November 8-án választják meg az Egyesült Államok 45. elnökét: bár a közvélemény-kutatók Hillary Clintont látják az esélyesebbnek, az elmúlt héten Donald Trump, a republikánusok jelöltje közelebb tudott zárkózni ellenfeléhez, így jóval szorosabbá vált a verseny a következő amerikai elnök címéréért. Bár a felmérések szerint a magyarokat kevésbé hozta lázba a tengerentúli elnökválasztás, a Fidesz számára nagyon nem mindegy, hogy a Putyin politikáját dicsérő Trump, vagy a közép-európai orosz ambíciók letörésére igyekvő Clinton-adminisztráció fog hatalomhoz jutni.
Donald Trump a kampány során egyértelműen jelezte, hogyha ő nyerne, egyáltalán nem biztos, hogy például egy orosz támadás esetén automatikusan megvédené a NATO-tagállamokat. Ha csak ezt a külpolitikai szálat vizsgáljuk, nem lehet kérdéses, Magyarország számára, melyik jelölt győzelme lenne az előnyösebb.
Szoros a verseny
A közvélemény-kutatások szerint a demokraták elnökjelöltje, Hillary Clinton nagyon sokáig magabiztosan vezetett Donald Trump előtt. Az elmúlt héten újra fellángoló „email-botránynak” köszönthetően azonban a republikánusok jelöltje közelebb tudott zárkózni ellenfeléhez. Az amerikai közbeszédet uraló ügy lényege röviden, hogy Clinton külügyminisztersége idején magánszerveren keresztül folytatta hivatalos e-mailezéseit, mindenfajta nemzetbiztonsági szabályokat megszegve.
A botrány ellenére az országos felmérések még most is Clinton győzelmét jósolják, igaz, már jóval szorosabb versenyt várnak, mint pár hónappal ezelőtt. Hillary Clinton, a Pollster súlyozatlan, a közvélemény-kutatások eredményeit névértéken kezelő összesítése alapján 6,1 százalékkal, a Fivethirtyeight súlyozott, a közvélemény-kutatók mintavételi módszereit és az átlagtól való eltérését is figyelembe vevő átlaga szerint 3,1 százalékkal vezet Donald Trump előtt. A legfrissebb prognózisban szinte már el is tűnt a két jelölt közötti különbség: a New York Times és a CBS televízió közös felmérése szerint 45-42 arányban Clinton vezet, de ez a hibahatáron belüli különbség.
A fenti számok ismertetése mellett azonban külön ki kell térni az amerikai választási rendszer sajátosságaira is: az országos felméréseknek nincsen döntő jelentőségük, hiszen az elnököt nem közvetlenül, a választópolgárok többségének szavazatával választják, hanem közvetetten, a tagállamonként megválasztott elektorok. Léteznek hagyományosan republikánus és demokrata államok, amelyekben a jelölt személyétől függetlenül évtizedek óta ugyanarra a pártra szavaznak, illetve léteznek a „csatatérállamok”, amelyekben valóban a jelölt személye döntő. A választás, ahogy lenni szokott, ezekben a hintaállamokban fog eldőlni: annyi bizonyos, hogy Trumpnak van nehezebb dolga, mivel olyan területeken kell tudni fordítania, ahol inkább a demokraták szoktak győzedelmeskedni.
Hogyan látják a magyarok?
Az Index által felkért Závecz Research közvélemény-kutatást végzett a magyarok körében az amerikai elnökválasztás okán. A felmérésük azt hozta ki, hogy ötször több magyar látná szívesen Hillary Clintont az amerikai elnöki székben, mint Donald Trumpot, illetve szokatlanul sok olyan honfitársunk van, akiket egyszerűen nem érdekel az amerikai elnökválasztás, vagy nem tudnak dönteni a két jelölt között.
Závecz Tibor azzal kommentálta az eredményeket, hogy a külpolitikai kérdések általában nem nagyon érdeklik a magyarokat, úgy tűnik, még akkor sem, ha egy világhatalom vezetéséről van szó.
A politikai hovatartozás szerint a Fidesz táborában támogatják legtöbben Trumpot (23 százalék), de összességében körükben is sokkal kedveltebb Clinton (48 százalékkal).
