Orbán beígért 1,6 százalékos nyugdíjemelése és az egyszeri juttatás kommunikációs szempontból hasznos lehet, viszont nem változtat a tényen, hogy ez még mindig csak csepp a nyugdíjrendszert érintő problémák tengerében, amelyek hosszú távú stratégiákat kívánnak. A Nyugdíjasok Országos Képviselete szerint 4 százalékos emelés is lehetséges lenne, ha az Orbán-kormány nem változtatta volna meg az indexálási rendszert 2011-ben, holott a 4 százalék sem tűnik soknak, figyelembe véve, hogy a magyar nyugdíjasok több mint a fele nyomorog és a rendszerből hiányzik a társadalmi igazságosság.
Kép forrása: miszterg.kinja.com
1,6-os ígéret
Orbán Viktor a Világgazdaságnak adott interjújában lengette be, hogy a jövő évi nyugdíjemelés mértéke 0.9 százalékról 1,6 százalékra nő.
A Pénzcentrum szerint ez a változtatás nem lehet véletlen, hiszen Magyarország a jelenlegi szabályok értelmében a nyugdíjakat minden év január hónapjától az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő (vagyis az inflációval megegyező) mértékben kell emelni. A kormány által eddig várt 0,9 százalékos inflációval szemben viszont a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésében 2,3 drágulást vetít előre, ez lehet az oka az emelésnek, természetesen amellett, hogy remekül cseng a nyugdíjemelés mértékének emelése.
Ám ez nem mindenkit hat meg. Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke az ATV-nek adott interjújában elmondta, hogy nem tudják elfogadni az emelést, mert, mint ahogy fogalmazott: számos szakértői kör lényegesen nagyobb inflációt vizionált a jövő évre vonatkozóan. A szakszervezeti vezető szerint egyébként a svájci indexálás szerint, melyet egyébként 2011-ben váltott fel a mostani rendszer, legalább 4 százalékkal lehetne emelni a nyugdíjakat.
De attól még a valóságban csak 1,6 százalékos lesz a nyugdíjemelés, így az öregségi átlagnyugdíj összegével számolva, ami 109 ezer 561 forint, ez az összeg 111 ezer 314 forintra emelkedne.
Ami amúgy is jár...
Az interjúban egyéb, a nyugdíjasokat érintő ígéret is elhangzott, mégpedig, hogy akár pluszban még egy egyszeri emelésben is részesülhetnek. Azt már kevésbé hangoztatta, hogy a jelenlegi szabályok bizonyos esetekben amúgy is kötelezik erre a kormányt. Mint ahogy a törvény szövegében áll:
„Ha a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedésének a tárgyévben várható mértéke a 3,5 százalékot meghaladja, és az államháztartás - a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott - tárgyévi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a tárgyév novemberében nyugdí-jprémiumot kell fizetni annak a személynek, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév novemberében a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal a 6. § (4) bekezdése alapján egy tekintet alá eső ellátásban részesül.”
Az OTP legújabb elemzői prognózisai pedig azt mutatják, hogy jövőre akár el is érhetjük a 3,5 százalékos növekedési ütemet: az előrejelzésükben 3,9 százalékos GDP-növekedést jeleznek. Mindez azt jelenti, hogy jövőre az idősek 8000 forint nyugdíj-prémiumot kapnak.
Ráadásul, mint azt Orbán Viktor az Idősek Tanácsa ülése után bejelentette, a nyugdíjasok 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványra is számíthatnak még az idén. Ám ezt nem a posta, hanem állami alkalmazottak szállítanák személyesen a nyugdíjasoknak, így egy 10 ezer forint értékű utalvány költsége 15 ezer forintra rúgna. A kormányhivatalnokok szakszervezete levelet írt , Lázár Jánosnak, hogy változtassanak ezen az elképzelésen, hiszen a hivatalokban így is hatalmas a túlterheltség a munkaerőhiány következtében. A kormány végül a Magyar Postához fordult, hogy tegyen egy újabb, gyorsabb és olcsóbb megoldásai javaslatot arra, hogy minden nyugdíjas még karácsony előtt megkaphassa az Erzsébet-utalványokat.
A fele nyomorban
Nyugdíjemelés indokolt, ugyanis hiába áll Magyarország a második helyen Hollandia után az OECD-tagországok között a nyugdíjkifizetések és a nyugdíjba vonulás előtti bér összevetésében, ha a magyar bérek olyan rettentően alacsonyak, de a nyugdíjak sem túl magasak az uniós átlaghoz képest.
Az igazság az, hogy több 100 ezer nyugdíjas nyomorogni kényszerül Magyarországon. Majd 100 főnek a havi nyugdíja még az 50 ezer forintot sem éri el, ráadásul a nyugdíjasoknak több mint a fele kap 100 forintnál kevesebbet havonta. Mit ér tehát az 1,6 százalékos emelés, ha a nyugdíjas lakosság több mint fele így is, úgy is nyomorog.
Nem divat
Az egyik legnagyobb probléma, hogy a nyugdíjemelések során nem divat figyelembe venni a szociális szempontokat. A méltányosság szempontjait figyelembe véve talán könnyíthetnénk a legszegényebbek szenvedésén, ha például nekik nagyobb emelés járna, míg jóval az átlagbér feletti nyugdíjjal rendelkezők kevesebb kedvezményre lennének jogosultak, hiszen az ő életszínvonalukon ez mit sem változtatna, viszont száz ezer embert megmenthetne a havi kuporgatástól és a létminimum alatti élettől.
Az öngondoskodás kérdése szintén fontos. A manyup-rendszer beszántása kétpilléressé tette a magyar nyugdíjrendszert. Maradt az állami nyugdíj, és az önkéntes pénztárak, melyek működése eléggé kirekesztő abból a szempontból, hogy többnyire azok tudnak ehhez a szolgáltatáshoz hozzá férni, akik megfelelő egzisztenciával rendelkeznek, vagy olyan munkahelyen dolgoznak, ahol a munkaadó hajlandó utánuk valamekkora összeget befizetni a pénztárba (jobbára állami helyek, nagyobb multik).
Nem meglepő tehát, hogy a magyar nyugdíjasok vannak a legjobban kiszolgáltatva az államnak az OECD-országok közül. A jövedelmük 85 százaléka ugyanis transzferből érkezik.
Ráadásul a trendek alapján nem kizárható, hogy egy idő után ismét ki kell tolni a nyugdíjkorhatárt, illetve, hogy a rendszer fenntarthatatlansága miatt az állam kénytelen lesz megvágni a transzfereket. Tehát egy cseppnyi, 1,6 százalékos emelés nem tesz csodát, és hosszútávú stratégia nélkül elkerülhetetlen a katasztrófa.
