek nyilatkozva kifejtette, hogy ő még akár ki is terjesztené a boltzárat, és hangsúlyozta, a szakszervezeteket is meg kell győzni, hogy tűzzék végre zászlajukra a kérdést.
A kérdésről beszélt Harrach Péter frakcióvezető is a Magyar Időknek, konkrétan arról, hogy ők csak „enyhíteni szeretnék a dolgozókra nehezedő pluszterheket”. Ennek kapcsán két intézkedés látszik általánosan elfogadottnak, amelyeket állítása szerint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és az egyik szakszervezet javasolt, és amelyeket a KDNP csak felkarolt. Az egyik, hogy nem is egy, hanem havonta két vasárnap legyen szabad mindenkinek, és hogy senkit se lehessen nyolc óránál többet dolgoztatni. Ennek a részleteiről sem tudunk többet, például, hogy mennyire lenne rugalmas a szabályozás. Hiszen rugalmatlan feltételek mellett igencsak nehéz lenne megszervezni a dolgozók munkabeosztását.
Mérsékelt lelkesedés
A Népszabadság információi szerint Varga Mihály tárcájánál is visszafogott lelkesedéssel fogadták az elképzelést. A minisztériumnál úgy gondolják, inkább időt kellene hagyni a piacnak, hogy a politikai hajtűkanyarok után rendezze sorait. A vasárnapi bezárás után ugyanis igen sok dolgozó elhagyta az ágazatot, vagy külföldre, vagy más iparágba mentek dolgozni. Azóta még a jobban fizető nagy hálózatok is alig találnak maguknak munkavállalót: diákokkal és kölcsönmunkásokkal próbálják befoltozni a lyukakat, ám egyik sem túl jó megoldás, hiszen a kölcsönzött munkaerő drága, a diákmunkások nagy része pedig szeptemberben visszaül az iskolapadba.
Ennek ellenére Semjén Zsolt a Magyar Időknek és az ATV-nek adott nyilatkozataiból is úgy tűnik, a vasárnapi boltzár megállta a helyét. Véleménye szerint ugyanis az elmúlt évben beigazolódott: a szabad vasárnap ellen felhozott gazdasági érvek alaptalanok voltak, a munkavállalók kifejezetten jól jártak.
Semjén szavainak ellentmondanak a legfrissebb KSH-adatok: a statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma nyers adat szerint „2,7, naptárhatástól megtisztítva 3,8 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. Júniusban ez az adat 5,7 százalékos növekedést mutatott, 2016 első hét hónapjában pedig 5 százalékkal volt nagyobb a forgalom az előző év azonos időszakához képest”. Magyarul tehát jót tett a kiskereskedelemmel foglalkozóknak a vasárnapi boltzár eltörlése.
Ezen kívül Semjén azon állítása sem állja meg teljesen a helyét, hogy nem voltak tömeges elbocsájtások a vasárnapi boltzárnak köszönthetően. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arról beszélt, hogy az elbocsájtás munkajogi kategória, általában az alkalmazottakat szokták elbocsájtani, de mivel a kiskereskedelemben főként vállalkozók dolgoznak, őket nem elbocsájtják, hanem bezárják a boltjukat, ergo csődbe mennek. Vámos György szerint tény, hogy a kormány miatt sok egyéni vállalkozó, vagy négy főnél kisebb cég zárta be a boltját. Háromezer kisbolt tönkrement, a foglalkoztatottak száma 15 ezerrel csökkent. Tehát a boltzárnak igenis volt negatív hatása a gazdaságra.
Ráadásul Vámos szerint a boltzár hozadéka volt az is, hogy a kis- és közepes vállalatok számára egyáltalán nem javultak a piaci lehetőségek, holott korábban pont ez volt a kormány egyik legnépszerűbb indoka a zárva tartás mellett.
Politikai elemzők között elterjedt egy nézet, hogy a vasárnapi boltzár újbóli erőltetésével a migránsozás miatt ért kritikákat szeretné tompítani a KDNP. Az utóbbi időben gyakran kérték ugyanis számon a keresztény értékeket a kormányon, főleg Ferenc pápa menekültekkel kapcsolatos befogadási álláspontja miatt, és ez a KDNP-n csapódik le leginkább.
Reiner Roland, az Integrity Lab politikai elemzője szerint azonban politikai szempontból igencsak kérdéses ennek a bukott próbálkozás az újbóli ismétlése. Egyrészt, mert a kérdés a kormányon belül is megosztó, másrészt a társadalom háromnegyede valóban nem támogatja a vasárnapi boltzárat, ahogy ez a 2015-ös felmérésekből is látszik.
Reiner úgy véli, ez egy láthatósági kérdés, lévén a KDNP-nek nincsenek sikeres ügyei, a boltzárat már a 2010-es ciklusban is akarták, de nem lett belőle semmi, ráadásul Hoffmann Rózsán keresztül a párthoz kapcsolódó oktatáspolitika az egyik legkevésbé sikeres terület.
Csak nem fogják visszavezetni...
A vasárnapi munkavégzés, illetve bérpótlék ügyében a szakszervezetek is szeretnének végre tisztán látni, így levélben kezdeményezték a nemzetgazdasági miniszternél, hogy üljön össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó konzultációs fóruma (VKF). Az bizonyos, hogy feltétlenül szükséges a kiskereskedelmi dolgozók helyzetének rendezése, hiszen a politikai hajtűkanyarok a kereskedelem egyik szereplőjének sem tesznek jót. Ugyan egyetértés van a társadalomban arról, hogy a bérpótlékot vissza kéne hozni, és maximalizálni a vasárnapi munkavégzést, viszont a boltok bezárását a szakszervezetek és a szakértők sem támogatják, így remélhetőleg a kritikák nem találnak majd süket fülekre.