Orbán Trump mellett?
Az, hogy a fideszes szavazóknál (szemben a más pártszimpátiával rendelkezőknél) némileg népszerűbb Trump, talán nem meglepő annak fényében, hogy Orbán hogyan is nyilatkozott a republikánusok elnökjelöltjéről. A magyar miniszterelnök Bálványosi Szabadegyetemen tartott beszédében világelsőt produkált, amikor gyakorlatilag oldalt választott az amerikai elnökválasztási kampányban, és beállt Donald Trump republikánus jelölt mögé. Orbán egyértelműen arra utalt, hogy Trump lenne a jobb Európa és Magyarország számára, és egyetért „a derék amerikai elnökjelölt” javaslataival a terrorizmus elleni küzdelem terén.
Igaz, később a miniszterelnök szóvivője egyértelműen cáfolta azt, hogy Orbán beállt volna Trump mögé, mint mondta: „Orbán Viktor nem mondta, hogy Donald Trump-ot támogatja. Ez az amerikai nép döntése. A miniszterelnök azt elemezte több megszólalásában, hogy melyik jelölt külpolitikája lenne jobb Európa és Magyarország számára”. Kovács Zoltán kormányszóvivő egy külföldi orgánumnak adott interjújában bár arról beszélt, hogy a magyar kormány nem fogja nyíltan támogatni egyik jelöltet sem, Trump politikáját kezdte el dicsérni.
A Fidesz „Trump-párti nyilatkozatait maximálisan meglehet érteni annak fényében, hogyha megnézzük Clintonék Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulásait: 2011 végén Hillary még külügyminiszterként kemény hangú levélben bírálta Magyarországot többek közt az alkotmányozás, az egyházügyi törvény, a médiatörvény vagy az új bírósági szabályozás miatt. A volt amerikai elnök, Bill Clinton pedig azt mondta Orbánról, hogy soha nem akar kiszállni a hatalomból, mivel őt csak az örök hatalom és a pénz hajtja.
Mindezzel párhuzamosan a „Clinton-közeli” külpolitikai szakértők többször ellenérzéseiknek adtak hangot a magyar kormány politikája miatt: ők Orbán kormányzását elsősorban az orosz-amerikai hidegháborús relációban szemlélik, és ebből a perspektívából nézve a Putyinnal üzletelő magyar kabinet nem túl közkedvelt, főleg úgy nem, hogy náluk az egyik fő prioritás az orosz ambíciók letörése a közép-európai régióban.
Vajon kivel járnánk jobban?
Bár Putyin Oroszországa a republikánusoknál sem túl népszerű, (emlékezzünk csak John McCain szenátor kirohanására, aki Magyarországgal kapcsolatban azt mondta, hogy: „Egy nemzet annak a határára került, hogy feladja a szuverenitását egy újfasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal”. pont Trump az, akinek egészen „érdekes” elgondolásai vannak az amerikai-orosz kapcsolatokról: többek között például, amikor Putyin orosz elnök Trumpot nagyon okos és tehetséges, extravagáns férfinak nevezte, a republikánusok elnökjelöltje viszonozta a gesztust, és kijelentette, hogy „Putyin irányítja az országát, legalább vezetőként viselkedik, nem úgy, mint ahogyan ez nálunk van”.
Putyin dicséreténél talán nagyobb baj, ahogy a NATO-s kötelezettségekről beszélt Donald Trump a New York Timesnak adott interjúban. A republikánusok elnökjelöltje az nyilatkozta, hogy nem biztos, hogy automatikusan megvédené a NATO-tagállamokat egy orosz támadás esetén. Ha csak ezt a szálat emeljük ki, akkor nem lehet kétséges, hogy Magyarországnak jobb lenne egy olyan elnök, aki a NATO-t valóban fontosnak tartja, és katonai védelmet tud biztosítani abban az esetben, ha Budapestnek szüksége volna rá. Ahogy a Kettős Mérce is megjegyezte: Magyarországi szemmel nem kétséges, hogy az Oroszországgal-kokettáló, autoriter hajlamokkal megáldott, és az Európára akár atombombát is dobni hajlandó Trump, vagy a nála sokkal ésszerűbb Clinton győzelme-e a jobb.
