Hiába szaporodnak gomba módra a szélerőművek világszerte, Magyarország nem kötelezte el magát a megújuló energiaforrások mellett. Szélenergia helyett jó lesz Paks II. – még a magyar adófizetőknek ez a projekt komoly ráfizetést jelent majd, illetve környezetvédelmi szempontból is hagy némi kivetnivalót maga után.
A paksi beruházás még az Európai Bizottság kalkulációja alapján is veszteségesnek tűnik, és erős állami támogatás szükséges ahhoz, hogy megtérüljön a piacon. Itt jön a képbe az, hogy a legújabb, a szélerőművek létesítéséről szóló törvényjavaslat gyakorlatilag kivonja a forgalomból a szélerőműveket, ezáltal megnövekedhet a kereslet a Pakstól vásárolt áram iránt, ami így az árakat is jelentősen feltornázhatja.
A kormány nevében a múlt héten Lázár János benyújtotta a villamosenergia-törvény módosítását, a szélerőművek létesítéséről szóló törvényjavaslatot.
A javaslat szerint:
A kormány a villamosenergia-rendszer várható teljesítményének egyensúlyára figyelemmel rendeletben határozza meg az adott naptári évre vonatkozóan - a háztartási méretű kis erőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kis erőművek kivételével - a szélerőművek, illetve szélerőmű parkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számát és az engedélyezhető szélerőművek, illetve szélerőmű parkok teljesítményét.
Mindez tulajdonképpen azt eredményezi, hogy a kormány hatáskörébe kerülnek a szélerőművek, illetve a szélerőműparkok építésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek kiadása, vagyis az, hogy évente hány szélerőműre adhatnak ki engedélyt, amely eddig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata volt.
A javaslatból megtudhatjuk, hogy a későbbiekben pályázat útján lehetne szélerőművet létesíteni, ugyanakkor világörökségi és természetvédelmi területen nem lehet majd építeni, tekintettel a táji értékekre és területekre. A háztartási szélerőműveken kívül pedig csak akkor lehet őket létesíteni, ha az a villamosenergia-rendszer egyensúlyát és teljesítményét nem veszélyezteti.
Eddig is volt arról volt szó, hogy sor kerül a szélerőművek létesítése szabályainak szigorítására a természeti értékeink és a tulajdonjog védelme érdekében – ezt maga Lázár János jelentette be az augusztus 25-i Kormányinfón, ezért a javaslat nem volt meglepő.
Elfújta a szél…
A kormány szerint nem kifizetődő a szélerőművek építése az országban. A javaslat indoklása ugyanis arra hajaz, hogy mindez jelentős mértékben függ a pillanatnyi időjárástól, így a teljesítmény-ingadozást csak egyéb erőművek teljesítményének változtatásával lehet kiküszöbölni, hiszen nem mindig fúj a szél. Tulajdonképpen ezért is van szükség a kapacitás szabályozására.
Úgy tűnik a nyugati országokkal ellentétben, hogy Magyarország az energiát inkább atomerőműből akarja megszerezni. Noha a törvényjavaslat indoklása megállja a helyét, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatta a Magyar Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új szélerőművek létesítését – nem mintha az elmúlt tíz évben épült volna akár egy is. Mivel ezentúl az állam adja ki a telepítéshez szükséges engedélyt, végső soron azt jelenti, hogy nem lesz több szélerőmű Magyarországon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium további tájékoztatása szerint 2020-ra Magyarországnak a villamosenergia-termelésben el kell érnie a 13 százalékos megújuló arányt, erre viszont az ország további szeles kapacitás nélkül is képes lesz (jelenleg az ország 10 százalék körül teljesít).
Paks II. veszteséges lehet
Ennek fényében márpedig valahonnan szükség lesz energiára, itt jön a képbe a paksi atomerőmű. Ha megnövekszik iránta a kereslet, akkor növekedni fog a Pakstól vásárolt áram mennyisége, egyúttal pedig az ára is, amely igen csak jó hír egy olyan beruházás számára, amely még az Európai Bizottság megítélése szerint is várhatóan veszteséges lesz.
Jelenleg ugyanis úgy néz ki a projekt, hogy a bevételek és a várható kiadások közötti különbség csak jelentős állami hozzájárulásokkal lesz kiküszöbölhető. Az Energiaklub számításai szerint a jelenlegi világpiaci várakozások, valamint az utóbbi évek technológiafejlődése is azt vetítik előre, hogy Paks II. tartósan állami támogatásra fog szorulni a működéshez.
Egy európai uniós eljárás épp azt vizsgálja, hogy a későbbiekben értékesítendő áramárak vajon megtérítik-e a beruházás költségeit. Bár a kormány szerint nyereségre számíthatunk a projektből, a bizottság valószínűleg mást fog mondani – ennek ellenére viszont várhatóan engedélyezni fogja a beruházást állami támogatás mellett.
És ami még gondot okozhat...
A brüsszeli jóváhagyás azonban egy másik ágon is elbukhat: indult ugyanis egy másik európai bizottsági eljárás is Paks II.-vel kapcsolatban. Habár évekig a nemzetközi tender indítására készült a kormány, végül mégis csak enélkül választotta az orosz Roszatomot. Valószínűsíthetően hatással volt erre a 2014-es magyar-orosz megállapodás, ám a kormány azt nyilatkozta, hogy csak az orosz technológia elégíti ki teljes mértékben a műszaki és biztonsági előírásokat.
Ugyanakkor az engedélyezés csak akkor történhet meg, ha létrejön az alvállalkozók kötelező tendereztetése. A nyugati nagyvállalatok bevonása nem feltétlenül fogja veszélyeztetni az oroszokkal megállapodott 40 százalékos magyar beszállítási hányadot egyrészt azért, mert ez az arány nem kötelezően betartandó, másrészt pedig, ha a nyugati cégek magyar leányvállalatai itthon adóznak, akkor ez beleszámolandó a 40 százalékos arányba.
Ami még gondot okozhat Paks II.-nek: a környezetvédelmi engedély. Jelenlegi helyzet szerint az erőmű területén kellene egy tárolót építeni a sugárzó hulladék átmeneti tárolására, mivel egy korábbi eljárás miatt nem sikerült a kiégett fűtőelemeket Oroszországba szállítani. Ehhez azonban szükség lenne engedélyre, ám ez a korábbi engedélykérelemben nem szerepel, így kérdéses, hogy ennek következtében mi lesz a folyamat sorsa. A Portfolio információi szerint ettől függetlenül azonban megkezdődhet a beruházás, hiszen ez nincs összefüggésben a kapacitásfenntartási projekttel.
Mindent összevetve, Paks II. létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető, várhatóan sosem fog megtérülni a projekt, és a magyar adófizetőknek komoly ráfizetést jelent majd a beruházás. A kormány most a szélerőművek betiltásával végképp az atomerőmű mellé teszi le a voksát, annak ellenére, hogy más országokban egyre inkább a megújuló energiaforrások kiaknázására koncentrálnak.