2018 választási év lesz, a kormány azonban még híján van az új csodafegyvernek, amellyel a szavazatokat legális úton meg tudja vásárolni. A kormánynak úgy tűnik, hogy jelenleg nincs meg ez a szavazatmaximalizációra szakosított taktikai fegyvere - a menekültválság meglovaglása sem hozza már a kívánt eredményt, ezért ki kell találni egy új (vagy régi?) módszert: vajon a Fidesz csak kivár és a választások előtti időszakra ismét bejelentenek egy újabb rezsicsökkentést, vagy éppen a nyugdíjasokra építené választási programját?
Bár a kormánypárt népszerűsége nem került mélypontra az utóbbi években, azonban ezt a népszerűséget fenn kell tartani, majd 2018-as választás idejére csúcsra kell növelni. A vártnál nagyobb gazdasági növekedés azonban lehetővé teheti a politikai kommunikációs fegyver, az osztogatás - a minimálbér emelése, az ágazati béremelések és a nyugdíjemelés – bevetését, azonban ez nem biztos, hogy meghozza a várt eredményt, ha az emberek nem kötik össze a kormánnyal, vagy inkább természetesnek veszik, hogy jár nekik. Éppen ezért egy egyszeri lépés nem biztos, hogy célra vezet - ellenben például a rezsicsökkentéssel, ami a rendszeres időközönként bejelentett árcsökkentésen át, a havi számlán olvasható „politikai üzenetekig” mindent bevetett a cél érdekében.
Rezsicsökkentés 2.0?
Az már a 2010-es választások után kiderült, hogy mi az a téma, amely igen hatékonyan mobilizálja a választókat, és amellyel a Fidesz magához csábítja a választási sikerekhez szükséges tömegeket: a közműszolgáltatások ára. A magyar kormány még 2012-ben indított harcot az energiaszolgáltatók ellen, ami be is jött a Fidesznek, mivel könnyen eladható történet volt a választások előtt. Az eredmény mindenki számára ismert, a kormánypárt tarolt a 2014-es választásokon. Bár 2016-ban Seszták Miklós azt nyilatkozta, hogy lesz rezsicsökkentés, ha a világpiaci energiaárak kedvezően alakulnak, a rezsicsökkentés mégsem folytatódott. Most azonban a kormánynak nincs meg ez a szavazatmaximalizációra szakosított taktikai fegyvere, és a menekültválság meglovaglása sem hozza már a kívánt eredményt, ezért ki kell találni egy új (vagy régi?) módszert. De vajon a Fidesz most csak kivár, és ha 2017 második felében is kedvezően alakulnak a világpiaci árak, akkor a választások előtti időszakra ismét bejelentenek egy újabb rezsicsökkentést?
Az mindenesetre biztos, hogy napirenden van az ügy, hiszen a legújabb nemzeti konzultációban is megkérdezi a Fidesz az embereket a rezsicsökkentésről, ugyanis az EU vizsgálja annak lehetőségét, hogy megtiltsa a tagországoknak az energiaárak hatósági szabályozását. Ám ez lehet egy újabb lehetőség is arra, hogy ismét nekimenjünk az EU-nak, fenntartva a Brüsszel elleni szűnni nem akaró harcot.
Forrás: hvg.hu/ Túry Gergely
Kisker kontra nagyker
Már a korábbi törvénykezéseknél is lehetett látni, hogy a kormány egyértelműen csak a CBA-t és a Coop-ot akarja látni az Auchan, a Lidl, az Aldi és a Tesco helyett, mivel ezek azok a kereskedelmi áruházláncok, amelyek kormánypárti érvek szerint alig adóznak Magyarországon, a profitot kiviszik külföldre, tehát összességében inkább károsak a magyar gazdaságra nézve. Ezért 2015 végén állt elő a kormány azzal az ötlettel, hogy meg kell adóztatni a legnagyobb kereskedelmi áruházláncokat. Ezután a kormánypártnak sikerült az élelmiszerbotrányra válaszul egy olyan javaslatcsomaggal előállni, amely korlátozná a reklámköltéseket, megadóztatná a parkolókat, az ingyenes buszjáratokat és a házhoz szállítást, és kötelezően növelné az alkalmazotti létszámot is.
