Hogyha 80-100 ember halt volna meg mondjuk egy terrortámadásban, akkor valószínűleg már „nemzeti szükséghelyzet” lenne érvényben, a politikusok egymást taposva tartanának sajtótájékoztatókat és a TEK emberei fürtökben kommandóznának a zsúfoltabb köztereken. Azonban így, hogy ezek az emberek „csak” megfagytak, ráadásul többségük a saját lakásukban, sajnos nem ekkora a felhajtás. Pedig néhány programmal nagy mértékben javítani lehetne a leginkább rászorulók lakhatási körülményein.
forrás: flickr/Dennis Jarvis
Extrém hideg és lakhatás
Korábban mi is írtunk az egyre durvább lakhatási helyzetről. Nem csak a szegények, sokszor még a jobb módúak és a pályakezdők is bajban vannak, amikor a fizetés jelentős részét elviszi az albérlet költségei. Az idei télen azonban azok voltak a legnagyobb bajban, akik az utcán élnek vagy van ugyan lakásuk, ám fűteni egyszerűen nincs pénzük. Pár héttel ezelőtt, az extrém hidegben a rendőrség még meg tudta menteni azt a Budapesten élő asszonyt, akinek lakása fűtetlenül állt a mínusz 20 fok alatti hőmérsékletben, ám mások sajnos nem voltak ilyen szerencsések.
A szociális ügyekért felelős államtitkár szerint mindenkinek van elég hely a hajléktalanszállókon. Mivel a szállók a leghidegebb napokban 110-125 százalékos kihasználtsággal működnek, a Szociális Fórum azt javasolta, az extrém hideg napokon az állam és az egyház engedje be a rászorulókat ezen intézményekbe. A kormány ezt a javaslatot visszautasította, mondván a szállókon mindenkinek jut hely.
Akárhogyan is van, azok számára, akiknek van lakásuk, ám a hideg hónapokban nincs kapacitása fenntartani, a templomok és állami intézmények nyitva tartása sem nyújtana megoldást. Érdekes módon a lakosság egy részének silány lakhatási körülményeivel, közvetett módon, szinte mindenki szembesülhet az országos szmog idején.
Szó szerint belefulladunk a szegénységbe
A legtöbben valószínűleg rávágnánk, hogy a szmogot az autók és a gyárak okozzák, így az nagyvárosi probléma. Csakhogy, a pár héttel ezelőtti a szmog pont, hogy az ország keleti és dél-nyugati területeit sújtotta leginkább. A rejtélyes jelenség megoldása az, hogy a szmogért nem az autók és gyárak felelősek, hanem a lakosság elavult és rossz hatásfokon működő fűtése.
Budapesten még valamivel nagyobb részét okozza a problémának a közlekedés, azonban a kistelepüléseken a szmog gyakorlatilag teljes mértékben a szilárd tüzelésből adódik. Ez pedig újabb problémát okoz, ugyanis a levegőben lévő magas szállópor-koncentráció Európa szerte évi 71 ezer ember halálát okozza.
forrás: faktor.hu
Az elavult fűtés mellett általában rendkívül rossz szigetelés is hozzájárul a magyar háztartások melegen tartásának nehézségeihez. Mivel a probléma tömegesen van jelen az országban, ráadásul a rossz fűtés által okozott szmog az egész lakosságot sújtja, nem ártana az államnak valami programot összehozni a helyzet javítása érdekében. A Levegő Munkacsoport szerint nem csak a szegénység, hanem a tudatlanság is felelős azért, hogy az emberek gumit, cipőt és más szemetet is elégetnek a kályhákban. Ahhoz, hogy a helyzet valamelyest javuljon, szükséges lenne:
- A lakások szigetelésének és nyílászáróinak javítása.
- Ha már fával fűtünk, száraz tüzelőanyag használata, hogy minimalizáljuk a légszennyezést.
- Jobb tüzelőberendezés: egy rossz minőségű olcsó kályha és a modern biotüzelés között tízszeres különbségek vannak szennyezésben.
Bár jelenleg is létezik pályázat a lakossági ingatlanok energetikai állapotának korszerűsítésére, az Otthon melege program éves kerete mindössze 5 milliárd forint, ráadásul a támogatás a költségek maximum 55 százalékára vehető fel. A lakhatási szegénységben élők pedig jó eséllyel nem tudják kifizetni a támogatáshoz szükséges önrészt.
Az utolsó 100 komment: