Orbán Viktor tegnap esti győzelmi beszédében csak egyetlen apró dolgot felejtett el megemlíteni: a népszavazás jogi értelemben érvénytelen lett. Igaz, azt viszont bejelentette, hogy a parlament elé visz egy alkotmánymódosítási javaslatot, ez által úgy téve, mintha a népszavazás érvényes lett volna.
Hogyha tehát ahhoz, hogy az „emberek akaratát rögzítsék” az Alaptörvényben, nem is kell egy érvényes népszavazás megtartása, akkor miért kellett népszavaztatni, és így több milliárd forintot kidobni az ablakon, a szintén több milliárd forintba kerülő gyűlöletkampányról már nem is beszélve?
Mindent beleadtak a sikerért
2015-ben Orbán Viktor gyakorlatilag mindent egy lapra tett fel, amikor a Fidesz vezetésével úgy döntöttek, hogy félresöpörve olyan fontos témákat, mint például az oktatás, az egészségügy vagy éppen a munkaerőhiány kezelése, a kormány kommunikációjának és politikájának központi eleme a migránsokkal való riogatás lesz. A kormányzati gyűlöletkampány maximális fordulatra kapcsolt, és mindent bele adott, hogy a szavazóurnákhoz „csábítsa” az állampolgárokat. Az elmúlt hetekben többek között megtudhattuk, hogy a migránsok elveszik a romák segélyét, Csepelen az önkormányzati lakásokat, illetve, persze nekik valójában több pénzük van, mint amennyi tíz jászberényi lakos bankszámláján található.
A Fidesz körülbelül húszmilliárd forintot fordított a kvóta-népszavazásra, ami a brit brexit-kampány pró és kontra kampányainak (magánfelajánlásokból összegyűlt) összegénél is jóval több pénzt jelent – írja az index.hu. Más számítások szerint a Fidesz két és félszer többet költött el az elmúlt hónapokban, mint amennyit az összes párt a 2014-es országgyűlési kampányra tudott fordítani.
A közmédia még az utolsó pillanatokban sem pihent, és a népszavazás alatt is tovább nyomatta a különböző dezinformációkat, hátha még több embert megtud győzni, hogy menjen el szavazni.
Hiába volt azonban minden igyekezet – ÉRVÉNYTELEN lett a szavazás
Már vasárnap napközben, jóval az urnazárás előtt lehetett sejteni, hogy túl magasra emelte a lécet a Fidesz maga előtt azzal, hogy úgy számolt, képes lesz a szavazásra jogosultak felét elvinnie a referendumra. A végeredmény egyértelmű kudarcot jelent a kormány számára: a szavazatok 98,56 százalékának összeszámlálása után a kötelező betelepítés kérdésében kiírt népszavazáson a voksok megoszlása a következő:
Az eredményeket részletesen vizsgálva több dolgot is meglehet állapítani:
A Fidesz egyik célja a népszavazással az lehetett, hogy átrajzolva a politikai törésvonalakat, saját támogatottságánál is jóval több embert maga mögé állítson. Ezt azonban nem sikerült teljesen, mivel a részvételi adatokból tisztán kirajzolódnak a korábbi országgyűlési választások eredményei is: ahol a Fidesz hagyományosan nagyobb támogatottsággal rendelkezik (pl.: Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala), ott a részvétel is magasabb lett az átlagosnál, azokban a megyékben viszont, ahol az átlagnál erősebb az ellenzék (például Borsodban vagy Baranyában), a részvételi arányok is alacsonyabbak lettek.
Az is kiolvasható az adatokból, hogy minél nagyobb egy település, annál kevesebben mentek el szavazni. Úgy tűnik, hogy hatásos volt a baloldali ellenzék bojkottra felhívó kampánya, amely főként a szavazóbázisuk gerincét alkotó, inkább városlakó választóikhoz jutott el. A Fidesz a legkisebb településeken tarolt: 269 olyan település volt például, ahol az érvényes voksokból száz százalék lett a nemek aránya, közülük csak kettőben haladja meg a választók száma az ezret. 55 kistelepülésen érvénytelen voks sem volt, kizárólag nemleges szavazat született.
Mindez jól mutatja, hogy milyen „félfeudális” rendszert épített ki a Fidesz a falvakban, hiszen ezeken a helyeken jóval magasabb az egy főre jutó közfoglalkoztatottak és közmunkások száma, akik nehezen kockáztathatják meg azt, hogy nem mennek el szavazni.
A népszavazás egyik nagy meglepetése a rengeteg érvénytelen szavazat. Az összes szavazó 6,23 százaléka, azaz több mint 217 ezer ember szavazott érvénytelenül. Ezt azért jelentős kihangsúlyozni, mivel átlagosan a korábbi választások során az érvénytelen voksok száma kb. az összes szavazatok 1 százalékát érte csak el.
Mi jelent ez az eredmény?
A Fidesz számára ez a választás egyértelmű kudarc, bármennyire is próbálják majd ennek az ellenkezőjét állítani. Hiába tesz úgy a kormánypárt, mintha sosem beszéltek volna az érvényesség fontosságáról, hiszen ők maguk tűzték ki az 50 százalékos részvételi arány elérését. Orbán Viktor tegnap esti győzelmi beszédében csak egyetlen apró dolgot felejtett el megemlíteni: a népszavazás jogi értelemben érvénytelen lett. Igaz, azt viszont bejelentette, hogy a parlament elé visz egy alkotmánymódosítási javaslatot, ezáltal úgy téve, mintha a népszavazás érvényes lett volna.
Egy bizonyos, abban a formában, amivel Orbánék a kampány során riogattak, nem lesznek kötelező uniós kvóták a menekültek befogadására. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság Elnöke már bejelentette, hogy nem javasolják már a menekültek arányos elosztását az Unió miniszterelnökeinek. Orbán szövetségese, Robert Fico is arról beszélt, hogy a bevándorlók újraelosztását célzó kvótáknak politikai szempontból végük. Mindezek ellenére bizonyos, hogy a kormány továbbra is folytatni fogja szabadságharcát kötelező kvóta ellen, úgy téve, mintha nem tudná, hogy azt már levették a napirendről.