A kisker vs. nagyker harc ezzel szintén azt az érzetet igyekszik kelteni, hogy a Fidesz megvédi, amit meg kell, és lépéseivel a vásárlók, a szavazópolgárok érdekeit szolgálja.
Kedveznek a nyugdíjasoknak
Ezen konfliktuspontok azonban még nem teremtik meg annak az esélyét, hogy több és több választópolgár álljon a Fidesz mellé 2018-ban. Mint láttuk, a kommunikációs pénzosztás 2014-ben bevált, azonban jelenleg még nincs szó ilyen volumenű eszközről a következő választásra. Már korábban is felreppentek olyan hírek, hogy két évben is nyugdíjprémiumot utalhat az állam a nyugdíjasoknak, az alapján, hogy a kormány milyen növekedéssel és inflációval kalkulál a következő évekre. Arról törvény rendelkezik, hogy minden év elején az adott évre vonatkozó várható infláció mértékével kell emelni a nyugdíjakat. Ezáltal a 2017. évi emelés 1,6 százalék lett, a legújabb előrejelzések szerint azonban 1,6 százaléknál lényegesen magasabb lehet a pénzromlás éves átlagos üteme, ezért 2017-ben szinte biztosnak tűnik az év végi nyugdíj kiegészítése. Jövőre pedig 2,9 százalékos nyugdíjemelés valósulhat meg, amely az elmúlt 5 évben a legmagasabb mértékű normál nyugdíjemelés.
Forrás: portfolio.hu
Abban az esetben azonban, ha a GDP-növekedés tárgyévben várható mértéke, a kormány mostani növekedési előrejelzését tekintve meghaladja a 3,5 százalékot és az államháztartás törvényi egyenlegcélja várhatóan teljesül, a nyugdíjasok nyugdíj-prémiumra is számíthatnak a 2017-es és 2018-as években, amely egy átlagnyugdíjas esetében 2017-ben 12 ezer forintos egyszeri pluszt, míg 2018-ban 16 ezer forintos egyszeri pluszt jelentene mindkét év novemberében. Ám ezt a kiadást alátámaszthatja az a tény is, hogy az öregségi nyugdíj-kiadásokra 196 milliárd forinttal többet költ jövőre a kormány.
A vélekedések megerősödni látszanak, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium azt közölte, hogy idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, így idén és jövőre is számíthatnak plusz pénzre a nyugdíjasok, annál is inkább, mert a másik feltétel, a költségvetési hiánycél is teljesülni fog.
Kép forrása: miszterg.kinja.com
Novemberben nemcsak prémiumot hoz a postás a nyugdíjasoknak, hanem a tervezettnél nagyobb infláció miatt egy összegben megkapják az elmaradt nyugdíjemelés különbözetét is. Ez 25 ezer forint körüli összeg lehet, vagyis a nyugdíj-prémiummal együtt 37 ezer forint pluszpénzhez juthatnak hozzá fél év múlva. A tavalyi költségvetési többletből minden nyugdíjas kapott 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt is még karácsony előtt, de legkésőbb a két ünnep között,. A kormány szerint ez egy gesztus volt, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése, és hozzájárult ahhoz, hogy az igazság, az egyensúly és a becsületesség állapota kialakuljon.
Az osztogatás bevált 2014-ben, jelenleg azonban nincs még egy olyan kommunikációs eszköz, amelyre a Fidesz a 2018-as választási kampányát építheti. A rezsicsökkentés 2.0-ról egyelőre csak találgatni lehet. Egy biztos azonban, hogy olyan lépések kellenek, amelyeket a választópolgárok egyértelműen a kormánnyal azonosíthatnak. Az már bevált taktika, hogy azt az érzést adja a kormánypropaganda, hogy pénzt kapnak az emberek, jelen esetben a nyugdíjasok, mint célközösség érezhetik talán a legjobban. A kérdés azonban az: vajon valóban a nyugdíjasok iránti tisztelet, az igazság, az egyensúly és a becsületesség fontos a Fidesznek, vagy csak taktikai szempontból kedveznek a nyugdíjasoknak?
