A kormánypárt egyre több és több olyan jogszabályt fogadott el, vagy akar elfogadni, amelyek célja mindössze annyi, hogy kedvezzen, vagy éppen ellenkezőleg, nehéz helyzetbe hozzon bizonyos személyeket és/vagy üzleti köröket. Menekültek hiányában most más ellenségek kellenek, akikkel szemben keményen fel tud lépni a kormány: a törvénykezés segítségével ejtenének csapásokat a multikon, a szabad médián, és persze Soros Györgyön, a patás ördögön.
Lex CEU
Kedd este jelent meg az a Balog Zoltán által beadott törvényjavaslat, amely gyakorlatilag lehetetlenné tenné a CEU számára, hogy eddigi formájában tovább működjön Magyarországon. A neves egyetem elleni fellépés „teljesen érthető”: az intézmény fenntartója a Budapesti Közép-európai Egyetem Alapítvány, amelyet 1991-ben a Soros György által létrehozott, New York-i székhelyű Open Society Found hozott létre. Hogy az ellehetetlenítés a törvényjavaslat alapján hogyan fog végbemenni, arról részletesen többen is írtak már. A lényeg, hogy a kormány szigorítani akarja azokat a szabályokat, amelyek alapján külföldi egyetemek Magyarországon működhetnek. Amelyik intézmény nem lesz képes teljesíteni a törvényjavaslatban leírtakat, nem kap működési engedélyt, és 2018 szeptemberétől már nem indíthat képzést. A 2020/21-es tanévig befejezheti a már megkezdett programokat, hogy a hallgatók ne járjanak rosszul.
Az igaz, hogy a törvényjavaslat szövegében és szűkszavú indoklásában egy szó sem esik az amerikai CEU-ról, de nyilvánvaló, hogy főleg rá vonatkozik. Ezt így értelmezi az intézmény elnök-rektora, Michael Ignatieff is abban a levélben, amelyet tanárainak, hallgatóinak és volt hallgatóinak írt. A hvg.hu által látott és ismertetett rektori üzenet lényege, hogy a törvényjavaslat egyértelműen a CEU létét veszélyezteti. Ignatieff időközben találkozott Palkovics Lászlóval, az oktatásért felelős államtitkárral is, aki azonban világossá tette, hogy a kormány nem látja indokoltnak a törvényjavaslat visszavonását. A CEU bezárása az egész országnak ártana: az ország egyik (ha nem a legjobb), nemzetközileg is elismert egyetemét üldöznék el az országból. (Hogy mennyire hasznos és értékes intézményről van szó, arra jó példa, hogy pl.: Vilnius bejelentkezett a CEU-nál, hogy szívesen látnák őket.)
Lex CBA-ák – a multik ellen
A magyar üzletlánc régóta a kormánypártok kedvence, már három „lex” is fűződik a nevéhez. Elsőként 2010-ben hoztak olyan törvényt, amely mentesítette a CBA-t bizonyos adófizetési kötelezettségek alól, majd 2013-ban módosították úgy a trafikmutyit megalapozó törvényt, azzal előnyös helyzetbe hozták a hozzá kötődő dohányboltokat. A harmadik lépés a vasárnapi boltzár bevezetése volt, amelytől azonban visszatáncoltak, nehogy kiírjanak egy olyan népszavazást, amelynek a végeredménye kétséges.
Már a korábbi törvénykezéseknél is lehetett tehát már látni, hogy a kormány egyértelműen csak CBA-t és Coop-ot akarja látni az Auchan, Lidl, Aldi, és a Tesco helyett. Éppen ezért nem esett a Fidesznek nehezére az élelmiszerbotrányra válaszul (Kelet-Európába állítólag silányabb minőségű árut szállítanak a multinacionális kereskedelmi üzletláncok, mint Nyugatra) egy olyan javaslatcsomaggal előállnia, amely jól kiszúrna a nagyobb élelmiszerdiszkontokkal: tervek között szerepel az áruházi parkolók megadóztatása, a reklámkiadások költségkorlátozása és a kötelező létszámnövelés.
