Az Európai Bizottság hétfőn bejelentette, hogy a Paks II.-nél elfogadják az állami támogatást három kötelezettség teljesítése esetén. Budapestnek az engedélyhez többek között azt kellett bizonyítania, hogy állami támogatás nélkül Paks II. ki tudja-e termelni a saját árát, vagy sem? Orbánék mindent arra tettek fel, hogy az elkövetkező években-évtizedekben jelentősen drágulni fognak az energiaárak, ha ugyanis ez nem következik be, akkor a veszteségeket a magyar államnak kell majd állnia.
Már csak két eshetőség maradt, hogy ne legyen Paks II.: az atomenergia-ellenes osztrák kormány fellépése, illetve egy hazai népszavazás – ha lenne ilyen, annak a Publicus felmérése szerint egyértelmű lenne a végeredménye: a megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. A megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése – derült ki a bizottság hétfőn kiadott közleményéből. Budapestnek azt kellett bizonyítania, állami támogatás nélkül Paks II. ki tudja-e termelni a saját árát vagy sem? Az állami szubvenció ugyanis ellenkezne az uniós versenyjoggal, mert a megtámogatott áramár torzítaná az energiapiac belső viszonyait. Brüsszel a vizsgálatai során arra jutott, hogy a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, amelyek az uniós állami támogatási szabályok alapján lehetővé tették a Bizottság számára a beruházás jóváhagyását.
A Brüsszel által diktált három kötelezettség közül kettő teljesíthető, a probléma a harmadikkal van, hogy a Paks II.-ben termelt áramhoz mindenkinek egyenlő feltételekkel kell hozzáférnie, az új blokkokban termelt áram legalább 30 százalékát pedig a tőzsdén kell majd eladni. „Az ezen felül megmaradó részt objektív, átlátható és diszkriminációmentes aukciókon kell értékesíteni” – hirdette ki hétfőn az Európai Bizottság.
A fenti vállalt kötelezettséggel az a probléma, hogy a kormány egyértelműen amellett tört lándzsát, hogy az elkövetkező években, évtizedekben jelentősen fognak drágulni az energiaárak, hiszen csak így tud megtérülni a teljes Paks II. Ha viszont nem fognak jelentős mértékben emelkedni az energiaárak, akkor a Paks II.-ben termelt áramot nem fogja senki sem megvenni az árveréseken, legfeljebb csak akkor, ha sokkal olcsóbban adják, mint amennyibe az előállítása (a beruházás megtérülését is beszámítva) kerül majd. A veszteséget az államnak, azaz a magyar adófizetőknek kell majd állniuk.
A kormány biztos benne, hogy Paks II. meg fog térülni, bár a titkosítás miatt sosem mutattak be olyan számításokat, amelyek az állításukat alá is támasztaná. Ezzel szemben 2014 óta több tanulmány is megjelent arról, hogy a várható áramárak mellett Paks II. sohasem fog megtérülni, és rengeteg pénzébe fog kerülni az adófizetőknek. A Regionális Energia Kutatóközpont és az Energiaklub tanulmánya is azt taglalja, hogy az összes megtérülést vizsgáló mutató azt jelzi előre, hogy nem érdemes megvalósítani a beruházását, és biztosan csak akkor térülni meg, ha az áramárak 75 százalékkal emelkednének. A modellszámítások alapján viszont csekély esély van arra, hogy ekkora árrobbanás történjen az energiapiacon.
Már csak két eshetőség maradt, hogy ne legyen Paks II.
Az erősen atomenergia-ellenes osztrák kormány jelezte, hogy a bizottsági ügyekben illetékes luxemburgi bíróság elé vihetik Paks II. ügyét. Reinhold Mitterlehner alkancellár és gazdasági miniszter arról nyilatkozott nemzetközi hírügynökségeknek: Ausztria nem tudja elfogadni, hogy az Európai Bizottság szerint az atomerőművek építésének támogatása ártalmatlan. Ezért megvizsgálják a jogi lehetőségeiket, és ha szükséges, felveszik a kapcsolatot a luxemburgi bírósággal – írja 444.hu.
Az építkezés elkezdését esetleg még az befolyásolhatja, hogy az LMP és a Párbeszéd is népszavazást kezdeményezett az ügyben. Egyelőre mindkét párt lehetséges kérdéseit a Nemzeti Választási Iroda vizsgálja. Elvileg Paks II.-ről nem lehet népszavazást tartani, mert az nemzetközi szerződést érintene, ezért a két párt különböző változatokban adott be kérdéseket, hátha közölük sikerül majd legalább majd egynek átmennie a választási iroda szűrőjén.
Ha lenne népszavazás, egyértelmű lesz az eredménye
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a paksi atomerőmű esetleges bővítésének megítélését. A megkérdezettek 47 százaléka szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy a beruházás hosszú távon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.
Két társadalmi csoport van, amely körében ezen utóbbi vélemény van többségben: a Fidesz szavazók (62 százalék), és a paksi erőmű vonzáskörzetét jelentő dél-dunántúliak (52 százalék). Az összes többi, vizsgált társadalmi csoport úgy gondolkodik, hogy az adósságvállalás túlzó; leginkább a DK (83 százalék), és az MSZP (70 százalék) szavazói.
A válaszadók többsége (44 százalék) szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot, és csupán a megkérdezettek harmada (35 százalék) gondolja azt, hogy az Oroszországgal történt megállapodás nem érinti az országunk függetlenségét. Ebben az esetben egyedül a Fidesz-szavazók, akik másként gondolkodnak. Náluk többségben van (58 százalék) az a vélemény, hogy a megállapodás nem érinti hazánk függetlenségét.
A többi vizsgált társadalmi csoport szerint azonban az orosz megállapodás kiszolgáltatottá teszi hazánkat. Leginkább a DK (71 százalék), és a Jobbik (62 százalék) szavazók gondolják így, míg legkevésbé az LMP szavazói és a bizonytalanok, de az ő esetükben egyértelmű többségben van ez az álláspont.
A megkérdezettek többsége (43 százalék) azt gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen, és a válaszadók egyharmada (34 százalék) gondolja inkább kedvezőnek.
Az eddigiekhez hasonlóan, itt is megfigyelhető a kormány-ellenzék törésvonal. A Fidesz szavazók (60 százalék) és az erőmű közelében élő dél-dunántúliak (56 százalék) szerint kedvező a megállapodás hazánknak, míg a többi vizsgált társadalmi csoport körében többségben vannak, akik szerint kedvezőtlen; leginkább DK (83 százalék), és az MSZP (71 százalék) szavazói gondolják így.