A magyar egészségügy válsága már a társadalmunk legkiszolgáltatottabb tagjait, a gyermekeket érinti: évről évre egyre kevesebb a házi gyermekorvos, egyre többen mennek nyugdíjba, az utánpótlást jelentő fiatal orvosok pedig legnagyobb eséllyel a külföldi pályát választják, vagy akinek adottak a lehetőségei, magánpraxist nyitnak. Amennyiben a helyzet nem változik, 10 éven belül megszűnhet a gyermekgyógyászati alapellátás az ország nagy részében.
Forrás: MTI
Kevés a gyermekorvos
Az egészségügyben évről évre egyre nagyobb problémát okoz a gyermekorvosok hiánya. A legfrissebb információk szerint minimum 400 gyermekorvos hiányzik, ráadásul további dilemmát okoz, hogy a jelenleg praktizáló orvosok negyede már 65 év feletti.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke további adatokkal is szolgált: a praktizáló gyermekorvosok majdnem fele múlt már el 60 éves, 170 orvos praktizál 70 év felett, és kilencen dolgoznak még 80 év felett az összesen 1498 gyermekorvosi praxisból. A házi gyermekorvosok átlagéletkora 57 év.
A Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke, Velkey György szerint nem csak házi gyermekorvosok hiányoznak, de gyermekpszichiáterekre, gyermekneurológusokra, gyermekekre specializálódott gasztroenterológusokra és újszülött gyógyászokra is szükség lenne.
A helyzet jelenleg úgy áll, hogy a gyermekek 60-70 százalékának van lehetősége gyermek háziorvosi ellátásban részesülni, a többieket vegyes körzetekben látják el. A vegyes körzetekben praktizáló orvosok ugyan szereznek némi rutint a gyermekellátás területén, de a speciális esetekre nem tudnak felkészülni. Különösen nagy probléma ez csecsemők esetén. Amennyiben a szülők mégis gyermekorvoshoz vinnék a gyermeküket, kénytelenek távolabbi körzetekbe eljutni. Mivel a gyermekorvosok hiánya az elmaradottabb régiókban égetőbb probléma, a nagyobb távolságok beutazása is további gondot jelent a szülőknek, akik a család anyagi helyzetéből adódóan erre sokszor képtelenek.
Ahol nincs megfelelő gyermekorvosi ellátás, ott olyan esetek is megjelenhetnek, mint a szülők hiányos tájékoztatása vagy a gyermekek egészséges életre való kilátásainak csökkenése.
A KSH számolta ki azt is, hogy átlagosan egy háziorvosra és házi gyermekorvosra hány lakos jut. Ez a szám azonban csalóka: a gyermekorvosok hiánya az elmaradott régiók mellett azokat a kistelepüléseket fenyegeti leginkább, amelyeket egy nagyobb egészségügyi központ hatáskörébe vontak, megszüntetve a kistelepülések gyermekorvosi praxisait (ha voltak), így előfordulnak olyan körzetek, ahol több ezer gyermekre jut egy gyermekorvos. Ezen kívül azt is érdemes megjegyezni, hogy magyar lakosság száma évről évre csökken.
Nem kecsegtet sok jóval a jövő...
Ha minden így folytatódik, és nem történik valamilyen gyökeres változás, akkor a betöltetlen praxisok száma még tovább emelkedik, és a 65 év feletti orvosok nyugdíjba vonulása további gondokhoz fog vezetni. Amennyiben egy orvos otthagyja praxisát, a tapasztalatok alapján jó eséllyel már nem nyílik meg újra. A motivált fiatalok legnagyobb eséllyel a külföldi pályát választják, vagy akinek adottak a lehetőségei, magánpraxist nyitnak. Ráadásul a gyermek háziorvosi és háziorvosi pályákat az orvostanhallgatók nagyon kis hányada választja.
Az elmaradott régiókban a legsúlyosabb helyzet: a pályakezdő orvosok számára egyáltalán nem jelentenek vonzó célpontokat, főként az alacsony bérek és a kiegészítő megterhelő adminisztrációs munka miatt. Jelenleg Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében van a legtöbb tartósan betöltetlen házi gyermekorvosi praxis, ezeken a területeken legalább fél éves időtartamot jelent, amit orvos nélkül töltöttek a települések lakói.
Amennyiben a helyzet nem változik, a gyermekgyógyászati alapellátás megszűnhet 10 éven belül az ország nagy részében.
A kormány megoldási javaslatai közé tartozik egy ösztöndíjrendszer, amely azokat a fiatal pályakezdő orvosokat támogatná, akik betöltetlen praxisban helyezkednek el, de ez az ösztöndíj csak 2-3 fiatalnak biztosít lehetőséget évente (összesen 20 fő került a programba). Ez 200 ezer forintos támogatást jelent havonta a betöltetlen praxisokat elfoglalóknak. Továbbá idén 10 milliárd forint plusztámogatást adnak összességében a háziorvosoknak és házi gyermekorvosoknak, ami egy főre 130 ezer forint kiegészítést jelent.
Mit reagált a kormány?
A Fidesz egy közleményben reflektált a kérdésre, miután a DK felszólította a háziorvosi praxisok állami finanszírozásának emelésére. Szerintük „a polgári kormány 2010 óta folyamatosan pótolja a pénzt az egészségügybe, az alapellátás támogatását is már 50 százalékkal növelte”.
A költségvetési számok alapján tetten érhető a hazugság a Fidesz részéről, ugyanis kormányzásuk elmúlt hat évében az egészségügyi kiadásokat nem növelték, hanem legfeljebb szinten tartották, de főként csökkentették, ezen pedig egyedül a 2016-os év pozitív mérlege változtat.
A 2017-es évben a kormány ígérete szerint rálicitál a baloldali kormány által utoljára benyújtott egészségügyi költségvetési javaslatra (igaz, hogy ez már hét éve volt!), és 325 milliárd forinttal többet áldoznak egészségügyi kiadásokra.
Az egészségügyben azonban akkor lehet tartós javulást és reformokat elérni, ha az egész rendszert gyökeres változások érik: béremelés az egészségügyben dolgozók körében, megfelelő és minőségi eszközökkel való ellátottság, kórházak és rendelőintézetek állapotjavítása, és a legfontosabb, hogy az említett háziorvosi és gyermek háziorvosi pályát vonzóvá tegyék a fiatalok körében, elhivatott és motivált orvosokat képezzenek ki.