A parkolódíjtól nagyjából 20 milliárd forintnyi bevételt várnak, a fogyasztási cikkeket áruló üzletek pedig mindössze bevételük 0,5 százalékát költhetnék reklámra. Ezzel csökkentenék a kisebb üzletek versenyhátrányát, illetve a szóróanyagok csökkenésével a környezetet is kímélnék, amely többek között az ingyenes buszjáratokról már nem mondható el. Szintén környezetkímélés címszó alatt tiltanák meg a gyűjtőcsomagok árusítását. Javasolják a fogalmak tisztázását is kereskedelmi egységek körül, főként a diszkont és a szupermarket közötti különbségek tisztázása a cél.
Március közepén mutatta be tervezetét a kormány a nemzetgazdasági tárcának és a kereskedelmi szervezetek érdek-képviseleti szerveinek. A tájékoztatón ismertették a megjelentekkel a kormány terveit, és Lázár János azt állította egy korábbi kormányinfón, hogy módosítottak a kiszivárgott előterjesztés óta, ám ez érdemben nem történt meg. Azt is állította Lázár, hogy a javaslatot már ismerniük kell az érintetteknek, mert eljuttatták hozzájuk, ami szintén nem történt meg.
A tájékoztató után az érdek-képviseleti szervezetek elmondhatták véleményüket a kormány tervezetéről, ám a kormány oldaláról ezt nem követte semmiféle reakció. A tervezethez minden bizonnyal az EU-nak is lesz egy-két szava, a rendelkezések ugyanis sértik az EU diszkrimináció-ellenes törvényeit.
Lex Média
Csaknem duplájára emelné a reklámadót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kedden beadott javaslat szerint az adó mértéke az eddigi 5,3 százalékról június elsejétől 9 százalékra emelkedik. A reklámadó mértéke a 100 millió forintos árbevételi szint feletti rész után emelkedik a jelenlegi 5,3 százalékos adómérték helyett 9 százalékra. A törvény első verziójában még csak az ennél ötvenszer nagyobb árbevételű cégekre vonatkozott hasonlóan magas kulcs.
Az Indexnek nyilatkozó adószakértők szerint a reklámadót csaknem duplájára emelő törvényjavaslat egy új eleme alapján már az Európai Bizottságon is átmehet (már egy jó ideje megy egy jogvita az EU-s intézmény és a magyar kormány között). A módosítás lényege, hogy 100 millió forintos bevétel alatt nem 0 százalékos adókulcs, hanem adómentesség vonatkozik majd a cégekre, amire az EU-s szabályok már lehetőséget adnak. A mostani módosítással tehát jogilag megszűnne a rendszer kétkulcsossága, ugyanakkor az eredeti, uniós nyomásra átvariált javaslathoz képest változik az, hogy az adó már nem csak a több tízmilliárd árbevételű kereskedelmi tévéknek fáj, hanem a piac túlnyomó részének.
Az reklámadó mértékének növelése a hazai lapkiadókat tömörítő Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és az internetes tartalomszolgáltatókat képviselő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) szerint teljes egészében elviheti a médiaszektorban esetleg keletkező nyereségeket. A 9 százalékos reklámadó hatalmas jelentős terhet jelent majd minden olyan néhány fősnél nagyobb szerkesztőségnek, amelyik kereskedelmi alapon működik, azaz nem az adófizetők tartják fenn valamilyen formában.
Lex Heineken – Most ezzel mi lesz?
Nem kezdődött meg a részletes vita a Parlamentben a lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslatról, pedig a napirenden szerepelt a parlament igazságügyi bizottságában. A helyzet rendkívül kínos: a kormány elvileg a Heinekenbe egy olyan törvénnyel akar(t) beleszállni, amely a vörös csillag kereskedelmi forgalomban való használatát szigorúan büntetné, időközben azonban a Heineken a Csíki Sör gyártójával mindenben megegyezett, így elvileg okafogyottá vált a holland céggel való leszámolás. Úgy tűnik, hogy most már mégsem olyan fontos a vörös csillag elleni fellépés, hiszen a kormánypárti többség - az ellenzék tartózkodása mellett – megszavazta, hogy vegyék le a napirendről az előterjesztést.
Ez azért is érthetetlen lépés, mert hétfőn Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még arról beszélt, hogy nem vonják vissza a benyújtó fideszes képviselők a lex Heinekenként elhíresült törvényjavaslatot azután sem, hogy a két cég közös közleményben jelentette be, hogy mindketten visszavonják keresetüket a folyamatban lévő bírósági ügyekben. Úgy tűnik, ha nincs harc, nincs közbeszédben a téma, akkor már fölösleges is a Heinekennel hadakozni, nyugodtan használja csak a vörös csillagot.
